A nyelvi jogok kiterjesztéséről tanácskoztak Budapesten

Az MTI tájékoztatása szerint a Magyarság Házában rendezett tanácskozáson az igazgató rámutatott: a nyelv nemcsak az identitás, hanem az autonómia jelentős eleme is.

Amíg utóbbi nem születik meg, addig a nyelvhasználat elérése a legfontosabb. Kántor Zoltán jelezte: ez a hatodik, kifejezetten a nyelvi jogok kiterjesztésével foglalkozó konferenciája az intézetnek. Ugyanakkor nagyon fontos, hogy ösztönzés is legyen a nyelvhasználatra, tette hozzá.

Toró Tibor, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem kutatója arról beszélt, hogy a nyelvhasználat alapvetően a képességen, a lehetőségen és az akaraton, a hajlandóságon múlik.

A kutató az anyanyelv nemzetközi napja alkalmából tartott rendezvényen elmondta: szerették volna feltérképezni a nyelvhasználat helyzetét azokon az erdélyi településeken, ahol a 20 százalékot meghaladja a magyarság aránya.

Az egyes polgármesteri hivatalokban áttekintve a helyzetet, közte a magyar nyelvű beadványokat, honlapokat, rámutatott: a weboldalak 44 százaléka csak román nyelvű volt. Jelezve, hogy a válaszok alapvetően a tömbmegyékből – Hargitából és Kovásznából érkeztek – hozzátette: a többségi településeken és megyékben volt inkább magyar nyelvű honlap. A saját tervezésű honlapok jó eséllyel két nyelven készültek.

A dokumentumokat tekintve 6,6 százalékban jelentek meg a formanyomtatványok magyarul, eközben azonban 14 százalékuk egyáltalán nem frissítette a honlapot. Kicsivel több mint a települések felén frissültek rendesen a weboldalak. A válaszadók 46 százaléka legalább egy határozatot, míg 37 százalékuk egyet sem fordított le magyar nyelvre.

Ahol ötven százalék feletti volt a magyarok aránya, ott felszólalnak a tanácsüléseken magyarul, ugyanakkor ez nem a polgármester személyén múlik, állapították meg. Kitért arra is, hogy az ügyfélfogadáson dolgozó magyarok aránya általában leképezi az etnikumot. Megjegyezte: nagyon kevés polgármesteri hivatalba érkeznek magyar nyelvű beadványok, azok is inkább a többségi településeken.

Bethlendi András és Talpas Botond, az Igen tessék! mozgalom képviselői Kolozsváron tekintették át a magyar nyelvhasználatot. Kutatásaik szerint az orvosoknál, illetve az egészségügyben igénylik az emberek leginkább (75,6 százalék) a magyar nyelvű ellátást, ezt követte az ügyvéd, jogász, közjegyző, illetve a piaci árus. Több mint 50 százalék volt az arány a busz, taxiszolgáltatás vonatkozásában is.

Arról, hogy mennyire fontos az eladó, árusító nemzetisége, a válaszadók több mint 50 százaléka azt mondta: inkább magyar eladót választana, ha lehetősége volna választani. 92 százalékuk úgy gondolta, hogy hivatalos helyeken fontos lenne a magyar nyelv használatának lehetősége.

A konferencia résztvevőit Grezsa István miniszteri biztos köszöntötte, a témához kapcsolódva kiállítás is nyílt a Magyarság Házában, az Igen, tessék! mozgalom Kincses többnyelvűség Kolozsváron című tárlatát tekinthetik meg az érdeklődők.

A Kolozsváron már bemutatott tárlat anyaga a mindennapi magánélet és a nyilvános anyanyelvhasználat kolozsvári történelmi példáit ábrázolják. A kiállított képeslapok, korabeli sajtóanyagok, emléktáblák, plakátok és más hasonló dokumentumok a dualizmustól napjainkig tartó időszakot ölelik fel.