A megyehatárok maradnak, az intézményekhez nyúlnak hozzá

A kormányban a legtöbb szavazattal bíró párt azonban nem mondott le teljesen a közigazgatási reformról. Az ülés után nyilatkozó Roberta Anastase, a PD-L első alelnöke kihangsúlyozta, igaz, hogy a koalíció képviselőinek egy bizottsága őszig elemzi a regionalizáció kérdését, de párhuzamosan ezzel decentralizációt hajtanak végre. Anastase kiemelte, az RMDSZ is beleegyezett ezekbe a javaslatokba, vagyis egy bizottság létrehozásába, továbbá abba is, hogy a dekoncentrált intézmények és állami ügynökségek átszervezése szükségszerű.

Erre utalt később a parlamentben felszólaló Traian Băsescu is. Az államfő, habár előzőleg kijelentette, hogy kizárólag az alkotmány megváltoztatására vonatkozó javaslatai kapcsán jött a plénum elé, mégis bőven kitért a közigazgatási reform szükségességére. „Nem mondtunk le a közigazgatási reformról, még akkor sem, ha úgy tűnik, hogy ennek a végrehajtásához jelenleg nincs megfelelő politikai konszenzus. Sokan kihasználják, hogy egy népszerűtlen intézkedésről van szó. Egyszerűen kezelik a kérdést: »Azt akarod, hogy megszűnjön a megyéd? Azt akarod, hogy az utcára kerülj?« Most ne vegyük figyelembe a konkrét megyehatárokat, hanem célozzuk meg a megyei tanácsokat. Ki kell iktassuk a politikát a közigazgatásból, úgy értem, hogy a kormányzati ügynökségek átszervezése egyenesen szükségszerű. (...) Minden megyében úgy 44-45 dekoncentrált intézmény és állami ügynökség működik. ’89-ben ezeknek fele sem létezett. Akkor hogyan beszélhetünk az állam modernizációjáról, ha a húsz év alatt nem tettünk mást, csak egyfolytában ilyen meg olyan ügynökségeket hoztunk létre?”