Gasztrokalandok az egyetlen székely alapítású főváros környékén

A fenti cím részben megtévesztő lehet, ugyanis Moldova Köztársaság fővárosának székely eredete vitatott, másrészt Bukarest kapcsán is olvastam már olyat, hogy létét elődeinknek köszönheti. Aki viszont jó borokat és finom ételeket szeretne kóstolni pénztárcabarát áron, az tényleg nyugodt szívvel tűzheti ki úti céljául, bár egy hétvége erejéig. A Háromszéki Borbarátok Egyesületének tucatnyi tagja is ezt tette.

Kocsis Károly

2024. február 18., 08:592024. február 18., 08:59

2024. február 18., 09:012024. február 18., 09:01

Gasztrokalandok az egyetlen székely alapítású főváros környékén

A Régi-Várhely melletti Trebujeni falu

Fotó: Kocsis Károly

A fenti cím részben megtévesztő lehet, ugyanis Moldova Köztársaság fővárosának székely eredete vitatott, másrészt Bukarest kapcsán is olvastam már olyat, hogy létét elődeinknek köszönheti. Aki viszont jó borokat és finom ételeket szeretne kóstolni pénztárcabarát áron, az tényleg nyugodt szívvel tűzheti ki úti céljául, bár egy hétvége erejéig. A Háromszéki Borbarátok Egyesületének tucatnyi tagja is ezt tette.

Kocsis Károly

2024. február 18., 08:592024. február 18., 08:59

2024. február 18., 09:012024. február 18., 09:01

Először az Élet és Tudomány tudományos ismeretterjesztő hetilap egyik 1991. júliusi számában találtam adatot arra vonatkozólag, hogy

Kisinyovot (Chișineu) a Jó Sándor (Alexandru cel Bun) moldvai vajda seregébe behívott székelyek alapították 1420-ban, és a neve eredetileg Kisjenő volt.

Egyébként ugyanezt vallotta Ștefan Ciobanu moldovai történész, akadémikus is, és ez egyáltalán nem lehetetlen, tekintve, hogy abban az időben Székelyföld keleti határának a Száraz-Szeret völgyét tekintették, és például Kilia és Akkerman (Dnyeszterfehérvár) helyén magyar végvárak álltak.

Így nézhetett ki Várhely régi vára

Fotó: Kocsis Károly

Ez utóbbit 1484-ben foglalták el először, és 1510-ben került hosszú időre a törökök kezére.

Egyes vélekedések szerint ettől az időtől kezdték Besszarábiából a Kárpátok és a Prut közé menekíteni a magyar lakosságot.

„Ekkor szűnt meg Nyeszterfehérvár, Kilia, Őrhely, Kisjenő és más, a Prut és a Dnyeszter közé eső települések magyarsága, s húzódott a nyugat-moldvai vidékekre” – írja Halász Péter. Sőt, Csöbörcsökről még 18–19. században is jöttek vissza magyar husziták a moldvai Huszvárosba (Huși)!

A nevét talán besenyőktől eredeztető Csöbörcsök (Cioburciu) az egykori Dnyeszterfehérvártól mintegy 25 km-re fekszik, még a 17. század derekán is nagyobbrészt magyarok lakták mintegy húsz környékbeli faluval egyetemben.

A madéfalvi veszedelem idején menekülni kényszerült Zöld Péter 1767-ben 7139 személyt gyóntatott és 2512-t keresztelt meg, Andrásfalvy Bertalan etnográfus pedig 1969-ben még tíz magyar nevű családot talált ott.

Várromok Régi-Várhelynél

Fotó: Kocsis Károly

Régi magyarok őrhelyén

Visszatérve az oklevelekben városként először 1712-ben szereplő Kisinyovra, a már említett Ștefan Ciobanu azt sem tartotta kizártnak, hogy

akár már Árpád honfoglalói is megtelepedhettek ott.

Van, aki a magyar huszitákat tekinti alapítóinak, akik aztán a 16. század második felében tértek vissza a katolikus egyház kebelébe.

A környékén pár évvel ezelőtt Sántha Attila költő olyan települések nevének magyar eredetéről rántotta le a leplet, mint például Hegedüs (Ghidighici) vagy Tóhát (Tohatin).

És akkor még nem is beszéltünk a fővárostól 50 km-rel északra eső Orhei városáról, amelynek nevét sokan Őrhelyként, de például Sántha Attila Várhelyként értelmezi, és bevallottan ez inspirálta az egyik helyi borászatot is, amely a Vartely nevet viseli. Arra viszont, hogy a középső h betűt miért kellett t-re változtatni, hosszas unszolásomra sem tudtak észszerű magyarázattal szolgálni, legfennebb azt, hogy így jobb a hangzása. Lehet.

A várhelyi Vartely pincészet

Fotó: Kocsis Károly

A 2004-ben alapított Chateau Vartely nemcsak szőlőtermesztéssel és borkészítéssel foglalkozik, hanem 40 férőhelyes szállodát és éttermet is működtet.

Az utóbbi – a borok mellett – különböző ízesítésű „palacsintáival”, de

kiváltképpen a tökéletesre elkészített, 70 dekás T-bone sztékével nyűgözött le, amiért – román pénznemre átszámolva – alig 120 lejt számoltak fel.

Mindössze 300 hektáron gazdálkodnak, főként királyleánykára, fekete leánykára (Fetească Neagră) és a ritka feketére (ez szabad fordítás, egyébként Rară Neagră, mifelénk Băbească Neagră néven ismeretes) alapozva, de máshonnan is vásárolnak szőlőt. Így

az évi termelésük az orosz–ukrán háború kitörése előtt évi 5 millió palackra rúgott, most 3 és fél milliónál tartanak.

A boraikat amúgy egy ötös skálán 4 pontosra értékelném, bár ez nem föltétlenül tükröz a Háromszéki Borbarátok Egyesülete hivatalos álláspontját.

A tökéletesre sikerült T-bone szték

Fotó: Kocsis Károly

A földalatti város

Másnap, Kisinyov fele tartva Krikován tartottunk hosszabb pihenőt. A település nevét viseli Moldova leghíresebb, főként francia módon előállított pezsgőre szakosodott pincészete is, amely földalatti városnak is beillik. A múlt század közepén egy bizonyos Petru Ungureanu (!) jött rá arra, hogy

az ottani mészkőbánya járatai ideális feltételeket nyújtanak a borok érleléséhez, így 1952-ben megnyílt a 35-100 méterrel a föld felszíne alatt mára 53 hektárra terebélyesedő kombinát, amelynek labirintusszerű utcái összesen 120 km-t tesznek ki – és ezzel Mileștii Mici mögött csak második az országban!

De 2005-ben így is bekerült a Rekordok Könyvébe az itt tárolt 30 millió liternyi borának köszönhetően.

Palacsintakavalkád a Vartely vendéglőjében

Fotó: Kocsis Károly

A borkóstolással is egybeköthető látogatás 100–700 lejt kóstál, és 70 perctől 2 és fél órát vesz igénybe a választott csomag függvényében. A vendégeket elektromos járművekkel hordozzák a forgalmi és utcanév-táblákkal egyaránt felszerelt labirintusban,

fő attrakciónak pedig a világhírű, 1,3 millió palackos borgyűjteményük szolgál, amelynek alapját Hermann Göring, a Harmadik Birodalom második emberének „ott felejtett”, 2000 palackos készlete képezte.

A legrégebbi 1902-es évjáratú kóser bort tartalmaz, a fáma szerint 150 ezer dollárt is ajánlottak már érte, de nem adták el.

A Vartelyben évi 3,5 millió palack bort állítanak elő

Fotó: Kocsis Károly

Itt akár saját borait is tárolhatja, akinek arra szottyan kedve,

egy trezor bérlése 500–1000 euróba kerül évente, és kérésre repülőpostával házhoz is küldenek belőle, ha hirtelen megkívánja valamelyiket.

A falakon az itt megfordult államfők, miniszterelnökök fotói sorakoznak, ám Vladimir Putyinét, bár 2002-ben az Elnöki-teremben ünnepelte a születésnapját, nem találtuk közöttük. Maga a pincészet 600 hektáron termel főként muskotályt, cabernet sauvignon-t, merlot-t, shirázt, pinot noir-t, pinot meunier-t, sauvignon-t, chardonnay-t, leánykát és aligotet, megkóstolt boraikat 3 pontosra értékelném.

A Vartely pincéjében

Fotó: Kocsis Károly

Az elnökasszony kedvenc pincéje

Ebből is látszik, hogy ha igazán jó bort szeretnénk inni, kisebb pincészetet kell választani, mert Krikován ilyenből is akad jó pár. Mi Ion Lucához tévedtünk be, és utólag kiderült, jól választottunk, hiszen Maia Sandu elnökasszonynak is ez a kedvenc helye. A családi vállalkozás alig 10 és fél hektáron gazdálkodik, fekete leányka, ritka fekete, cabernet sauvignon, merlot, pinot noir, leányka, királyleányka és a Viorica képezik az alapot. Ez utóbbi egy moldvai szőlőfajta, nagyon büszkék rá.

A tulajdonosnak egy Bad Boys nevű küvé a zászlóshajója, ám számunkra a pezsgője, a cabernet sauvignon-ja és a merlot-ja bizonyult nyerőnek, az 5 pontot sem sajnálnám tőlük. Főként azért, mert a hétsoros tételért és a vacsoráért csak 200 lejt vett el fejenként.

Évente 80 ezer palackot exportál 13 országba, köztük Kínába, Dél-Koreába és Japánba, de Oroszországba nem. Rájuk megsértődtek.

Pedig jó néhány évvel ezelőtt az ott elfogyasztott összes bormennyiség negyede Moldovából származott!

A földalatti város makettje

Fotó: Kocsis Károly

A kastély árnyékában

A harmadik napot a 19. század végén felhúzott Mimi-kastéllyal kezdtük, ez volt Moldova első ilyen jellegű építménye. Megálmodója, Constantin Mimi 1926-ban a Román Nemzeti Bank elnöke lett,

maga a kastély a vörös diktatúra idején pedig valóságos borgyárrá alakult át 1600 alkalmazottal.

Volt időszak, amikor az udvarra bevezetett vasúton havonta 9 millió palack bort vittek innen a Szovjetunióba!

Aztán ezt a fajta nagyüzemet beszüntették, 2016 óta pedig új szelek fújnak, új tulajdonossal. Ma már csak 250 alkalmazottat foglalkoztatnak, évente 500 ezer palack bort állítanak elő, ennek 90 százalékát 18 országban értékesítik.

Hordók a labirintusban

Fotó: Kocsis Károly

Nyolcszáz barikhordójukban folyamatosan 150 ezer liter nedűt érlelnek az azóta kibővített kastély pincéiben.

Leginkább a cabernet sauvignon-jükkel büszkélkednek, miután a 2012-es reserve több aranyérmet nyert 2016 és 2018 között, de királyleányka, fekete leányka, chardonnay, aligote, merlot, malbec és saperavi is megtalálható a repertoárban.

A tulajdonos Trofim család gyűjtőszenvedélye folytán itt is különleges kollekcióban gyönyörködhetünk, amelynek legrégebbi darabja egy 1727-es német desszertbor. Emellett

sok külföldi neves személyiség tárol itt a boraiból – az egyik rekeszen Orbán Viktor magyar miniszterelnök nevét is felfedeztük.

Bárki bérelhet itt rekeszt 500–1000 euróért

Fotó: Kocsis Károly

Ezután már a füstölt tonhal-szeletekből, csigából, szőlővel dúsított lazacból, bélszínsztékből és jégboros fagyiból álló ételsor is jobban esett a kastély Fehér Bagoly nevű éttermében. Itt természetesen – általam 4 pontosra becsült – borokat is kóstoltunk, és mindezért fejenként nem egészen 300 lejünk bánta. Egészen baráti ár.

Amit szívesen kihagytunk volna

Utolsónak az Asconi borászatot hagytuk, és rosszul tettük, mert nem a legjobb benyomásokkal távoztunk. Idegesítő a forgalom, már szinte iparrá fejlesztették a vendéglátást, az ember futószalagon érzi magát. Túl sok az inoxtartály, és kevés a hordó. Ami viszont előnyükre szolgál, és némiképp a tumultusra is magyarázatul szolgál:

tizenhárom személy számára a vacsora szőröstől-borostól 600 lejbe került.

Margareta hercegnő és férje, Radu is megtette

Fotó: Kocsis Károly

Ötszázötven hektárnyi szőlőjükből főként cabernet sauvignon, merlot, chardonnay, sauvignon blanc és muskotály kerül ki, kisebb területről pedig rizling, malbec, pinot noir, leányka, fekete leányka és ritka fekete. Évi 3 millió palack borukat 25 országban, köztük Romániában is fogyasztják, minket a kóstoltatott tételek nem vettek le a lábunkról, 2 pontnál többet nem érdemelnek.

Moldovai kiruccanásunk alatt itt fordult elő először, hogy használtuk a „köpőcsészét” – persze, ebben az is közrejátszhatott, hogy az ötödik pincénél az ember már sokkal igényesebb.

Moldova viszont összességében nem okozott csalódást. Az itteni árakhoz képest jóval olcsóbban lehet enni, inni, megszállni,

még a gázolaj litere is csak 5 lej.

Aki szeret ortodox kolostorokba látogatni, harmincat is talál belőle, de a borpincéket és egy-két várromot leszámítva egyéb nevezetességet aligha.

Puskin szobránál Kisinyovban

Fotó: Kocsis Károly

Még a túlontúl csendes, az egy főre jutó zöldövezetek számát tekintve az európai fővárosok élén álló Kisinyovban sem, bár itt legalább Puskin eltöltött pár évet. A házat, ahol cigány szeretőjével lakott, sokan felkeresik, a főtéri parkban található szobrát pedig éppen ott jártunkkor koszorúzták meg ünnepélyes külsőségek közepette.

Az utunkat övező táj szürkesége fölöttébb lehangoló tud lenni, a faluképek néhol a szegénység és elmaradottság látszatát kelthetik, de az első borpince után minden nyomasztó érzés megszűnik. Érdemes kipróbálni!

Hát a

Hát a "mieink" hogy hiányozhatnának innen!

Fotó: Kocsis Károly

Állítólag 150 ezer dollárt is kínáltak érte •  Fotó: Kocsis Károly

Állítólag 150 ezer dollárt is kínáltak érte

Fotó: Kocsis Károly

Borkóstoltató-terem Krikován •  Fotó: Kocsis Károly

Borkóstoltató-terem Krikován

Fotó: Kocsis Károly

A Németországból visszatelepült Ion Luca •  Fotó: Kocsis Károly

A Németországból visszatelepült Ion Luca

Fotó: Kocsis Károly

A Mimi-kastély •  Fotó: Kocsis Károly

A Mimi-kastély

Fotó: Kocsis Károly

A kastély pincéjében •  Fotó: Kocsis Károly

A kastély pincéjében

Fotó: Kocsis Károly

Előétel a Fehér Bagolyban •  Fotó: Kocsis Károly

Előétel a Fehér Bagolyban

Fotó: Kocsis Károly

A csigát én kihagytam... •  Fotó: Kocsis Károly

A csigát én kihagytam...

Fotó: Kocsis Károly

A lazacot viszont nem! •  Fotó: Kocsis Károly

A lazacot viszont nem!

Fotó: Kocsis Károly

A bélszínsztékben sem találtunk hibát •  Fotó: Kocsis Károly

A bélszínsztékben sem találtunk hibát

Fotó: Kocsis Károly

Borok a kastély üzletében. Az árak néggyel osztandók ahhoz, hogy román lejhez jussunk •  Fotó: Kocsis Károly

Borok a kastély üzletében. Az árak néggyel osztandók ahhoz, hogy román lejhez jussunk

Fotó: Kocsis Károly

Itt is van diadalív! •  Fotó: Kocsis Károly

Itt is van diadalív!

Fotó: Kocsis Károly

Az Asconi Winery •  Fotó: Kocsis Károly

Az Asconi Winery

Fotó: Kocsis Károly

Itt ezeket a borokat kóstoltuk – ittunk már jobbat is •  Fotó: Kocsis Károly

Itt ezeket a borokat kóstoltuk – ittunk már jobbat is

Fotó: Kocsis Károly

Árak az üzletben •  Fotó: Kocsis Károly

Árak az üzletben

Fotó: Kocsis Károly

Szürkeség és kolostor. Ebből van elég Moldovában •  Fotó: Kocsis Károly

Szürkeség és kolostor. Ebből van elég Moldovában

Fotó: Kocsis Károly

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. március 19., kedd

Megszavazva: nem módosíthatják a tandíjat a felsőoktatási intézmények egy adott tanulmányi ciklus alatt

Döntő házként elfogadta hétfőn a szenátus azt a tervezetet, amely megtiltja a felsőoktatási intézményeknek, hogy egy tanulmányi ciklus alatt módosítsanak a tandíjon.

Megszavazva: nem módosíthatják a tandíjat a felsőoktatási intézmények egy adott tanulmányi ciklus alatt
2024. március 19., kedd

Csak sürgősségi esetben állítanának elő ideiglenes útlevelet a jövőben

Első törvényhozási fórumként elfogadta hétfőn a szenátus a 2005/248-as törvényt módosító tervezetet, amelynek értelmében az ideiglenes útlevelet csak sürgősségi helyzetekben állítják ki.

Csak sürgősségi esetben állítanának elő ideiglenes útlevelet a jövőben
2024. március 18., hétfő

Modern lőszergyár létesül Romániában Ciolacu szerint

Marcel Ciolacu vasárnap este bejelentette, hogy Romána területén lesz a legmodernebb lőszergyár, amelyben az Európai Unió is partner lesz.

Modern lőszergyár létesül Romániában Ciolacu szerint
2024. március 18., hétfő

Várható volt: Vlagyimir Putyin újrázik Oroszország elnökeként

Új elnöki ciklusa egyik fő céljának a „különleges hadművelet” feladatainak teljesítését nevezte meg Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfőre virradóra a moszkvai választási központban.

Várható volt: Vlagyimir Putyin újrázik Oroszország elnökeként
2024. március 17., vasárnap

Hamarosan eldől: zárónapjához érkezett az oroszországi elnökválasztás

Zárónapjához érkezett vasárnap az elnökválasztás Oroszországban, az első szavazóhelyiségek helyi idő szerint 20 órakor már bezártak az orosz Távol-Keleten.

Hamarosan eldől: zárónapjához érkezett az oroszországi elnökválasztás
2024. március 15., péntek

Orbán Viktor: háború vagy béke?

Háború vagy béke, brüsszeli járszalag vagy a magyar szabadság között kell dönteni a június 9-i európai választáson – jelentette ki Orbán Viktor pénteken, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc 176. évfordulója alkalmából rendezett díszünnepségen.

Orbán Viktor: háború vagy béke?
Orbán Viktor: háború vagy béke?
2024. március 15., péntek

Orbán Viktor: háború vagy béke?

2024. március 15., péntek

Potápi Árpád János: március 15. a nemzet születésnapja

Augusztus 20. Magyarország, március 15. a nemzet születésnapja, az az ünnep, amely a legközelebb áll a magyar emberek szívéhez – mondta a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára pénteken, Dombóváron.

Potápi Árpád János: március 15. a nemzet születésnapja
2024. március 15., péntek

Ciolacu is üzent a magyar nemzeti ünnep alkalmából

Közös sikerünk kulcsa az egység, a jövő mindannyiunké, etnikai hovatartozástól és származástól függetlenül – fogalmaz Marcel Ciolacu kormányfő a magyarok nemzeti ünnepe alkalmából írt üzenetében.

Ciolacu is üzent a magyar nemzeti ünnep alkalmából
2024. március 15., péntek

Ezt üzente a magyaroknak március 15-e alkalmából Klaus Iohannis

Klaus Iohannis államfő pénteken, a magyarok nemzeti ünnepe alkalmából küldött üzenetében hangsúlyozta, hogy a magyar kisebbség hozzájárul „a modern, sikeres és befogadó román társadalom megszilárdításához”.

Ezt üzente a magyaroknak március 15-e alkalmából Klaus Iohannis
2024. március 15., péntek

Felvonták a nemzeti lobogót az Országház előtt

Katonai tiszteletadás mellett vonták fel a nemzeti lobogót a március 15-ei nemzeti ünnepen, péntek délelőtt Budapesten, a Kossuth Lajos téren.

Felvonták a nemzeti lobogót az Országház előtt
Hirdessen a Székelyhonon!
Ma feladja, hamarosan megjelenik,
rövid időn belül eredményt hoz! Feladok egy hirdetést!
Hirdessen a Székelyhonon!
Ma feladja, hamarosan megjelenik, rövid időn belül eredményt hoz! Feladok egy hirdetést!