Kocsis Károly

Elkészítik Kovászna megye településeinek katasztrófavédelmi térképét, ami arra mindenképpen jó lehet, hogy a lakosság tudhassa, milyen lehetséges természeti katasztrófának van kitéve a közvetlen környezete.

Az „áprilisban hét tél, hét nyár” mondás alátámasztására elég lehet felhozni azt, hogy míg például a 16. század közepén hőség és szárazság jellemezte, pontosan háromszáz évvel ezelőtt ebben a hónapban hó borította be a székelyföldi rónát.

Vészesen leromlott állapotban van Háromszék több műemléképülete és épületegyüttese – hívta fel a figyelmet Méder Lóránt László, a Kovászna Megyei Művelődési Igazgatóság megbízott vezetője. Némely esetében csak „sürgősségi beavatkozások” segíthetnének.

A Mathias Corvinus Collegium (MCC) könyvbemutatót és beszélgetést rendez Sepsiszentgyörgyön, ahol az Egy jobb világért – 110 éves a magyar cserkészet című kötetről és a cserkészettel kapcsolatos hagyományokról, kérdésekről esik szó.

Több mint 700 diák jelentkezett az első, március 21-én elkezdődött háromszéki erdészeti vetélkedőre. Tizenhat településről 84 csapat regisztrált.

A bárányhús nagyon megosztó tud lenni, és nem csak húsvét tájékán: vagy ínyencségnek tartják, vagy viszolyognak tőle, az átmeneti állapot fölöttébb ritka.

A bárányhús nagyon megosztó tud lenni, és nem csak húsvét tájékán: vagy ínyencségnek tartják, vagy viszolyognak tőle, az átmeneti állapot fölöttébb ritka – pedig nem árt tudni, hogy hajdanán a székelység alapeledelének számított a gyapjas jószág.

A székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színházzal közösen színre vitt Zsákbamacska után most újabb koprodukcióval rukkol elő a kézdivásárhelyi Udvartér Színház. Ezúttal a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem végzőseivel karöltve adják elő Ivan Viripajev Részegek című darabját.

A didergésre késztető idő és a szemerkélő eső ellenére is régen látott, több ezres tömeg népesítette be nem sokkal dél előtt Kézdivásárhely főterét. A Gábor Áron szobra előtt megtartott főtéri ünnepség díszvendége idén Tánczos Barna szenátor, korábbi környezetvédelmi miniszter volt.

A didergésre késztető idő és szemerkélő eső ellenére is régen látott, többezres tömeg népesítette be nem sokkal dél előtt Kézdivásárhely főterét, a Gábor Áron 1971-ben Nagyváradról ide költöztetett szobránál.

Az 1848–49-es magyar forradalom és szabadságharc története, melynek kitörése napját, 176. évfordulóját épp ma ünnepeljük, szétválaszthatatlan Gábor Áron személyiségétől, különösen a székelyföldi események vonatkozásában.

A nyergestetői csata hőse, Tuzson János a kézdiszéki Bélafalván született, ezért a kézdivásárhelyi iskolások rendszeresen felidézik a magyar forradalom és szabadságharc kezdetét.

Bár a Nyerges-tető nem esik Kovászna megyébe, az ottani, 1849. július 31–augusztus 1-i csata hőse, Tuzson János a kézdiszéki Bélafalván született, ezért a kézdivásárhelyi iskolások itt is rendszeresen felidézik a magyar forradalom és szabadságharc kezdetét.

Bár a magyar forradalom és szabadságharc kitörésének napjára pénteken emlékezünk, Kovászna megye egyes helyszínein már egy nappal korábban elkezdődik a nemzeti ünnepre való ráhangolódás. Így például a bodvaji kohónál csütörtökön koszorúznak.

Több mint háromszázan jelentkeztek az RMDSZ háromszéki szervezete által kezdeményezett románérettségi-felkészítőkre. Sepsiszentgyörgyön már el is kezdődtek a kurzusok, Kézdivásárhelyen és Baróton a jövő héten esedékes.

Több mint háromszázan jelentkeztek az RMDSZ háromszéki szervezete által kezdeményezett románérettségi-felkészítőkre. Sepsiszentgyörgyön már el is kezdődtek a kurzusok, Baróton csütörtökön, Kézdivásárhelyen jövő hétfőn esedékes.

Nemrég a havasalföldi vajdák etnikai eredetét boncolgattuk az Adevărul.ro tabudöntögetése nyomán, most néhány moldvai uralkodót veszünk górcső alá. Közülük a szóban forgó cikk szerzője csak Ioan Vodă cel Viteaz-ra és Ștefan cel Mare-ra tér ki.