Aláírások a régiók ellen

Mint részletezte, területi lebontásban 40 székelyföldi és 35 partiumi, valamint közép-erdélyi település jelezte, hogy csatlakozik a tüntetésekhez. Hangsúlyozta: a megmozdulások békések és demokratikusak lesznek, „nem populizmusról van szó, hanem közvetlen részvételi demokráciáról”. „Azt szeretnénk, ha összesen legalább száz település csatlakozna a kezdeményezésükhöz, hiszen a néppárt kezdeményezőként tekint magára, a tüntetés sorozat nyitott valamennyi erdélyi politikai alakulat, civil szervezet számára” – hangsúlyozta Toró T. Tibor.

A pártelnök ugyanakkor arra is kitért, hogy az eddigi visszajelzések felemás képet mutatnak, hiszen eddig csupán a Székely Nemzeti Tanács jelezte, hogy nemcsak részt vesznek az eseményeken, hanem a szervező munkából is kiveszik a részüket. A Magyar Polgári Párt helyi és megyei szervezeteivel szemben már felemásak a tapasztalataik, de többnyire a partneri viszony jellemző a két alakulat kapcsolatára. A néppárt elnöke ugyanakkor elmondta: az RMDSZ országos vezetése részéről érdemi válasz nem érkezett.

A kérdésére, hogy számítanak a kormány régiósítási elképzeléseit szintén elutasító román politikai és civil szervezetek részvételére, Toró T. Tibor úgy vélekedett: az ország közigazgatási átszervezése nem magyar ügy elsősorban, és akadnak román partereik is. Ezzel együtt – tette hozzá – kevés egyelőre az olyan román politikus, aki teljeses mellszélességgel ki merne állni véleménye mellett. Toró szerint azért óvatosak a román politikai szereplők, mert a Néppárt tudatosan olyan kontextusba helyezte a régiók átszervezését, hogy az már megteremtse a föderális állam alapjait. Elmondása szerint a román civil szervezetek részéről érkeztek már jelzések, konkrétumokról viszont csak azt követően tájékoztatják a közvéleményt, hogy egyeztetnek ezekkel a szervezetekkel.