Alig két évtized múlva, 1726-27 telén „Erdély északi nagyobb részében… a vetések, vetemények, füvek, némelly folyó vizek, Tóók és kútak kiszáradván, mind az emberek és barmaik élései igen elszűkülnek… A székely földön és más némelly helységekben is a szarvas marhák igen döglenek.”

Népi megfigyelések

• januári meleg isten csapása

• gyenge január, forró nyár, hűvös tavasz

• téli mennydörgés jó termést, de még eljövendő csikorgó telet jelent

• januári kövér veréb, hosszú tél

• ha a mókusok ősszel sok diót és mogyorót gyűjtenek, akkor kemény januárra és általában hosszú télre lehet számítani

• a ködös január nedves tavasszal jár

• januárt, ha eső veri, erszény, hombár megszenvedi

• nedves január mellett a pincében üres marad a hordó

• ha vízkeresztkor olvad, korán tavaszodik

• ha Pál napján folyamatosan derült az ég, jó termés várható; ha azonban csak délelőtt süt ki a nap, a tél utána még hidegebb lesz

• a Pál-napi köd régen dögvészt jelentett

• télen a fehér felhő zimankós havazást jelez

• ha kevés a hó és nagy a hideg, a nyári terméstől jót ne várj

• Pál-forduló ha telet nem talál, akkor csinál

• ha újév napján eső, hó hull, az egész évre nézve nedvességet jelent

• ha vízkeresztkor megcsordul az eresz, vagy a kerékvágásban vizet látni, bő termést jelent

• ha nem lenne fagy januárban, úgy biztosan meg fogja azt hozni március vagy április

• ha Piroska napján fagy, negyven napig el nem hagy

• ha Ágnes hideg, engesztel Vince, hogy teljék a pince

• ha megcsordul Vince, tele lesz a pince

• ha Pál napján derült az idő, akkor még ugyanannyi nap zord idő következik, mint amennyi az évből eltelt

A 18. századi Erdélyben (Temesváron és Nagyszebenben) már műszeres meteorológiai megfigyeléseket végeztek, Kolozsváron a 19. század első felében, 1833 és 1845 között. A gyulafehérvári Batthyaneum melletti, a baróti születésű, a gimnáziumot Székelyudvarhelyen végző Keserű Mózes nevéhez fűződő meteorológiai állomás 1843 és 1955 között működött.

Romániában 1884-ben jött létre az Országos Meteorológiai Szolgálat. Az 1888-2023-as időszak erdélyi, romániai fagykrónikáját ennek adattára alapján állítottuk össze.

Januári fagy-toplista

• 1942. január 25-én Botfaluban (Brassó megye) –38,5°C

• 1985. január 14-én Csíkszeredában (Hargita megye) –38,4°C

• 1963. január 18-án Gyergyóalfaluban (Hargita megye) –38°C

• 1929. február 10-én a 2505 méteres tengerszint feletti magasságban lévő Omu-csúcsnál (dél-erdélyi Bucsecs-hegység) –38°C

• 1954. január 27-én Cârlibaba községben (Suceava megye) –37,2°C

• 1950. január 13-án Vatra Dornei (Dornavátra) kisvárosban (Suceava megye) –36,5°C

• 1985. január 13-án Bodzafordulón (Kovászna megye) –35,5°C

• 1963. január 25-én Krajován (Olt megye, Balta Verde) –35,5°C

• 1963. január 24-én Temesváron (Temes megye) –35,3°C

• 1963. január 23-án Kolozsváron (Kolozs megye) –34,2°C

Egyes erdélyi városok legalacsonyabb és legmagasabb januári hőmérsékletei:

• Marosvásárhely –32,8 °C (1942 és 1963), ill. 16,5 °C (2001),

• Kolozsvár –34,2°C (1963), ill. 14,5°C (1936),

• Szatmárnémeti –29,3 °C (1938 és 1982), ill. 16,2 °C (2010),

• az Erdély és Havasalföld egykori határán magasló Omu (Ember)- csúcson: –32,3°C (1964), ill. 5,6°C (1949).

Legmelegebb januárok (1961–2017): átlag 3°C 2007-ben, 1,3°C 1994-ben, 0,7 °C 1983-ban. Legalacsonyabb hőmérsékletátlagok: –9,3°C 1963-ban, –7,4°C 1985-ben, –7,2°C 1964-ben.

A csapadék legmagasabb januári átlagai: 1966-ban 89,9 liter, 1963-ban 76,7 liter, 1979-ben 68,5 liter négyzetméterenként.

Legszárazabb januárok: 1989-ben 4,9 liter, 1964-ben 8 liter, 1991-ben 11,5 liter négyzetméterenként.

A fentiekből akár azt a következtetést is levonhatjuk, hogy