Kocsis Károly

Laikusok és történészek a mai napig vitáznak azon, hogy a Tuzson János egysége által vívott nyergestetői csata (1849. július 31. – augusztus 1.) a szabadságharc utolsó részgyőzelmeként értelmezhető-e, vagy az is a vesztes ütközetek közé sorolható.

Miközben a Rodoszt és Korfut pusztító tüzekről, tömeges kilakoltatásokról szóló hírekkel van tele a sajtó, kissé bizarrnak tűnhet, ha most egy másik – igaz, a legnagyobb – görög szigetet ajánljuk nyaralási úti célként, de erre alapos okunk van. Egyrészt ott még nem kaptak lángra az erdők, bár magas fokú tűzriadó van érvényben, másrészt épp most tértünk haza onnan, tehát viszonylag friss helyzetjelentéssel tudunk szolgálni. De a legfőbb indok, hogy Krétát előbb-utóbb úgyis muszáj felkeresnie annak, akinek

Ma tölti be a 70. életévét a Kézdivásárhelyen élő Borcsa János magyartanár, aki 1974 óta folytat irodalomkritikai és publicisztikai tevékenységet. Tanulmányait hazai és anyaországi irodalmi és kulturális folyóiratok közlik, ugyanakkor munkatársa volt a Kovászna megyei napilapoknak, legutóbb, több éven át a Székely Hírmondónak. Tizenkét önálló kötete jelent meg, további tizenegy szerkesztésében, gondozásában vállalt szerepet. A kerek születésnap apropóján kértük fel egy rövid életmű-összegzésre.

Szombaton tölti a 70. életévét a Kézdivásárhelyen élő Borcsa János magyartanár, aki 1974 óta folytat irodalomkritikai és publicisztikai tevékenységet. Tanulmányait hazai és anyaországi irodalmi és kulturális folyóiratok közlik.

A meghitt, családias rendezvénynek megálmodott Orbaiszéki Forgács Fesztivált 2018-ban azzal a szándékkal hívták életre szervezői, hogy alkalom legyen számba venni, illetve az oda látogató turistákkal megismertetni a kistérség gazdag népi hagyományait.

Ha Illés napján főleg a mezőn és a legelőn nem volt ajánlatos munkálkodni, Szent Anna ünnepét inkább az asszonyok tartották dologtiltó napnak, különösen a kenyérsütés és a mosás tekintetében. A bukovinai székelyek az egész hónapot róla nevezték el, amikor is teljesül a hozzá fordulók kérése. A magtalanok, áldott állapotban lévők, női betegségekben szenvedők nagylelkű pártfogójukként imádkoztak hozzá.

Ha Illés napján főleg a mezőn és a legelőn nem volt ajánlatos munkálkodni, Szent Anna ünnepét inkább az asszonyok tartották dologtiltó napnak, különösen a kenyérsütés és a mosás tekintetében. A bukovinai székelyek az egész hónapot róla nevezték el.

Illés napján régen nem dolgoztak a mezőn, aminek részben prózai oka volt. Ez idő tájt ugyanis gyakran keletkeztek (és keletkeznek mai is) villámlással kísért zivatarok, és félő volt, hogy a ménkő belecsap a szénát forgató vagy jószágait terelgető gazdába.

Sarlós Boldogasszony, az áldott állapotban lévő édesanyák patrónusának napja a többi Mária-ünnephez hasonlóan kiemelkedik a jeles napok sorából, és régen még komolyabban vették, mint manapság.

Sarlós Boldogasszony, az áldott állapotban lévő édesanyák patrónusának napja a többi Mária-ünnephez hasonlóan kiemelkedik a jeles napok sorából, és régen még komolyabban vették, mint manapság. Napján például nem dolgoztak, még a reformátusok sem mentek a mezőre, és aki tehette, főként a katolikus vidékeken elment a templomba. Idén nem (lenne) nehéz gyakorolni ezt a szokást, mivel éppen vasárnapra esik.

Megyei úthálózattal, uniós pályázatokkal kapcsolatos határozatokról döntött többek között csütörtöki ülésén Kovászna Megye Tanácsa. Arról is határoztak, hogy felújítják a kézdivásárhelyi Kö­zösségi Szolgáltatási Köz­pont udvarán található, Szentkereszty Stefánia bárónő tiszteletére épített kápolnát.

„Péter és Pál, tudjuk, nyárban / Összeférnek a naptárban” – kezdi közismert versének második szakaszát Arany János, amiből egyesek arra következtetnek, hogy édesapjuk szegény ember lehetett, ha kettőjüknek csak egy névnapot tudott kieszközölni. Pedig szegénységről itt szó sem lehet, hiszen „Péter-Pálra búza érik, eljutottunk új kenyérig”, azaz ez a nap jelentette az aratási időszak kezdetét.

„Péter és Pál (tudjuk) nyárban/Összeférnek a naptárban” – olvasható Arany János közismert versében, amiből egyesek arra következtetnek, hogy édesapjuk szegény ember lehetett, ha kettőjüknek csak egy névnapot tudott kieszközölni.

A városnapok keretében, ünnepélyes külsőségek közepette adták át Kézdivásárhely idei Pro Urbe díját szerdán a Vigadó Művelődési Ház dísztermében. A városi tanács döntése értelmében a kitüntetésre Baka Mátyás nyugalmazott matematikatanár érdemesült.

Bár a csillagászati naptárban június 21-re esik a nyári napforduló, régebb június 24-én, azaz Keresztelő Szent János napját tartották az év leghosszabbjának. Hogy még bonyolultabb legyen a helyzet, egyes kalendáriumokban János helyett Ivánt találjuk.

A Kézdivásárhelyen bejegyzett, 2006 óta fungáló Háromszéki Borbarátok Egyesülete 2017-ben jutott arra az elhatározásra, hogy a Kárpát-haza borvidékeinek feltérképezése után távolabb merészkedik, egyenesen a borkészítés őshazájába. Mivel ezzel a címmel Európában több ország – Grúzia, Örményország, Azerbajdzsán – büszkélkedik, sorra vettük őket, Grúziát mindjárt kétszer is, idén pedig az ugyancsak több ezer éve szőlőt termő Kánaán földjét, pontosabban Libanont tűztük ki úti célul.

A Kézdivásárhelyen bejegyzett Háromszéki Borbarátok Egyesülete 2017-ben jutott arra az elhatározásra, hogy a Kárpát-haza borvidékeinek feltérképezése után távolabb merészkedik, egyenesen a borkészítés őshazájába. Ezúttal Libanont tűztük ki úti célul.