„Cigánytörvényt” akar Bogdan Diaconu

Ezúttal az eddig szélsőséges, magyargyűlölő, soviniszta megnyilvánulásairól ismert Bogdan Diaconu képviselő, az Egységes Románia Párt elnöke terjesztett be erre vonatkozó javaslatot a parlamentben.

A korábban a kormányzó Szociáldemokrata Párt színeiben politizáló honatya tisztában van azzal, hogy javaslata botrányt okoz, ugyanakkor „a románok megítélése miatt” szükségesnek tartja a lépést.

„Tudatában vagyok annak, hogy a javaslat számos ellentmondást gerjeszt, de oda kell figyelnünk arra, hogy a külföldön élő románok megszenvedik azt, hogy összetévesztik a romákat a románokkal. Ezernyi kérést kaptam arra vonatkozóan, hogy vessek véget ennek a kavarodásnak, ami borzasztó károkat okozott az utóbbi években” – írta Diaconu a blogján.

Hozzátette: a tévedés miatt Románia imázsa is károsodott, erre példaként a Jönnek a románok című brit dokumentumsorozatot hozta fel. „Ez a dokumentumfilm pontosan a románok és a romák összetévesztésén alapul, hiszen a cím arról szól, hogy Románok érkeznek Nagy-Britanniába, a film témája viszont a cigányok viselkedéséről és életéről szól” – mutat rá Diaconu.

A tervezet értelmében Romániában minden hivatalos dokumentumban és megszólalásban a cigány megnevezést kellene használni a roma helyett. Megjegyzi ugyanakkor, hogy a cigány megnevezésben nincs semmi pejoratív.

Mint arról beszámoltunk, néhány éve Silviu Prigoană demokrata-liberális párti (PDL) képviselő nyújtott be ugyanilyen tartalmú törvényjavaslatot. Prigoană indoklása szerint a roma szót azért kell lecserélni, mert zavart okoz a nemzetközi kommunikációban.

„A világon több százmillió ember nem rendelkezik nyelvészeti és etimológiai ismeretekkel. Ők természetes kapcsolatot látnak az -ia végződés és az ország között, lásd Britannia = Brit + annia = a britek országa; tehát számukra Románia = rom + ánia = a romák országa. Ez nem helyes, mivel hamis képzeteket szül” – indokolta nyelvészeti témájú törvényjavaslatát az akkori kormánypárti politikus.

A tervezetet 2011-ben mind a szenátus, mind a képviselőház elutasította. Ugyanakkor a voksolást megelőzően a felsőház emberi jogi bizottsága még nem talált kivetnivalót benne. A bizottsági vita során Puiu Haşotti, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) szenátusi frakcióvezetője, aki azóta a művelődési miniszteri tisztséget is betöltötte, kijelentette: a jogszabályt el kell fogadni, mivel az Európa Tanács más tagállamaiban is cigánynak nevezik az érintett etnikumot.

Álláspontja szerint a cigány kifejezés nem sértő, és nem is pejoratív, és Romániával ellentétben az Európai Unió egyetlen tagállamában sincs olyan törvény, amely kötelezővé tenné a roma szó használatát. Párttársa, Emilian Frâncu, az emberjogi bizottság alelnöke szintén azzal érvelt, hogy a cigány szónak semmilyen negatív konnotációja sincs, és emlékeztetett, hogy a cigányok a 13. században a tatár hordákkal együtt érkeztek a mai Románia területére, az elnevezést pedig már akkor használták.

Kifejtette, az általa képviselt Vâlcea megyében a romák sértőnek tartják, ha romának hívják őket, és inkább a cigány megnevezésre szavaznak. Szerinte bizonyos politikai vezetők azért akarják a roma megnevezést erőltetni, hogy ezzel zavart keltsenek.

A „cigánytörvény” ugyanakkor heves ellenkezést váltott ki nemcsak politikusok, hanem a roma szervezetek körében is. Frunda György RMDSZ-szenátor kifejtette: a jogszabály nemzetközi egyezményeket sértene, Romániát pedig az emberjogi bíróság elé citálhatják a roma szervezetek. A romák szervezetei is tiltakoztak a tervezet szakbizottsági elfogadása miatt, és nyílt levélben kérték Traian Băsescu akkori államfőt, hogy megszavazása esetén ne hirdesse ki a törvényt.