Még alá sem írták a trianoni diktátumot, de Erdélyben már megkezdődött a múlt eltüntetése, megmásítása, fittyet hányva minden nemzetközi egyezményre.
Még alá sem írták a trianoni diktátumot, de Erdélyben már megkezdődött a múlt eltüntetése, fittyet hányva minden egyezményre. Olay Ferenc az 1930. évi Budapesti Szemle 216. kötetében számvetést készített az elpusztított emlékművekről.
Karácsony és húsvét után a keresztény világ harmadik legfontosabb ünnepe pünkösd. A parajdi születésű, Marosvásárhelyen élő Barabás László néprajzkutatót kérdeztük arról, Székelyföldön milyen szokások kapcsolódnak hozzá.
Karácsony és húsvét után a keresztény világ harmadik legfontosabb ünnepe pünkösd, közismerten annak emlékére, hogy Jézus mennybemenetele után a Szentlélek alászállt az első tanítványokra. Időpontja „vándorló”, mindig a húsvétot követő ötvenedik napra esik, ami nem lehet hamarabb május 10-nél, sem később június 13-nál. A parajdi születésű (1947), Marosvásárhelyen élő Barabás László néprajzkutatót, főiskolai tanárt kérdeztük arról, Székelyföldön milyen szokások kapcsolódnak hozzá.
Kézdivásárhelyen tartották soros találkozójukat a felső–háromszéki települések polgármesterei, ahová ezúttal többek között a Kovászna Megyei Műemlékvédelmi Igazgatóság képviselői is meghívást kaptak. Minden bizonnyal nem véletlenül, hiszen amint az vitává élesedő megbeszélés során kiderült, számos beruházási projekt került veszélybe a műemlékvédelmi engedélyek hiánya miatt.
A 223-ban a pápai trónra került, majd 230-ban vértanúhalált szenvedett I. Orbán pápa egyesek szerint a jóval Jézus születése előtt dívó Bacchus-kultusz szerepét „vette át”, részben ezért választották patrónusuknak a szőlőművesek, kádárok, kocsmárosok.
Kézdivásárhelyen tartották soros találkozójukat a felső-háromszéki települések polgármesterei, ahová ezúttal többek között a Kovászna Megyei Műemlékvédelmi Igazgatóság képviselői is meghívást kaptak.
Noha a befektetések, projektek inkább érintik a városlakók mindennapi életét, a sepsiszentgyörgyi önkormányzati képviselő-testület kedden elfogadott határozatai között olyan is akad, amely nem ebbe a kategóriába sorolható, mégis sokakat felvillanyoz.
Hunyadi János származása a mai napig nem tisztázott egyértelműen. Remélhetőleg a Hunyadi-filmből is szembeköszön velünk, hogy bármilyen géneket is hordozott magában, Hunyadi János magyarként élt, harcolt, és magyarként halt meg.
Az elmúlt hétvége híradásaiban gyakran lehetett hallani, hogy Novák Katalin köztársasági elnök olyan különleges rózsatöveket ajándékozott Ferenc pápának az Árpád-házi Szent Erzsébetről elnevezett fajtából, „amelyet egy erdélyi magyar, Márk Gergely nemesített.” Mint kiderítettük, a híres rózsanemesítő nemcsak erdélyi, hanem egyenesen székely identitású: családja a háromszéki Egerpatakról származik.
Novák Katalin köztársasági elnök olyan rózsatöveket ajándékozott Ferenc pápának, „amelyet egy erdélyi magyar, Márk Gergely nemesített”. Mint kiderítettük, a híres rózsanemesítő székely identitású volt: családja a háromszéki Egerpatakról származik.
Régi magyar neve pünkösd hava, meteorológiai megnevezése tavaszutó, a csillagászok Ikrek hava néven tartják számon – ez lenne a május, amelynek nevét Ovidius római költő a „nagyobbság” (maius) szóra vezette vissza, mások Maia görög istennő, megint mások pedig a növény- és az állatvilág növekedését elősegítő, itáliai Maius istennő nevéből eredeztetik. És valóban: egyfajta termékenység-elősegítő rituáléként fogható fel május 1-je évszázadokon át gyakorolt szokása, a jakabfa-állítás is.
Régi magyar neve pünkösd hava, meteorológiai megnevezése tavaszutó, a csillagászok Ikrek hava néven tartják számon – ez lenne a május, amelynek nevét Ovidius római költő a „nagyobbság” (maius) szóra vezette vissza.
Egy budapesti egyesület tizenhárom mázsányi könyvet gyűjtött össze, a szállítmányt múlt hét végén hozták el Kézdivásárhelyre. Az adományban azok a háromszéki könyvtárak részesülnek, amelyek működnek ugyan, de szegényes, illetve elavult az olvasnivalójuk.
Márk – vagy ahogy mifelénk ismerik: Márkos – evangélista ünnepe április 25-e. Amióta velencei kereskedők 828-ban megszerezték az ereklyéit, és az arabok pusztítása elől – disznóhús közé rejtve – magukkal vitték, attól kezdve ő a városuk védőszentje, de ugyanezt Kézdimárkosfalva is elmondhatná magáról, amelynek egykoron temploma, ma kápolnája viseli a nevét.
Márk – vagy ahogy mifelénk ismerik: Márkos – evangélista ünnepe április 25-e. Szent György mellett ez a gazdasági év húsvét és május közötti időszakának legjelentősebb napja.
A hó névadóját, a sárkányölő Szent Györgyöt ünnepeljük április 24-én. A lovagiasságot, férfiasságot, önzetlenséget jelképező alakja – a másik katonaszent, Dömötör mellett – a Szent Koronán is megjelenik.
A hónap névadóját, a sárkányölő Szent Györgyöt ünnepeljük április 24-én. Napjához az állatok biztonságával, egészségével, termékenységével, továbbá kincskereséssel, boszorkánysággal kapcsolatos szokások, hiedelmek gazdag tárháza kapcsolódik.