Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

16:44

Karácsony fenntarthatóan?

16:34

Augusztusban folytatódik a Száz év magány sorozatadaptációja

16:22

Megújult az egykori oroszhegyi községháza, ahol inkubátorházat hoznak létre

16:16

Autó sodródott le az útról Csobotánynál

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Baleset miatt áll a forgalom Szejkefürdőn – frissítve

Autós üldözésbe és balesetekbe torkolló ittas vezetés Hargita megyében

Elhunyt Fancsali Éva, a székelyudvarhelyi Kipi-Kopi Napköziotthon igazgatója

Hét autó ütközött össze Dálnok községben – fotók

Kéthetes előrejelzés: most jönnek a leghidegebb éjszakák

Bosszúra esküdött George Simion AUR-vezér

Nagy Zoltánt megválasztották a gyergyószentmiklósi RMDSZ élére

Csíkszereda polgármestere: kormányzati megszorítások és pénzügyi bizonytalanságok éve volt az idei

Ekkortól csökkenhet az infláció az RMDSZ elnöke szerint

Az államfő megtámadta az alkotmánybíróságon a Novák-törvényt

Távoli nyelvrokonaink kézzelfogható közelségben – Udmurtföldről nyílik kiállítás Sepsiszentgyörgyön

A Lábasház emeleti termeiben van berendezve a kiállítás

Fotó: Tuchiluș Alex

Rendhagyó, néprajzi témájú kiállítást nyit meg a sepsiszentgyörgyi Lábasház emeleti termeiben Szőcsné Gazda Enikő néprajzkutató pénteken. Petrova Anasztázia filológus és Demeter Miklós néprajzkutató, hangszerkészítő, a tárlat megálmodói Udmurtföldet hozzák el Székelyföldre, abban a reményben, hogy ezáltal értő és érző kapcsolat születhet a magyarság és a velük rokonságban álló udmurtok között.

Kocsis Károly

2024. február 22., 17:532024. február 22., 17:53

2024. február 22., 19:432024. február 22., 19:43

Az Udmurtföldön született Petrova Anasztázia és a sepsiszentgyörgyi Demeter Miklós pécsi egyetemi éveik alatt, a 90-es évek végén ismerkedtek meg, majd házasodtak össze, és – két ott született lányukkal, Katával és Gyöngyivel egyetemben – 2011-ben költöztek a háromszéki Bikfalvára. Ám előbb

négy évet Anasztázia szülővárosában, Izsevszkben is élt a család, ahol Miklós magyar nyelvet és irodalmat tanított ottani diákoknak, miközben a helyi népzenét és -táncot is tanulmányozták, gyűjtötték.

Már minden készen áll a csütörtöki megnyitóra

Fotó: Tuchiluș Alex

„Azóta életfeladatunkká vált az udmurt néphagyomány megélése, élesztgetése, megismertetése, különös tekintettel a hagyományos udmurt hegedűjátékra. Ezt tesszük ezen kiállítás alkalmával is: fogadják szeretettel a képkockákba sűrített emlékeket, élményeket,

lépjenek be egy udmurt szobába, vegyenek részt egy időutazásban, ami egyszerre a távoli múlt és saját régi vallásukat ma is megélő udmurt emberek valósága”

– fogalmaznak.

Fotó: Tuchiluș Alex

Éltes Barna szobrászművész, kurátor lapunknak elmondta, a kiállítás az udmurt vidék és az ember kapcsolatát mutatja be. Megismerhetjük a jellegzetes udmurt szobabelsőt, továbbá a hitvilágukat, amelyben ősvallásuk elemei keverednek a kereszténységgel. Hitük megélésbe is bepillantást nyerhetünk, ugyanis láthatjuk majd, hogyan áldoznak isteneiknek a „szent ligetekben”. Egy Udmurtiáról szóló kisfilmet is levetítenek, továbbá

a látogatók megismerkedhetnek az udmurt népi építészettel, a hagyományos mesterségekkel és a népzenéjükkel is, hiszen a megnyitón a család együtt énekel majd.

Fotó: Tuchiluș Alex

„A magyarok ősi hitvilágával szoros rokonságban van és napjainkig megőrzött az udmurtoknál a lovak iránti különleges szeretet és szinte vallásos tisztelet. Az udmurt menyasszonyok díszöltözetén számos, lovakkal kapcsolatos ábrázolást és szimbólumot találunk. A menyasszony övébe tűzött hagyományos fésűn…, de a fémből készült ékszereken és a fából faragott szerszámokon is mindenütt feltűnik a lovak szeretettel formált figurája. A lótalizmán hitük szerint megóv a gonosz erőktől, és hat az alvilág cselvetései és kártevései ellen is. Ha két lófej szimmetrikusan kétfelé tekintve össze van kapcsolva, ez a nap áldásait, a jóságot és a boldogságot szimbolizálja.”
Dr. Simon József – Oleg Benevolensky Izsevszk: Például az udmurtok (Kapu, 1995/3.)

A fél magyarországnyi összterületű Udmurtföld az Ural-hegységtől nyugatra, a Káma és a Vjatka folyók között terül el, ma az Orosz Föderáció egyik, 1920-ban létrejött tagköztársasága.

Fotó: Tuchiluș Alex

A lakosság száma mintegy másfél millióra tehető, ennek egyharmadát képezik a környező népek által votjákoknak nevezett udmurtok, de még több mint kétszázezernyien a köztársaság határain kívül is élnek.

Az általuk lakott terület a 19. század elején alakult ki, miután korábbi lakóhelyük jelentős részéről kiszorultak.

Fotó: Tuchiluș Alex

Az öt nyelvjárásra tagolódó udmurt nyelv a finnugor nyelvek permi ágához tartozik, és így a tudomány hivatalos álláspontja szerint a magyarral is rokon, bár magát az udmurt szó jelentését sem sikerült minden kétséget kizáróan megfejteniük a nyelvészeknek.

Ezzel együtt azon is érdemes eltöprengeni, hogy miközben legrégebbi nyelvemlékeik csak a 18. századból maradtak fenn, és az első udmurt nyelvtan 1775-ben jelent meg Kazanyban, a tihanyi apátság alapítólevelében már 1055 óta ott szerepel a – mai olvasatban – „Fehérvárra menő hadi útra”, Dévai Bíró Mátyás Orthographia Ungaricája pedig már 1538-ban vagy jóval előtte napvilágot látott.

korábban írtuk

Az Oroszországban élő udmurt nyelvrokonaink kultúráját népszerűsíti Anasztázia Petrova Háromszéken

Az Udmurtföldről származó, Háromszéken élő Anasztázia Petrova családjában a magyar és az udmurt nyelv ugyanúgy él egymás mellett, mint a két népcsoport sok évszázaddal ezelőtt az Urál-hegység környékén.

No, de egy korábbi interjújában maga Anasztázia is megerősítette, hogy „a két nyelv nyelvtani szerkezete nagyon hasonlít egymáshoz, és szókincs szempontjából is egybecsengenek szavak és kifejezések”. Igaz, a „szembetűnő rokonságot” ő annak is tulajdonítja, hogy „mind az udmurtra, mind a magyarra hatottak a török nyelvek.”