A moldvaiak nemcsak a címerüket, hanem az eredetmondájukat is nekünk köszönhetik

– Egyes kutatók szerint Moldva eredetmondájában a bölény helyett szarvas szerepelt, ami erősen hajaz a mi csodaszarvas-mondánkra. Lehet, hogy ezt a motívumot is tőlünk kölcsönözték?

– Valóban létezik egy szarvasos eredetmonda is, amit tényleg a magyaroktól „kölcsönöztek”. De az „igazi” eredetmonda a Máramarosból származó Dragos vajda vadászata, majd Moldva alapítása. Itt is beszélhetünk „kölcsönzésről”, hiszen a máramarosi Hosszúmező és Máramarossziget címerében is tulokfej található. Ezek a magyar királyi és főúri vadászatok nyomán született jelképek.

– Térjünk vissza az egyesült fejedelemségek címerére…

– 1863-ban – ekkor már tényleg egyesült fejedelemségekről beszélhetünk, de még mindig török fennhatóság alatt – egy újabb legfelsőbb napiparancs rendelkezett a zászló- és pecséthasználatról. Az első cikkely szerint a hadsereg zászlaira a „szájában keresztet tartó római sast” kell helyezni, a második elrendeli:

1863-ban Szathmári Pap Károlytól rendeltek egy újabb címerrajzot, melynek négyelt pajzsot kellett tartalmaznia szívpajzzsal. Ezt is elkészítette. Az alappajzs első és negyedik mezejében a „római sas”, a második és harmadik mezőben Moldva bölényfeje jelent meg, a szívpajzs kétszer vágott: kék-arany-vörös, népiesen kék-sárga-piros, ami nem Románia színeit jelentette, hanem az uralkodó Cuza család jelképét. Ezt a változatot sem fogadták el, ám ez képezte az 1867-ben törvényesített címer alapját, annak ellenére, hogy időközben más címertervek is készültek.

– Közben Cuzát eltávolították a trónról…

– Igen, 1866-ban az egyesült fejedelemségek uralkodójává Hohenzollern-Sigmaringen Károly német herceget választották. Ugyanabban az évben elfogadták az ország első alkotmányát, melyben az állam neve Románia. 1867-ben törvénybe foglalták a még mindig török fennhatóság alatt levő ország címerét. A korabeli román szöveget mai címerleírás szerint fordítottam le: négyelt csücsköstalpú pajzs első kék és negyedik „sárga” (valójában arany) mezejében balra fordított fejű, szájában keresztet tartó „római sas”, Havasalföld jelképe. A második kék és a harmadik vörös mezőben őstulok-fej (itt már megjelenik a tulok!), szarvai között csillaggal, Moldva jelképe. A két felső mezőben, a hasítás mentén megjelenik a nap és a hold. A pajzsot királyi korona fedi. Románia pajzsának közepén, a szívpajzsban Őfelsége az Uralkodó címere, négyelt pajzs, első és negyedik mezeje „fehér” (valójában ezüst), második és harmadik fekete. Pajzstartók: balról oroszlán, jobbról bal kezében dák tőrt tartó dák nő. A pajzstartók alatt kék szalagon a Hohenzollern család jelmondata: Nihil Sine Deo (Isten nélkül semmit). A címersátor vörös, hermelinnel bélelve, fölötte királyi korona. Ezt a címert már hivatalosan elismerték.

– Úgy tűnik, Románia címereit magyarok alkották.

– Igen.