Bolojan: jövő évben sem nőnek a nyugdíjak és a közalkalmazotti fizetések

Nyomatékosította: a juttatások befagyasztása kizárólag a jövő év végéig lesz érvényes.

Egészségügyi járulékot kell fizetni a 3000 lejt meghaladó nyugdíjak után

Ilie Bolojan kijelentette, hogy az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetést (CASS) kiterjesztik a 3000 lejt meghaladó nyugdíjakra.

A miniszterelnök emlékeztetett arra, hogy jelenleg az országban 6 millióan fizetik ezt a járulékot, miközben 16 millióan részesülnek az ingyenes állami egészségügyi ellátásban. Ezért

Bolojan elmagyarázta, hogy az intézkedés bevezetése után egy 4000 lejes nyugdíj egészségügyi szolgáltatási járuléka a 3000 lej feletti összeg tíz százaléka, azaz 100 lej lesz.

Nő az áfa augusztustól

Ilie Bolojan bejelentette, hogy a korábbi három kulcsos helyett

A miniszterelnök elmondta, hogy a kedvezményes 11 százalékos áfakulcsot a gyógyszerekre, élelmiszerekre, közüzemi szolgáltatásokra, vízszolgáltatásra és csatornázásra, könyvekre, tűzifára, a hőenergiára és a vendéglátóipari szolgáltatásokra fogják alkalmazni.

Bejelentette azt is, hogy augusztus elsejétől 10 százalékkal nő az alkoholtartalmú italok, az üzemanyagok és a dohányáru jövedéki adója.

Emellett Bolojan közlése szerint a kormány jövő év január elsejétől 10 százalékról 16 százalékra növeli az osztalékadót, és bevezeti a bankok extraprofitadóját. „A romániai bankok az egyik legjobb tőkehozamú pénzintézetek a régióban, és úgy vélem, hogy nagyobb mértékben járulhatnak hozzá az állami költségvetés bevételeihez” – jelentette ki.

Csökkentik a pártok támogatását

Bejelentette ugyanakkor, hogy a közeljövőben esedékes költségvetés-kiigazításkor

„A költségvetés kiigazításakor ezt az intézkedést is meghozzuk, mert mindenkinek hozzá kell járulnia a deficitcsökkentő erőfeszítésekhez” – válaszolta a miniszterelnök az újságíróknak a politikai pártok állami támogatására vonatkozó kérdésére.

Növelik a tanárok kötelező óraszámát

A sajtótájékoztatón Ilie Bolojan bejelentette, hogy két órával növelik a kötelező heti óraszámot a közoktatásban és a felsőoktatásban.

A miniszterelnök szerint ez azt fogja jelenteni, hogy

Bolojan szerint az intézkedés nem érinti a pedagógusok fizetését, de megtakarításokat eredményez. Jelenleg ugyanis az óraadó tanárok óraszáma több mint 30 ezer pedagógusi állásnak felel meg. A kötelező heti óraszámok növelésével azonban felére csökken az óraadó tanárok óráinak száma, és az így megspórolt pénzt a tanügy finanszírozására lehet majd felhasználni.

Korlátozzák az érdemösztöndíjak számát

Bolojan kijelentette, hogy az elmúlt években fenntarthatatlan mértékben megnőttek az ösztöndíjkiadások, ezért az érdemi ösztöndíjak számát korlátozzák, a szociális ösztöndíjakat pedig pontosan meghatározott kritériumok alapján ítélik oda.

A miniszterelnök hangsúlyozta: tudja, hogy ez nem egy népszerű intézkedés, de ebben az esetben is korrektül kell eljárnia a kormánynak. Rámutatott:

Emlékeztetett, hogy három évvel ezelőtt évi 188 millió lejt fizettek ki ösztöndíjakra, de három év alatt ez az összeg 4,7 milliárd lejre nőtt. Rengeteg tanuló részesül érdemösztöndíjban, mert az évi tanulmányi átlaga meghaladja a 9,50-et, miközben az érettségin egy részük gyengén teljesít – magyarázta.

Bolojan szerint kétfajta ösztöndíj marad a rendszerben: az érdemösztöndíj, amit valóban érdem szerint ítélnek majd oda korlátozott számú diáknak, és a szociális ösztöndíj, amellyel a hátrányos helyzetű családokból származó gyerekeket támogatják szigorú kritériumok alapján.

Szabályozzák a különnyugdíjakat is

Szerdai sajtótájékoztatóján Ilie Bolojan miniszterelnök bejelentette, hogy július végéig a kormány egy második deficitcsökkentő csomagot is elfogad, amelynek

A kormányfő emlékeztetett arra, hogy a különnyugdíjak szabályozása az országos helyreállítási tervben is szerepel. Az önfenntartó állami hatóságok – köztük az ASF, az ANCOM és az ANRE – reformja nagyobb költséghatékonyságot, a támogatásuk csökkentését, valamint az átláthatóságuk növelését jelenti majd.

A csomagnak Bolojan tájékoztatása szerint része lesz a helyi önkormányzatok kiadásának reformja, illetve a gyors egymásutánban bevezetett bérpótlékok felülvizsgálata. Felhívta a figyelmet arra, hogy egyes minisztériumokban a bérpótlékok elérik az alapbér 45–50 százalékát is. „Gyakorlatilag megduplázták a fizetéseiket két intézkedéssel” – jegyezte meg.

Hozzátette, hogy növelni fogják a bányajáradékokat is, és drágábban fogják értékesíteni az állami tulajdonban lévő természeti erőforrásokat.

Recesszióba kerülhet az ország

Bolojan hangsúlyozta, hogy a deficitcsökkentő intézkedések nélkül Románia brutális recesszióba kerülhet.

A miniszterelnök elmondta, hogy

a kormány nem tudna hitelt felvenni a pénzpiacokról és nem tudná fedezni a kiadásokat, beleértve a fizetéseket és a nyugdíjakat.

Emlékeztetett arra, hogy az adóreformtól függ Románia hozzáférése az EU helyreállítási alapjához. Uniós források nélkül pedig nem lehetne megvalósítani a nagy infrastrukturális beruházásokat, az autópálya-építéseket és a vasúthálózat korszerűsítését. Emellett Románia adósbesorolása a befektetésre nem ajánlott kategóriába kerülne, ami elriasztaná a külföldi befektetőket – sorolta a kormányfő.

– jelentette ki a Victoria-palotában tartott sajtótájékoztatóján Bolojan.