Kocsis Károly

Augusztus 31. és szeptember 3. között immáron negyedik alkalommal hozzák tető alá az Erdélyi Történésztábort Gyergyóremetén. Csütörtöktől vasárnapig neves erdélyi és magyarországi történészek tartanak előadásokat, kutatási beszámolókat, könyvbemutatókat.

A csíkszeredai születésű, csíkpálfalvi gyökerekkel büszkélkedő, jelenleg Marosvásárhelyen élő Sántha Szabolcs több mint harminc éve kutatja a családfáját. Mostanra 463 nevet sikerült felvezetnie rá. Időben az 1700-as évekig tudott visszanyúlni.

Mivel a szentté avatási eljárás részeként 1083. augusztus 20-án, a Nagyboldogasszony nyolcadába eső vasárnapon nyitották meg István király sírját, a magyar egyház ezt a napot iktatta névünnepeként a naptárba.

Közel ezer éve annak, hogy Szent István királyunk a Napbaöltözött Asszony, a Mennyek Királynője (Regina Caeli) oltalmába helyezte országát. Mária mennybemenetelét, illetve a Szent István-i felajánlást ünnepeljük augusztus 15-én.

A nyergestetői csatára való emlékezéskor említettük, hogy miután meghátrálni kényszerültek a többszörös túlerővel szemben, mind Gál Sándor, mind Tuzson János megfogyatkozott egysége a Mitácson keresztül nyert egérutat az ellenség elől. Valamikor ez volt az Erdővidéket és Alcsíkot összekötő egyetlen országút. Igen, ez a megnevezés régen illet is rá, de amikor nemrég végigjártuk, nem akartunk hinni a történelemnek.

A nyergestetői csatára való emlékezéskor említettük, hogy miután meghátrálni kényszerültek a többszörös túlerővel szemben, mind Gál Sándor, mind Tuzson János megfogyatkozott egysége a Mitácson keresztül nyert egérutat az ellenség elől.

A spanyol származású Lőrincet, II. Sixtus pápa diakónusát Kr. 258-ban, a Via Tiburtina mellett rostélyra bilincselve elevenen megsütötték, mert fölöttese elfogatása után nem volt hajlandó kiadni az egyház féltve őrzött és időközben általa a szegények között szétosztott kincseit. Miközben a máglyán a bűnös világot siratta, szeméből könnyek csordultak ki – az óangol néphagyományban emiatt Szent Lőrinc könnyei néven szerepelnek a névünnepe táján hulló csillagok. Régi székely eleink az év utolsó napjának tek

A spanyol származású Lőrincet Kr. u. 258-ban, a Via Tiburtina mellett rostélyra bilincselve elevenen megsütötték, mert fölöttese elfogatása után nem volt hajlandó kiadni az egyház féltve őrzött és időközben általa a szegények között szétosztott kincseit.

Ma van Urunk színeváltozása – latinul: transfiguratio – napja: a hagyomány szerint ekkor szentelték fel a galileai Tábor-hegyen, Jézus megdicsőülésének helyén még az arab hódítás előtt megépült három bazilikát. Hozzánk, magyarokhoz emellett a nándorfehérvári csata okán is kapcsolódik, no meg annak okán is, hogy már a Szent István előtti őseink úrnak nevezték istenüket. Ebből kifolyólag aztán népi tapasztaltunk gazdag tárházában is találunk rá vonatkozó utalásokat.

Ma van Urunk színeváltozásának napja: a hagyomány szerint ekkor szentelték fel a galileai Tábor-hegyen, Jézus megdicsőülésének helyén még az arab hódítás előtt megépült három bazilikát. Hozzánk emellett a nándorfehérvári csata okán is kapcsolódik.

Jelentős különbségekre világított rá egy összeállítás a strandbelépők árát vizsgálva: Sepsiszentgyörgy strandja a drágábbak közé tartozik, a csíkzsögödi pedig a legolcsóbbak egyike.

Laikusok, történészek a mai napig vitáznak azon, hogy a Tuzson János egysége által vívott nyerges-tetői csata (1849. július 31–augusztus 1.) a szabadságharc utolsó részgyőzelmeként értelmezető-e, vagy az is a vesztes ütközetek közé sorolható. Úgy véljük, abban a reménytelen helyzetben, amikor mindenki számára világos volt a hamarosan bekövetkező tragédia, tízszeres túlerővel szemben közel két napon át helytállni felér egy Thermopülával, még ha nem is vesztek oda mindnyájan. Sajátos magyar lelkületre, gon

Laikusok és történészek a mai napig vitáznak azon, hogy a Tuzson János egysége által vívott nyergestetői csata (1849. július 31. – augusztus 1.) a szabadságharc utolsó részgyőzelmeként értelmezhető-e, vagy az is a vesztes ütközetek közé sorolható.

Miközben a Rodoszt és Korfut pusztító tüzekről, tömeges kilakoltatásokról szóló hírekkel van tele a sajtó, kissé bizarrnak tűnhet, ha most egy másik – igaz, a legnagyobb – görög szigetet ajánljuk nyaralási úti célként, de erre alapos okunk van. Egyrészt ott még nem kaptak lángra az erdők, bár magas fokú tűzriadó van érvényben, másrészt épp most tértünk haza onnan, tehát viszonylag friss helyzetjelentéssel tudunk szolgálni. De a legfőbb indok, hogy Krétát előbb-utóbb úgyis muszáj felkeresnie annak, akinek

Miközben a Rodoszt és Korfut pusztító tüzekről, tömeges kilakoltatásokról szóló hírekkel van tele a sajtó, kissé bizarrnak tűnhet, ha most egy másik – igaz, a legnagyobb – görög szigetet ajánljuk nyaralási úti célként, de erre alapos okunk van.

Ma tölti be a 70. életévét a Kézdivásárhelyen élő Borcsa János magyartanár, aki 1974 óta folytat irodalomkritikai és publicisztikai tevékenységet. Tanulmányait hazai és anyaországi irodalmi és kulturális folyóiratok közlik, ugyanakkor munkatársa volt a Kovászna megyei napilapoknak, legutóbb, több éven át a Székely Hírmondónak. Tizenkét önálló kötete jelent meg, további tizenegy szerkesztésében, gondozásában vállalt szerepet. A kerek születésnap apropóján kértük fel egy rövid életmű-összegzésre.

Szombaton tölti a 70. életévét a Kézdivásárhelyen élő Borcsa János magyartanár, aki 1974 óta folytat irodalomkritikai és publicisztikai tevékenységet. Tanulmányait hazai és anyaországi irodalmi és kulturális folyóiratok közlik.