Lázár: adósságtörlesztés, nem pedig Fidesz-ünnep az új alkotmány

Lázár János szerint az új alkotmány visszaállítja a gazdasági biztonságot, védelemben részesíti a nemzeti vagyont, hitet tesz a kiegyensúlyozott, átlátható és fenntartható költségvetési gazdálkodás mellett

Igennel voksoltak a Fidesz és a KDNP képviselői, valamint a független Pősze Lajos. Nemmel szavazott a Jobbik-frakció és két független képviselő, Ivády Gábor és Szili Katalin. Tartózkodott a szintén független Molnár Oszkár. Az alkotmányozásban nem, így a szavazáson sem vett részt az MSZP és az LMP. A szavazás eredményét vastaps fogadta a kormánypárti padsorokból.

Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője kedden azt nyilatkozta, hogy az új alaptörvény megszületése nem a Fidesz ünnepe, hanem adósságtörlesztés, az eddigi alkotmányos keretek ugyanis működésképtelenné tették az országot, az embereket pedig csalódottá, kiábrándulttá. Az MTI-nek adott interjúban elmondta, már májusban a parlament elé kerülhetnek az új alkotmánnyal kapcsolatos kétharmados törvények. A politikus nem érti a bírák nyugdíjazása miatti kritikákat, azt pedig nagyon sajnálja, hogy Szili Katalin nemmel szavazott az alaptörvényre.

A hétfőn elfogadott alkotmány passzusai közül szerinte a legfontosabb az, hogy visszaállítja a gazdasági biztonságot, védelemben részesíti a nemzeti vagyont, hitet tesz a kiegyensúlyozott, átlátható és fenntartható költségvetési gazdálkodás mellett, szolidáris a szegényekkel, elősegíti a népesedési problémák kezelését, sokat tesz a közbiztonság növelése érdekében, világossá teszi, hogy az erőszak legitim alkalmazására csak az állam van felhatalmazva, és hozzásegíti az országot az új munkakultúra kialakításához.

A frakcióvezető nem számít arra, hogy elcsitulnának a bírák nyugdíjazását érő kritikus hangok, bár – mint mondta – nem érti ezeket. A Fidesz álláspontja ugyanis egyértelmű: mindenkinek az általános öregségi nyugdíjkorhatárig kell dolgoznia, az alkotmánybírák és a 40 éves szolgálati jogviszonnyal rendelkező nők kivételével. Emlékeztetett, a mintegy háromezer tagú bírói karból 2012. január 1-jével, az új alaptörvény hatályba lépésével ez a rendelkezés 228 bírát érint. A politikus azt mondta, biztos abban, hogy az említett háromezres karból találnak majd olyan bírákat, akik alkalmasak arra, hogy a nyugdíjba vonulók helyébe lépjenek. Hozzátette, az ügyészek esetében az ugyancsak az általános öregségi nyugdíjkorhatárhoz kötött felső korhatára a szolgálati jogviszonynak – ami eddig, hasonlóan a bírákhoz, a 70. életév volt – több mint száz ügyészt érint majd.

Kitért arra is, hogy „a kritikák hatására mérsékletet tanúsított” a kormánypárti képviselőcsoport, és úgy döntött, az alkotmány végén nem szerepeltetik a képviselők nevét.

Lázár János végül szólt arról is, nagyon sajnálja, hogy a független országgyűlési képviselő, a nemzeti konzultációs testület tagja, Szili Katalin nemmel szavazott az alaptörvény-javaslatra, hiszen – mint megjegyezte – „magas színvonalú javaslatából” több elképzelés is bekerült a végső szövegbe. A frakcióvezető azonban úgy látja, maximálisan tiszteletben tartható Szili Katalin azon álláspontja, hogy nemmel szavazott, mert a saját alkotmányjavaslata mellett tart ki. „Így kellett volna viselkednie az MSZP-nek és az LMP-nek is” – fűzte hozzá. Az ellenzéki pártok ugyanis nem vettek részt sem az alaptörvények kidolgozásán, sem a szavazáson.