
Fotó: Boda L. Gergely
A kormány továbbra is hajlandó párbeszédet folytatni a társadalmi partnerekkel, hogy optimális megoldást találjanak a jelzett problémákra, de figyelembe kell vennie az érvényes költségvetési megszorításokat, tájékoztat a szakszervezetekkel való találkozó után kiadott kormányközlemény.
2010. szeptember 19., 17:182010. szeptember 19., 17:18
2010. szeptember 19., 19:002010. szeptember 19., 19:00
Fotó: Boda L. Gergely
Ezt az álláspontot képviselte a kormányfő a szakszervezetek képviselőivel szombaton folytatott megbeszélésen, hangsúlyozva, hogy az egységes bérezési törvény tervezetének változatai a 2011-re tervezett költségvetési forrásokat veszik figyelembe, a jövő évre pedig 39 milliárd lejben szabták meg a bérezési keretet.
„A miniszterelnök hajlandó folytatni a párbeszédet úgy, hogy figyelembe veszik ezeket a korlátokat, amelyek ugyanakkor lehetővé teszik a fejlesztésre és beruházásokra szánt keretek növelését, beleértve a Romániának elkülönített európai uniós alapok felhasználásához szükséges társfinanszírozás biztosítását. A 2011-es év tétje az uniós pénzek felhasználása és a beruházások támogatása, ami lehetővé teszi a munkahelyek megtartását, valamint korrekt fizetések és nyugdíjak biztosítását” – idézi a kormányfőt a közlemény. A miniszterelnök azt is megemlítette, hogy az idei évhez képest 2011-re megkétszerezték az uniós pénzek felhasználására szánt összegeket.
A közlemény szerint a kabinet vezetője azt kérte Ioan Botiş munkaügyi minisztertől, hogy összesítse a szakszervezeti szövetségek javaslatait a minisztériumi szintű társadalmi párbeszéd javítására vonatkozóan, és egyetértett a munkaügyi ellenőrzések fokozásának szükségességével.
A szombati találkozó után a szakszervezetek bejelentették, nem mondanak le a tiltakozásról, mivel csak olyan ígéreteket kaptak, amelyek nem a pénzügyi követeléseikhez kapcsolódnak, és hogy a kormány befagyasztaná a minimálbért a következő években.
A CSDR szakszervezeti tömb tagjai hétfőn tiltakoznak a kormány székháza előtt. Körülbelül 20 000 személyre számítanak. A Forradalom téren nagygyűlést tartanak, ezt követően a demonstrálók átvonulnak a Győzelem térre, a kormány székháza elé.
Mariana Knieser, az Országos Szakszervezeti Tömb (BNS) alelnöke elmondta, ez a szakszervezeti szövetség szeptember 28-án délben rendez tiltakozó felvonulást a kormány székházától a Munka teréig, a demonstrációra mintegy 15 000 embert várnak.
Liviu Apostoiu, az Alfa Kartell alelnöke pénteken azt nyilatkozta a MEDIAFAX-nak, hogy úgy döntöttek, nem tiltakoznak szeptember 22-én a kormány székháza előtt, hogy akciójuk ne essen egybe a CNSLR Frăţia szakszervezeti tömb által ugyanazon a napon szervezett megmozdulással. „A szerdára tervezett tiltakozást egy nappal elhalasztjuk, így csütörtökön az egészségügyi alkalmazottak és a közoktatásban dolgozók tüntetnek a Győzelem téren” – fejtette ki Apostoiu.
A Közigazgatási Szakszervezetek Országos Szövetsége (FNSA) kilátásba helyezte a hét folyamán, hogy általános sztrájkot kezdenek október második felében, ha a kormány nem mond le a 2011-re tervezett megszorításokról.
A szakszervezetek legalább 750 lejes garantál minimálbért követelnek, kérik a bérrács megtartását, a munkafelügyeleti törvény módosítását, a Boc-kormány által foganatosított megszorítások eltörlését is. A szakszervezetek az elbocsátások leállítását, a munka törvénykönyv jelenlegi formájának megtartását, valamint az ágazati szintű tárgyalások megszüntetésére irányuló kezdeményezés leállítását kérik.
A tiltakozók kérik az elbocsátások leállítását, konkrét beruházási programok kidolgozását a munkahelyek megtartása és újak létrehozása érdekében, ellenzik a nyugdíjkorhatár emelését, a nyugdíjak kiszámítási módszerének módosítását. Kérik továbbá, hogy a munkatörvénykönyv előírásai közül ne töröljék az ágazati és országos kollektív munkaszerződéseket, ne szűnjön meg az alkalmazottak szociális védelme a kényszerszabadságok idején, és hogy ne szűnjön meg a meghatározatlan időre szóló egyéni munkaszerződés.
A FNSA közlemény szerint a tiltakozási akciók munkabeszüntetéshez is vezethetnek. Ha a kormány nem tesz eleget a követelésüknek ország szinten lebénulhat a közigazgatás.
Gyerekcsíny miatt vadászgépeket riasztottak Izraelben a Wizzair londoni járatához vasárnap – jelentette a repülőtéri hatóság Izraelben.
Mintegy hárommilliárd maszkot semmisítettek meg Németországban, olyan védőeszközöket, amelyeket a koronavírus-világjárvány idején szereztek be, de nem használták fel és időközben lejártak – jelentette be a múlt héten a német kormány.
A benne ülő ötéves kisfiúval együtt lopott el egy autót egy húszéves férfi a Pest vármegyei Sülysápon szerdán, majd a gyermeket hat kilométerrel arrébb Úriban egy bolt előtt magára hagyta és továbbhajtott.
Újra bevezeti a kötelező sorkatonai szolgálatot a Romániával délnyugatról határos Szerbia. Idén decembertől vagy jövő év márciustól tervezik újraindítani.
Megvásárolja a medgyesi Automecanica Rt. többségi részvénycsomagját a török Otokar. A Koç Grouphoz tartozó Otokar a szárazföldi harcászati eszközök legnagyobb törökországi exportőre.
Egy ember meghalt, négyen súlyosan megsérültek kedden este Barcelona térségben egy újabb spanyolországi vonatbalesetben – közölte a katalán rendőrség.
Két román állampolgár könnyebb sérüléseket szenvedett a spanyolországi Córdoba térségében történt vasúti balesetben – erősítette meg hétfőn a külügyminisztérium.
Halálos vonatbaleset történt a dél-spanyolországi Córdoba közelében, amelyben legkevesebb 39 ember életét vesztette, a sérültek száma hetven fölött van, legalább 24 ember sérülése súlyos, közülük négy kiskorú – írja az EFE spanyol hírügynökség.
Pánik tört ki egy németországi autópályán, miután egy ittas román sofőr közel 30 kilométeren át a forgalommal szemben vezetett. Összefogással tudták feltartóztatni.
Adrian Ahrițculesei január 9-én elérte a Déli-sarkot, és ezzel beírta magát a történelembe: ő az első román állampolgár, akinek sikerült elérnie az Antarktisz mindhárom fontos pontját – jelentette be a hegymászó menedzsere, Ștefan Adrian Jurca.