A szerbiai vlachok szerint nem éri jogtiprás őket

A belgrádi sajtó a napokban arról cikkezett, hogy a vlachok miatt elúszhat Szerbia európai uniós (EU-) tagjelöltsége. A Danas című napilap a múlt héten arról írt, Románia megakadályozza, hogy Szerbia EU-tagjelölti státust kapjon, ha Belgrád nem hoz konkrét intézkedéseket a vlach kisebbség helyzetének javítására. Az EU tagországainak külügyminiszterei kedden végül javasolták, hogy Szerbia váljon hivatalos EU-tagjelöltté, de a végleges határozatot a tagországok állam- és kormányfői hozzák meg a hét második felében.

Cristian Diaconescu román külügyminiszter közölte: Románia nem akadályozza meg a szerb EU-tagjelölti státus elfogadását, de elvárja, hogy Szerbiát is ugyanolyan szigorú megfigyelés alá vessék a kisebbségi jogok betartása terén, mint korábban Romániát. A Magyar Szó szerdán honlapján idézte Dragojevicet, aki szerint Románia vádja alaptalan.

„A Vlach Nemzeti Tanács (VNT) nevében senki sem kereste fel a román szerveket, hogy jogtiprás történne és senki sem támaszthat a nevünkben feltételeket, ultimátumokat, mint azt Románia tette Szerbiával” – mondta Dragojevic. Szerbiában két közelálló nemzeti közösség van, a vlach és a román. Mindkét nemzeti közösségnek saját nemzeti tanácsa van, de míg a román nemzeti közösség Romániát tekinti anyaországának, addig a vlachok Szerbiát. „Ezért Romániának nem áll jogában, hogy a nevünkben bárkitől valamit is kérhessen” – hangoztatta Dragojevic, aki szerint azok, akik Romániában panaszkodnak, tagjai voltak az előző összetételű nemzeti tanácsnak, és a mandátumuk alatt semmit sem tettek ez ügyben. Hozzátette: az ő anyanyelvük a vlach, és aki románnak akarta vallani magát a népszámláláson, szabadon megtehette.

A 2002-es népszámlás szerint Szerbiában 40.054 polgár vallotta magát vlachnak, a tavalyi népszámlálás nem hivatalos adatai szerint ma 50 százalékkal többen, megközelítőleg 64 ezer szerbiai polgár. Míg a vlachok többsége Kelet-Szerbiában él, a románok legnagyobb része a Vajdaságban, a Bánátban – magyarázta Dragojevic.