A választójogról egyeztetett a KMKF

Kövér László (fotón középen) szerint a KMKF-tárgyalásokat együttműködési készség jellemezte

A magyar Országgyűlés elnöke szerint őszinte, nyugodt hangvételű tanácskozás zajlott. Összegzése szerint a belpolitikai életet meghatározó és a magyar törvényhozásban szavazó pártok különbözőképpen ítélték meg az állampolgárság kiterjesztését és a választójogi javaslatot, ugyanakkor a tárgyalásokra az együttműködési készség volt a jellemző.

Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke támogatásáról biztosította az indítványt, egyben fontosnak tartotta, hogy a magyarországi és a határon túli magyarok közötti szolidaritás és bizalom erősödjön, ne szakadékok keletkezzenek. Kiemelte, bízik benne, hogy év végéig olyan törvény születik, amely nem tesz különbséget a magyar állampolgárok között oly módon, hogy egyeseknek van szavazati joguk, másoknak nincs lehetőségük ezzel élni.

Szász Jenő, az erdélyi Magyar Polgári Párt elnöke bejelentette: módosító indítványt fogalmaztak meg, hogy a határon túli magyarok ne csak listára voksolhassanak, hanem egyéni választókörzetben is választhassanak. Szerintük ugyanis a magyar állampolgárok, éljenek bárhol a világon, ugyanazokat a jogokat és kötelezettségeket bírják. Nem kívánnak semmiféle diszkriminációt, ha Magyarországon százezer állampolgár után jár egyéni körzet, akkor ezt határon túl is érvényesíteni kell. Szerinte Románia ebből a szempontból pozitív példa, a román választójogi törvény megfogalmaz határon túli, egyéni választókörzeteket.

Tóth Tivadar, a Vajdasági Magyar Szövetség képviseletében azt mondta, hogy az országgyűlési vitába nem óhajtanak beleszólni. Arra biztatta a vajdasági magyarokat, akik kettős állampolgárságot szereztek, hogy a törvény szellemében éljenek majd e jogukkal.

Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke felidézte a 2004-es, MSZP által indított magyarellenes kampányt, s mint mondta, akkor az volt az egyik aduász, hogy majd a határon túli magyarok voksai döntik el a magyarországi választásokat, és ez nem jó. Nem tudom, hogy fog-e két-három szavazattal választást elbukni az MSZP, vagy fog-e 30–40 szavazattal többet kapni a Fidesz, de ilyenkor jobb, ha az ember nem a félelmeire, hanem az elveire, jobb meggyőződésére, lelkiismeretére hallgat – fogalmazta meg a külhoni magyar vezető.

László Gyula, a délvidéki Magyar Remény Mozgalom képviseletében üdvözölte a javaslatot, ugyanakkor, mint mondta, abba nem kívánnak beavatkozni, milyen döntést hoz az Országgyűlés.

Gál Kinga EP-képviselő azt mondta, hogy egyértelművé vált, elvárást teljesít az Országgyűlés, amikor a választójogi törvényt úgy alakítja, hogy a határon túli magyaroknak szavazati joguk legyen. Nem történik semmi kirívó, amikor a határon túli magyaroknak szavazati jogot adnak – fogalmazott. „Belépünk azon országok körébe, akik ezt már évek óta gyakorolják. Ez a legtermészetesebb igénye a határon túli magyaroknak” – summázott Gál Kinga.

Gulyás Gergely (Fidesz) szerint egyértelmű az előterjesztő szándéka, hogy az állampolgársággal együttjár a választójog is. Ez összhangban van az unió országainak gyakorlatával, ott 27 állam közül 24 az állampolgársággal együtt biztosítja a választójogot. Szerinte véget kell vetni annak az inkoherens érvelésnek, miszerint az szavazzon, aki adót is fizet. Hozzátette, az Országgyűlés előtt lévő javaslat gesztus is kíván lenni az ellenzéki pártok felé, és egy belpolitikai egyetértésre törekszik. „Ha ilyen konszenzus nincs, akkor kérdés, van-e a gesztusoknak értelme” – indokolta az egységes álláspont fontosságát Gulyás.