A romániai munkavállalók közel fele minimálbérhez közeli fizetésből kénytelen tengődni

Az uniós átlag ugyanis 84,6 százalék, Romániában azonban az aktív lakosság csupán 62,14 százaléka rendelkezik teljes munkaidős munkaszerződéssel. Ezek számottevő részét, mintegy 27 százalékot (1,4 millió) a Bukarest-Ilfov régióban kötötték még, illetve a munkaszerződések további 16,5 százalékát (860 ezer) négy gazdaságilag kiemelkedően fejlődő megyében (Kolozs, Temes, Brassó, Prahova) kötötték.

A sor végén ezzel szemben öt olyan megye helyezkedik el, ahol az országos munkaszerződések kevesebb mint 3,5 százalékát regisztrálták (177,5 ezer), ezek Mehedinți, Giurgiu, Călărași, Ialomița și Kovászna megyék.

ezzel 19. a rangsorban. Maros megyében kevéssel magasabb ez az arány (52,08%, 16. hely), Kovászna megyében azonban sokkal rosszabb (46,74%, 24. hely). A felmérésből az is kiderül, hogy

Ennek megfelelően a legtöbb alkalmazottal a feldolgozóipar rendelkezik az országban (1,235 millió személy), ezzel pedig élen jár uniós tekintetben is. Az ipar kiterjedtsége ellenére azonban a 10 legtöbb alkalmazottat számláló szakma közül egyik sem tartozik a feldolgozóiparhoz. A legtöbben kamionsofőrként dolgoztak tavaly Romániában (151.934 személy), a második legnépszerűbb szakma a kereskedelmi dolgozó (143.157), a harmadik pedig az elárusító (142.696) volt. Egyébként az ország 17 megyéjében a legtöbben kereskedelmi dolgozóként vagy elárusítóként dolgoznak, közöttük Maros (4925 munkaszerződés) és Hargita (4286) megyékben is.

A fejenkénti 7200 eurós, azaz 33 159 lejes évi hazai átlagfizetéssel (havonta 2763 lej) kizárólag Bulgáriát előztük meg (5700 euró/fő), de fényévekre elmaradtunk az első helyeken szereplő Luxemburgtól (80.500 euró/fő), Norvégiától (67.600 euró/fő) és Svájctól (57.100 euró/fő). Ez azonban nem is annyira meglepő annak a másik beszédes adatnak a figyelembevételével, amely szerint

Tavaly átlagosan az alkalmazottak 36,95%-a dolgozott minimálbérért (akkor bruttó 1450 lej), de egyes területeken ennél jóval rosszabb a helyzet: a ruhaiparban tevékenykedők 82,66 százaléka, a vendéglők személyzetének pedig 80,49 százaléka kapott minimálbért. Emellett a munkavállalók további 9,57 százaléka 350 eurónál (1611 lej) kisebb bért kapott, így összességében 46,16 százalék keresett minimálbért vagy ahhoz közeli összeget.

9,33 százalékuk 350 és 400 euró közötti bért kapott, 10,97 százalék 400–500 euró közötti, 6,62 százalék 500 és 600 euró, 4,70 százalék 600 és 700 euró, 5,38 százalék 700 és ezer, 2,17 százalék ezer és kétezer, 0,22 százalék pedig kétezer eurónál magasabb fizetést vitt haza. Ezzel az országos átlaghoz viszonyítva 22,94 százalékkal kerestek kevesebbet.