
Kovászna városa idén 77 millió lejből gazdálkodhat
Fotó: Gyerő József Facebook-oldala
Kovászna város önkormányzata idén csaknem 77 millió lejnyi költségvetési bevételre számít, ennek több mint felét a város fejlesztésére, korszerűsítésére fordítanák. A tavalyról megmaradt 640 ezer lejjel kiegészítve ebben az évben körülbelül 50 millió lej jut beruházásokra.
2024. február 16., 19:322024. február 16., 19:32
2024. február 16., 19:452024. február 16., 19:45
A város önkormányzati képviselő-testülete legutóbbi ülésén elfogadta, és előirányozza, hogy a 77 millió lejből 28 millió lej az önkormányzat intézményes működését szolgálja, az ide kapcsolódó kiadásokat, kifizetéseket hivatott fedezni.
A művelődés, kikapcsolódás, hitélet (vallásfelekezetek) fejezeteknél összesen 3,4 millió lejnyi támogatás szerepel.
A fejlesztési tervezetek közül kiemelhető például a közvilágítás javítása, korszerűsítése a város területén, valamint villanyvezetékek cseréje és (vagy) felszerelése – minderre 1,1 millió lej van előirányozva.
A környezetvédelmi munkálatokra és ilyen jellegű közösségi programokra szánt pénzalap 6,2 millió lej,
A részletes tájékoztató megtalálható a polgármesteri hivatal honlapján.
Idén jobbára európai uniós pénzforrásokból fedezik a Kőrösi Csoma Sándor Középiskola és az Avram Iancu Gimnázium épületeinek, valamint néhány tömbház hőszigetelési munkálatait.
Mindezek mellett tömbházlakás épül orvosoknak és pedagógusoknak.
A városvezetés további tervei között szerepel a központi park rendezése, lesz egy kis stadion az extrém sportok kedvelőinek (palánkos gördeszkapálya stb.). A tervek szerint a későbbiekben egy kilátót is építenek.
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
Újabb magyarellenes provokációval jelentkezett a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű román nacionalista szervezet elnöke.
A hithez, a családhoz és az örök keresztény értékekhez való hűség megőrzésére buzdította a zarándokokat Székely János, szombathelyi megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, a Csíksomlyói búcsú idei szónoka.
szóljon hozzá!