Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

13:36

Sanitas-tiltakozás Maros megyében: több kórház kimaradt

13:27

Floridai bíróság elé áll Andrew és Tristan Tate

13:21

Figyelmeztető sztrájkot tartottak a gyergyószentmiklósi kórház dolgozói is

12:35

Franciaországba utazik BL-meccsekre a Székelyudvarhelyi ISK-SZAK

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Amikor már semmilyen összefogás nem segíthet...

Huszonkét éves juhász holttestét találták meg Málnáson

Holtan találtak egy nőt csíkszeredai lakásában

Agyonszúrták a Málnáson holtan talált fiatal férfit

Súlyosan beteg fiatal lány családjának szeretnének segíteni

Sulyok Tamás aláírta a megbízatását megszüntető alaptörvény-módosítást – videóval

Tizenhat évre csökkentené a választási korhatárt Magyar Péter

Egyre kevesebb helyen lehet készpénzzel számlát fizetni

Elfogadta az Országgyűlés az alaptörvény módosítását, megszűnik Sulyok Tamás köztársasági elnök megbízatása

Sepsiszentgyörgyön is le kell cserélni az utcanévtáblákat

Távoli nyelvrokonaink kézzelfogható közelségben – Udmurtföldről nyílik kiállítás Sepsiszentgyörgyön

A Lábasház emeleti termeiben van berendezve a kiállítás

Fotó: Tuchiluș Alex

Rendhagyó, néprajzi témájú kiállítást nyit meg a sepsiszentgyörgyi Lábasház emeleti termeiben Szőcsné Gazda Enikő néprajzkutató pénteken. Petrova Anasztázia filológus és Demeter Miklós néprajzkutató, hangszerkészítő, a tárlat megálmodói Udmurtföldet hozzák el Székelyföldre, abban a reményben, hogy ezáltal értő és érző kapcsolat születhet a magyarság és a velük rokonságban álló udmurtok között.

Kocsis Károly

2024. február 22., 17:532024. február 22., 17:53

2024. február 22., 19:432024. február 22., 19:43

Itt állíthatja be, hogy a Google-találatokban elöl legyen a Székelyhon!

Az Udmurtföldön született Petrova Anasztázia és a sepsiszentgyörgyi Demeter Miklós pécsi egyetemi éveik alatt, a 90-es évek végén ismerkedtek meg, majd házasodtak össze, és – két ott született lányukkal, Katával és Gyöngyivel egyetemben – 2011-ben költöztek a háromszéki Bikfalvára. Ám előbb

négy évet Anasztázia szülővárosában, Izsevszkben is élt a család, ahol Miklós magyar nyelvet és irodalmat tanított ottani diákoknak, miközben a helyi népzenét és -táncot is tanulmányozták, gyűjtötték.

Már minden készen áll a csütörtöki megnyitóra

Fotó: Tuchiluș Alex

„Azóta életfeladatunkká vált az udmurt néphagyomány megélése, élesztgetése, megismertetése, különös tekintettel a hagyományos udmurt hegedűjátékra. Ezt tesszük ezen kiállítás alkalmával is: fogadják szeretettel a képkockákba sűrített emlékeket, élményeket,

lépjenek be egy udmurt szobába, vegyenek részt egy időutazásban, ami egyszerre a távoli múlt és saját régi vallásukat ma is megélő udmurt emberek valósága”

– fogalmaznak.

Fotó: Tuchiluș Alex

Éltes Barna szobrászművész, kurátor lapunknak elmondta, a kiállítás az udmurt vidék és az ember kapcsolatát mutatja be. Megismerhetjük a jellegzetes udmurt szobabelsőt, továbbá a hitvilágukat, amelyben ősvallásuk elemei keverednek a kereszténységgel. Hitük megélésbe is bepillantást nyerhetünk, ugyanis láthatjuk majd, hogyan áldoznak isteneiknek a „szent ligetekben”. Egy Udmurtiáról szóló kisfilmet is levetítenek, továbbá

a látogatók megismerkedhetnek az udmurt népi építészettel, a hagyományos mesterségekkel és a népzenéjükkel is, hiszen a megnyitón a család együtt énekel majd.

Fotó: Tuchiluș Alex

„A magyarok ősi hitvilágával szoros rokonságban van és napjainkig megőrzött az udmurtoknál a lovak iránti különleges szeretet és szinte vallásos tisztelet. Az udmurt menyasszonyok díszöltözetén számos, lovakkal kapcsolatos ábrázolást és szimbólumot találunk. A menyasszony övébe tűzött hagyományos fésűn…, de a fémből készült ékszereken és a fából faragott szerszámokon is mindenütt feltűnik a lovak szeretettel formált figurája. A lótalizmán hitük szerint megóv a gonosz erőktől, és hat az alvilág cselvetései és kártevései ellen is. Ha két lófej szimmetrikusan kétfelé tekintve össze van kapcsolva, ez a nap áldásait, a jóságot és a boldogságot szimbolizálja.”
Dr. Simon József – Oleg Benevolensky Izsevszk: Például az udmurtok (Kapu, 1995/3.)

A fél magyarországnyi összterületű Udmurtföld az Ural-hegységtől nyugatra, a Káma és a Vjatka folyók között terül el, ma az Orosz Föderáció egyik, 1920-ban létrejött tagköztársasága.

Fotó: Tuchiluș Alex

A lakosság száma mintegy másfél millióra tehető, ennek egyharmadát képezik a környező népek által votjákoknak nevezett udmurtok, de még több mint kétszázezernyien a köztársaság határain kívül is élnek.

Az általuk lakott terület a 19. század elején alakult ki, miután korábbi lakóhelyük jelentős részéről kiszorultak.

Fotó: Tuchiluș Alex

Az öt nyelvjárásra tagolódó udmurt nyelv a finnugor nyelvek permi ágához tartozik, és így a tudomány hivatalos álláspontja szerint a magyarral is rokon, bár magát az udmurt szó jelentését sem sikerült minden kétséget kizáróan megfejteniük a nyelvészeknek.

Ezzel együtt azon is érdemes eltöprengeni, hogy miközben legrégebbi nyelvemlékeik csak a 18. századból maradtak fenn, és az első udmurt nyelvtan 1775-ben jelent meg Kazanyban, a tihanyi apátság alapítólevelében már 1055 óta ott szerepel a – mai olvasatban – „Fehérvárra menő hadi útra”, Dévai Bíró Mátyás Orthographia Ungaricája pedig már 1538-ban vagy jóval előtte napvilágot látott.

korábban írtuk

Az Oroszországban élő udmurt nyelvrokonaink kultúráját népszerűsíti Anasztázia Petrova Háromszéken

Az Udmurtföldről származó, Háromszéken élő Anasztázia Petrova családjában a magyar és az udmurt nyelv ugyanúgy él egymás mellett, mint a két népcsoport sok évszázaddal ezelőtt az Urál-hegység környékén.

No, de egy korábbi interjújában maga Anasztázia is megerősítette, hogy „a két nyelv nyelvtani szerkezete nagyon hasonlít egymáshoz, és szókincs szempontjából is egybecsengenek szavak és kifejezések”. Igaz, a „szembetűnő rokonságot” ő annak is tulajdonítja, hogy „mind az udmurtra, mind a magyarra hatottak a török nyelvek.”