Agrártámogatások: a fiataloké a világ

Az APIA nyilvántartásában szereplő mintegy 1,1 millió, agrártámogatásban részesülő hazai gazda mindössze egyharmada a ténylegesen mezőgazdasággal foglalkozó gazdatársadalomnak. A fennmaradó kétmillió kisgazdaság eddig sem felelt meg a kifizetési ügynökség által megszabott 0,3 hektáros minimális parcellanagyságnak, és a legalább egyhektáros farmméretnek. Noha a kisgazdaságok száma évről évre csökken, a romániai mezőgazdaság távol áll még attól a gyökeres struktúraváltástól, amely a legtöbb uniós agrárágazatot jellemzi. Az elmúlt években a kormány, valamint az államelnöki hivatal szakembergárdája többféle forgatókönyvet dolgozott ki az unióban leginkább szétaprózódott romániai mezőgazdasági területek és kisgazdaságok rendszerének átalakítására.

A 2015-től életbe léptetett új agrártámogatási rendszer ennek a stratégiának van alárendelve. Alapelve szerint a 30-60 hektár közötti gazdaságokat akarja helyzetbe hozni, hogy középtávon ez a farmméret legyen a román mezőgazdaság tartópillére. A 10 milliárd eurós uniós agrártámogatási keretet a román kormány saját forrásaiból is kiegészíti. Szakemberek szerint bizakodásra adhat okot, hogy az összes uniós forrás közül Románia a mezőgazdasági támogatások lehívása terén teljesített eddig a legjobban. Sebestyén Csaba, a Romániai Magyar gazdák Egyesületének (RMGE) elnöke szerint ez az összeg nagyban hozzájárulhat a romániai mezőgazdaság modernizálásához a következő öt-tíz évben, ha a politikum a hazai realitásokra alapoz, azaz olyan támogatási formákat honosít meg, amelyek a meglévő, fejlődőképes kis-és középgazdaságokat részesítik előnyben.

A mai statisztikák elrettentő képet mutatnak a román mezőgazdaságról. A támogatásban részesülő mintegy 1,1 millió gazda 60 százalékát 60 év fölötti emberek jelentik. Ez a korosztály átlagban 4-4,5 hektár területen gazdálkodik. Az EU-s támogatásban részesülő romániai gazdáknak mindössze a 15-20 százaléka fiatalabb 40 évesnél, ugyanakkor ez a korosztály termel 7-9 hektáros farmokon. A statisztikai adatokból következik, hogy uniós szinten a romániai kisgazdaságokba fektetik be a legkevesebb pénzt. Míg Franciaországban az egy hektár területre számított, állóalapokba történő évi befektetés 300 euró, Romániában alig éri el a 30 eurót. A hazai mezőgazdaság súlyos forráshiányát jelzik a Román Nemzeti Bank által nyilvánosságra hozott legfrissebb adatok is, amelyek szerint a hazai gazdaságban igényelt összes bankhitel mindössze 4 százaléka mezőgazdasági kölcsön. A termelékenység szempontjából a romániai agrárágazat az Európai Unió sereghajtója.

A teljes írás az Erdélyi Napló március 26-án megjelenő 12. lapszámában olvasható.