Kocsis Károly

A Baróti Unitárius Egyházközség és a Beacon Unitárius Univerzalista Egyházközség (Summit, USA) tavaly ősszel ünnepelte a Kiss Alpár lelkipásztor által kezdeményezett és hosszú éveken át tartalommal feltöltött testvérkapcsolatuk harmincadik évfordulóját.

Sokat változott a világ – és mindjárt tegyük hozzá: e tekintetben előnyére – az Orbán Balázs által taglalt állapotokhoz képest, amikor a csíki lányoknak pisztolyt kellett elsütniük a húsvéti locsolódás idején! Sajnos ezzel együtt, mintegy bokrostól lőve a nyulat, a teljes húsvéthétfői szokáskörünk folyamatos kopásának lehettünk és lehetünk tanúi, pedig akadnak benne olyan elemek, amelyeket jó lenne (vagy inkább jó lett volna) ápolni, megőrizni.

Húsvétvasárnaphoz még manapság is sokszínű hagyományok kapcsolódnak, mint például az ételszentelés vagy a határjárás. Néhány szokás azonban kiment divatból vagy jó úton halad a teljes feledésbe merülés felé – alább ezekről is lesz szó.

Húsvétvasárnaphoz még manapság is sokszínű hagyományok kapcsolódnak, mint például az ételszentelés vagy a határjárás. Néhány szokás azonban teljesen kiment divatból vagy jó úton halad a teljes feledésbe merülés felé – alább ezekről is lesz szó, akárcsak dédszüleink által még komolyan vett hiedelmekről, természetesen a teljesség igénye nélkül.

Nagyszombat – az északi csángóknál húsvét szenvedje – a feltámadásra való készülődésről szól, emellett sonkát, tyúkhúslevest főznek, édességet sütnek, és ahol nagypéntekről elmaradt, tojást festenek.

Jézus kereszthalálának napja – a székelyeknél hosszúnap, a csángóknál aszúpéntek. Még a reformátusoknál is szigorú böjt van, és a nem hívők is tiszteletben tartják a 4–5. századig visszanyúló emléknap méltóságát, a Golgota csendje őket is megérinti.

A harangok nagycsütörtökön szólalnak meg utoljára, mert a néphit szerint ezután Rómába repülnek. De nemcsak a harangok némulnak el ezen a napon nagyszombaton délig, hanem az orgonák is, helyettük viszont megszólalnak a templomba hívó kereplők.

Amikor a keresztre feszítését megelőző vasárnap Jézus az Olajfák hegyéről ember még nem ülte szamárcsikón bevonult Jeruzsálembe, az ujjongó nép tiszteletadásképpen pálmaágakkal, az élet, a reménység, a győzelem jelképével integetett neki.

Erdélyi gyökerei után kutat a portugál Maria Szilárd, a dédszülei ugyanis Erdélyből vándoroltak ki Rióba. Székelyek történetét idézzük fel, akik száz évvel ezelőtt a brazíliai őserdők mélyén megalapították Boldogasszonyfalvát.

A színházi világnap alkalmából hétfőn, 19 órától az Aradi Kamaraszínház Rudolf Hess tízparancsolata című előadásán vehetnek részt az érdeklődők a Vigadó Művelődési Ház nagytermi stúdiójában.

A színházi világnap alkalmából ma 19 órától az Aradi Kamaraszínház Rudolf Hess tízparancsolata című előadásán vehetnek részt az érdeklődők a Vigadó Művelődési Ház nagytermi stúdiójában. Adolf Hitler egykori helyettese bizonyos értelemben „visszatér” Kézdivásárhelyre.

Nemrég írtuk, hogy megérkezett az első bölényszállítmány a marosvásárhelyi állatkertbe, amely részese kíván lenni az emlős megmentését célzó programnak. „Visszatelepítésről” van szó, hiszen régen megszokott látványnak számított a székelyföldi erdőkben.

Nem tudjuk, tényleg van-e összefüggés a sumérok Baba nevű termékenység-istennője és a csángómagyarok Babba Máriája között. Számos szokás és hiedelem kötődik térségünkben a Gyümölcsöltó Boldogasszony napjához.

Régen úgy tartották, a gyerekre vágyó nő, ha Gyümölcsoltó Boldogasszony napján óránként imádkozik, élete párjának közreműködésével biztosan teherbe esik, még ha nem is föltétlen aznap estére. Emellett más szokások, hiedelmek is kötődtek az oltás, szemzés napjához.

Gondot jelent, ha lécfalvi hulladékválogatónál az újrahasznosítható fém és műanyag közé olyan anyagok is kerülnek, amelyek a környezetre és a válogató alkalmazottjaira nézve egyaránt veszélyt jelentenek.

A Kovászna Megye Turizmusáért Egyesület a Visit Covasna brand égisze alatt tavaly csaknem 5 kilométernyi sétautat jelölt ki és gondozott a 2020 hektáros Rétyi Nyír természetvédelmi területen.