A volt politikai foglyok járandóságáról és a nyugdíjemelésről

Az új államelnök tevékenységében az első kitüntetést – a Románia Csillaga érdemrendet – a Romániai Volt Politikai Elítéltek Szövetsége elnökének, Octav Bjozának adta át még decemberben. Az Antiszemitizmus-elleni és Monitorizáló Központ (MCA) csalódását fejezte ki az államelnöki gesztus miatt, ugyanis a kitüntetett a fasiszta-legionárius mozgalom és neonácizmus nyílt szimpatizánsa. Octav Bjoza felhívta a Volt Politikai Elítéltek Egyesülete Maros, Hargita és Kovászna megyei fiókszervezeteit, hogy az RMDSZ, élén Kerekes Károly képviselővel meg akarja torpedózni a járandóságaik emelését. Az ügyben az érintett képviselőt kérdeztük meg.

„A politikai alapon elítélteknek kárpótlás címen nyújtott járandóságok megnövelését célzó törvénytervezet duplájára emelné az elmúlt évekhez képest kapott havi pénzösszeget ezen személyeknek. A kezdeményezés Románia kormányától érkezett tavaly novemberben, amelyet az RMDSZ képviselői támogattak, viszont az említett járandóság emelése nem szerepel a 2015-ös állami költségvetésben, ugyanis a kormány tavaly decemberben a 83-as számú sürgősségi kormányrendelettel befagyasztotta a járandóságok szintjét erre az évre. Ez azt jelenti, hogy ezen személyeknek a 2014-ben kapott összegeket folyósítják továbbra is” – taglalta Kerekes Károly a politikai elítéltek járandóságának megnövelésére vonatkozó törvénytervezet körül kialakult helyzetet.

A Maros megyei képviselő elmondta, hogy a képviselőház munkaügyi szakbizottsága február 10-i ülésén azért halasztotta el a kezdeményezésről történő szavazást, mert a törvénytervezet alkalmazásával kapcsolatosan kérdések merültek fel, ugyanis a 2015-ös állami költségvetési kiadásokba nincs belefoglalva a járandóság megnövelésének megfelelő összege. A szakbizottság javasolta a járandóságszint befagyasztásának feloldását. A munkaügyekért felelős minisztérium képviselői az alsóház február 17-i szakbizottsági ülésén nem tudtak semmilyen megoldást javasolni a helyzet orvoslására, ezért a bizottság a következő hétre halasztotta a döntést, az ülésre a Pénzügyminisztérium képviselőjét is meghívták. „Az RMDSZ továbbra is szorgalmazza, a politikai alapon elítéltek mellett, a háborús veteránok, valamint az etnikai alapon üldözöttek járandóságainak növelését is, tehát minden ellenkező állítást határozottan cáfolunk”– nyilatkozta Kerekes Károly.

Egy másik társadalombiztosítási kezdeményezés: Kerekes Károly és Erdei István képviselők törvénytervezetet nyújtottak be az évi nyugdíjpontemelésre. Az okot erre a tavaly év végi bonyodalom nyújtotta, amikor a kormány törvényes alap nélkül, az őszi elnökválasztási kampányban beígért 5 százalékos emelést akarta megvalósítani.

A nyugdíjtörvény pontosan szabályozza az évi nyugdíjpont emelésének törvényes kereteit. Az évi nyugdíjpont értéket, ennek megfelelően, csak az előbbi év inflációs rátájának 100 százalékával, valamint az országos bruttó átlagbér növekedésének 50 százalékával lehet emelni. Ezek az adatok szeptemberben, amikor a kormány beígérte az 5 százalékos  nyugdíjemelést, még nem álltak a rendelkezésére, hiszen csupán decemberben válhatnak ismertté az Országos Statisztikai Hivatal közleménye által – magyarázta a képviselő. A decemberi statisztikai adatok szerint a nyugdíjemelés csak 4,45 százalékos lehetett volna. Ennek ellenére a kormány 2015-ös évi társadalombiztosítási törvénytervezetben, minden törvényes alap nélkül, a nyugdíjak 5 százalékos emelésére szükséges kiadásokat irányzott elő. „Ennek az lett volna a következménye, hogy az 2015-ös év folyamán a Számvevőszék megállapította volna, hogy nagyobb nyugdíjakat fizetnek ki mint, amelyet előír a nyugdíjtörvény. Természetesen, mint bármely jogtalanul kapott nyugdíjtöbbletet, ez alkalommal is a nyugdíjasok kellett volna visszafizessék. Még idejében, a decemberi hónapban, mielőtt elfogadtuk volna a társadalombiztosítási költségvetés törvényét, jeleztem a kormánynak a problémát. Ezt követően a kormány egy sürgősségi rendelettel azonnal módosította a nyugdíjtörvényt, előírva, hogy a hatályos előírástól eltérően ez alkalommal kivételesen megemeli a nyugdíjpontértéket egy nagyobb százalékkal. Ez viszont így nem megoldás, csak amolyan tűzoltó módszer. Ekkor jött az ötletem, hogy a jövőre való tekintettel biztosítsunk egy biztonságos törvényes keretet az esetleges többletnövelésre. És ez történjen a mindenkori társadalombiztosítási költségvetés törvényével, amelyet minden év végén fogadunk el következő évre vonatkozóan. Ez alkalommal, ha a kormánynak van lehetősége, nem csak választási meggondolásból, nagyobb százalékkal emelni a nyugdíjakat, mint az a minimális, amelyet előír a nyugdíjtörvény, akkor ezt megtehesse minden probléma, kapkodás nélkül” – mondta el a képviselő a törvénytervezeti kezdeményezésük lényegét.