
Fotó: Borbély Fanni
A bankkártyás fizetések során a felhasználónak is részt kell vállalnia saját adatainak védelméből, hogy ne váljon a pszichológiai manipuláció áldozatává. Használjuk ki a bankok által kínált biztonsági beállításokat – figyelmeztet a szakember.
2025. augusztus 08., 10:312025. augusztus 08., 10:31
2025. augusztus 08., 12:002025. augusztus 08., 12:00
A bankkátyás fizetési rendszer szereplőit egyszerű megérteni: ott van először is az ügyfél – lehet magánszemély vagy cég –, aki a kártyát használja. Ez a kártya nem közvetlenül a Mastercardtól vagy a Visától származik, hanem egy banktól, amely ezen nagy kártyatársaságok licence alapján bocsátja ki. A vásárlás másik oldala a kereskedő, akinél fizetünk – ez lehet egy bolt, étterem, vagy egy webshop. A kereskedő mögött pedig ott van az elfogadó bank vagy pénzügyi szolgáltató, amely biztosítja számára a fizikai terminált vagy az online fizetési felületet – magyarázta el a Székelyhonnak Suba Csongor, egy németországi pénzügyi intézet szakembere, aki Marosvásárhelyről származik, és egy bankkártyaelfogadást biztosító pénzügyi intézet kockázatelemzési osztályán dolgozik, így pontos rálátása van arra, milyen csalások, illetve milyen biztonsági intézkedések vannak a rendszerben.
„A mi feladatunk egyrészt a kereskedőinket megfigyelni, hogy ők ne áruljanak illegális vagy problematikus termékeket, tehát figyeljük a weboldalakat, és másrészt viszont segítjük a kereskedőinket is, hogy felismerjék azokat a tranzakciókat, főleg az online térben, amelyek lopott bankkártya-adatokkal történhettek, és természetesen a különböző ilyen pénzügyi reklamációkat is mi kapjuk meg.
Tehát hogyha a kereskedő nem reagál a megkeresésre, nem működik együtt, akkor minden esetben lehet a bankhoz fordulni, és a bank elindítja ezt pénzvisszatérítési eljárást. Ha több hasonló panasz is érkezik egy adott kereskedőre, akkor azonnali szerződésbontás következhet.
– fogalmazott Suba Csongor.
Bár azt hihetnénk, hogy ezek a problémák messze vannak tőlünk, valójában a nemzetközi csalások mindannyiunkat érinthetnek. Ahogy Suba Csongor fogalmazott: ami megtörténik Németországban, az vagy már jelen van Romániában is, vagy rövid időn belül meg fog jelenni. A bűnözők ugyanis nemzetközi szinten tevékenykednek – gyakori például, hogy litván bűnszervezet amerikai kártyaadatokkal vásárol német webáruházakban.
Az online térben történő visszaélések száma évekig emelkedett, mígnem
Ez a kétfaktoros azonosításon alapul: három hitelesítési faktorból (amit tudunk – pl. PIN-kód, amit birtoklunk – pl. mobiltelefon, és ami mi magunk vagyunk – pl. ujjlenyomat, Face ID) legalább kettőt kell használni minden fizetés során. Ez jelentősen csökkentette az egyszerű kártyaadat-lopásokból származó visszaélések számát – magyarázta a Székelyhonnak Suba Csongor.
Fotó: Borbély Fanni
A védekezéshez azonban nemcsak a technológiai megoldásokra van szükség, hanem tudatosságra is. Egyre több bank – vagy a Revolut is – kínál
Ez különösen hasznos olyan esetekben, amikor online vásárolunk, és nem vagyunk biztosak a kereskedő megbízhatóságában. Ha az adatainkat el is lopják, a virtuális kártyaszám nem lesz újra felhasználható.
További biztonsági intézkedésekkel is élhetünk: beállíthatunk költési limiteket (pl. napi ezer lejt), kikapcsolhatjuk az online fizetést, amikor nincs rá szükségünk, vagy földrajzi korlátozást alkalmazhatunk, hogy például csak európai kereskedőknél lehet használni a kártyánkat.
Suba Csongor figyelmeztet, a csalók ma már elsősorban nem technikai trükkökkel próbálkoznak, hanem pszichológiai manipulációval. Telefonhívások során különféle sürgető helyzeteket találnak ki, nyomást gyakorolnak az áldozatra, hogy gyorsan reagáljon, és közben kicsalják tőle az érzékeny adatokat. Meg is szaporodtak a kártyatulajdonosnak a befolyásolása által elkövetett csalások Európában, közben pedig csökkent a hagyományos csalás a kétfaktoros azonosításnak köszönhetően, azaz amikor csak egyszerűen valahol felhasználták a kártyaadatainkat.
– hívta fel a figyelmet a veszélyekre Suba Csongor. Azt is kiemelte: semmilyen körülmények között ne adjuk meg az SMS-ben kapott egyszer használatos kódokat, és ne dőljünk be a sürgető, pánikkeltő hívásoknak – még akkor sem, ha azok nagyon meggyőzőnek tűnnek.
Évente több mint 3,45 millió tonna élelmiszer kerül a szemétbe Romániában, miközben a lakosság több mint 27 százaléka a szegénység és a társadalmi kirekesztés kockázatának van kitéve.
Hatalmas hőmérsékleti eltérés jellemezte szerdára virradóan az ország egyes régióit: néhol fagypont közelébe esett vissza a hőmérséklet, másutt trópusi volt az éjszaka.
A bukaresti ítélőtábla kedd este elrendelte annak a 40 éves orosz állampolgárnak a 30 napos előzetes letartóztatásba helyezését, akit szabotázscselekmények előkészítésével gyanúsítanak.
A parlament őszi ülésszakának kezdetétől, szeptember 7-étől a közmédia ismét közvetíti az Országgyűlés üléseit – közölte a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. az MTI-vel kedden.
Kevesebb gyermek születik, jelentősen nőtt a gyermeknevelési támogatást igénylő apák aránya, és sokkal többen kapják a támogatás maximális értékét, mint korábban. Hargita megyében több érdekes trendváltozás történt a gyes esetében az elmúlt öt évben.
Antal István-Lóránt szenátornak nem volt pártmegbízása arra, hogy felszálljon a Bukarest-Míkonosz útvonalon közlekedő magánrepülőre, és nem lett volna szabad azon a gépen lennie – jelentette ki kedden Kelemen Hunor.
Sürgős beavatkozást sürget az oktatásban Nicușor Dan a 2025-ös PISA-eredmények nyomán. Az államfő szerint elfogadhatatlan, hogy egy romániai gyermek iskolai teljesítménye ennyire függjön attól, milyen családba született és melyik iskolába jár.
Kelemen Hunor szerint Sorin Grindeanu nem támogatja a PSD és az AUR közös kormányzását. Az RMDSZ elnöke a képviselőház elnökével folytatott keddi találkozó után nyilatkozta ezt.
Helyére emelték a csíkdelnei Keresztelő Szent János-templom toronygömbjét és keresztjét kedd délben, ezzel lezárult a 15. századi műemléképület 2023 tavaszán kezdődött külső felújítása. A toronygömbbe időkapszulát helyeztek, üzenve az utókornak.
szóljon hozzá!