A 223-ban a pápai trónra került, majd 230-ban vértanúhalált szenvedett I. Orbán pápa egyesek szerint a jóval Jézus születése előtt dívó Bacchus-kultusz szerepét „vette át”, részben ezért választották patrónusuknak a szőlőművesek, kádárok, kocsmárosok.
Kézdivásárhelyen tartották soros találkozójukat a felső-háromszéki települések polgármesterei, ahová ezúttal többek között a Kovászna Megyei Műemlékvédelmi Igazgatóság képviselői is meghívást kaptak.
Noha a befektetések, projektek inkább érintik a városlakók mindennapi életét, a sepsiszentgyörgyi önkormányzati képviselő-testület kedden elfogadott határozatai között olyan is akad, amely nem ebbe a kategóriába sorolható, mégis sokakat felvillanyoz.
Hunyadi János származása a mai napig nem tisztázott egyértelműen. Remélhetőleg a Hunyadi-filmből is szembeköszön velünk, hogy bármilyen géneket is hordozott magában, Hunyadi János magyarként élt, harcolt, és magyarként halt meg.
Az elmúlt hétvége híradásaiban gyakran lehetett hallani, hogy Novák Katalin köztársasági elnök olyan különleges rózsatöveket ajándékozott Ferenc pápának az Árpád-házi Szent Erzsébetről elnevezett fajtából, „amelyet egy erdélyi magyar, Márk Gergely nemesített.” Mint kiderítettük, a híres rózsanemesítő nemcsak erdélyi, hanem egyenesen székely identitású: családja a háromszéki Egerpatakról származik.
Novák Katalin köztársasági elnök olyan rózsatöveket ajándékozott Ferenc pápának, „amelyet egy erdélyi magyar, Márk Gergely nemesített”. Mint kiderítettük, a híres rózsanemesítő székely identitású volt: családja a háromszéki Egerpatakról származik.
Régi magyar neve pünkösd hava, meteorológiai megnevezése tavaszutó, a csillagászok Ikrek hava néven tartják számon – ez lenne a május, amelynek nevét Ovidius római költő a „nagyobbság” (maius) szóra vezette vissza, mások Maia görög istennő, megint mások pedig a növény- és az állatvilág növekedését elősegítő, itáliai Maius istennő nevéből eredeztetik. És valóban: egyfajta termékenység-elősegítő rituáléként fogható fel május 1-je évszázadokon át gyakorolt szokása, a jakabfa-állítás is.
Régi magyar neve pünkösd hava, meteorológiai megnevezése tavaszutó, a csillagászok Ikrek hava néven tartják számon – ez lenne a május, amelynek nevét Ovidius római költő a „nagyobbság” (maius) szóra vezette vissza.
Egy budapesti egyesület tizenhárom mázsányi könyvet gyűjtött össze, a szállítmányt múlt hét végén hozták el Kézdivásárhelyre. Az adományban azok a háromszéki könyvtárak részesülnek, amelyek működnek ugyan, de szegényes, illetve elavult az olvasnivalójuk.
Márk – vagy ahogy mifelénk ismerik: Márkos – evangélista ünnepe április 25-e. Amióta velencei kereskedők 828-ban megszerezték az ereklyéit, és az arabok pusztítása elől – disznóhús közé rejtve – magukkal vitték, attól kezdve ő a városuk védőszentje, de ugyanezt Kézdimárkosfalva is elmondhatná magáról, amelynek egykoron temploma, ma kápolnája viseli a nevét.
Márk – vagy ahogy mifelénk ismerik: Márkos – evangélista ünnepe április 25-e. Szent György mellett ez a gazdasági év húsvét és május közötti időszakának legjelentősebb napja.
A hó névadóját, a sárkányölő Szent Györgyöt ünnepeljük április 24-én. A lovagiasságot, férfiasságot, önzetlenséget jelképező alakja – a másik katonaszent, Dömötör mellett – a Szent Koronán is megjelenik.
A hónap névadóját, a sárkányölő Szent Györgyöt ünnepeljük április 24-én. Napjához az állatok biztonságával, egészségével, termékenységével, továbbá kincskereséssel, boszorkánysággal kapcsolatos szokások, hiedelmek gazdag tárháza kapcsolódik.
Április 22-én a Duna Televízióban mutatják be a II. Andrásról szóló ismeretterjesztő filmet. Jeles királyunkról legtöbbünknek Katona József Bánk bánja vagy éppenséggel az Aranybulla juthat elsőként eszébe, pedig nekünk, székelyeknek is közünk van hozzá.
Szombaton a Duna Televízióban mutatják be a II. Andrásról szóló ismeretterjesztő filmet. Jeles királyunkról legtöbbünknek Katona József Bánk bánja vagy éppenséggel az Aranybulla juthat elsőként eszébe, pedig nekünk, székelyeknek is közünk van hozzá.
Január elején adtunk hírt arról, hogy a Pannonhalmi-dombság szívében található Sokorópátkán a világ legnagyobb székelykapuját készülnek felállítani. A kezdeményezés február közepén kapott új lendületet, amikor közismert zenészek is felkarolták, jelenleg a Zabola melletti Négyháznál a szerkezet összeácsolásán dolgoznak. Úgy tűnik, az avatás június 3-ra kitűzött időpontját tartani tudják.
A tervek szerint június elején avatják fel a Pannonhalmi-dombság szívében lévő Sokorópátkán a világ legnagyobb székely kapuját. Jelenleg a Zabola melletti Négyháznál a szerkezet összeácsolásán dolgoznak.
A húsvéti ünnepkör és egyben a fehér hét záró napja fehérvasárnap. Neve onnan származik, hogy a korai kereszténységben a keresztelésre előkészülő felnőttek, illetve az első gyónás és áldozás előtt álló ifjak ekkor vetették le fehér ruhájukat.