
Márk Gergely. Fotó forrása: Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Tájépítészeti, Településtervezési és Díszkertészeti Intézete
Az elmúlt hétvége híradásaiban gyakran lehetett hallani, és mi is megírtuk, hogy Novák Katalin köztársasági elnök olyan különleges rózsatöveket ajándékozott Ferenc pápának az Árpád-házi Szent Erzsébetről elnevezett fajtából, „amelyet egy erdélyi magyar, Márk Gergely nemesített”. Mint kiderítettük, a híres rózsanemesítő nemcsak erdélyi, hanem egyenesen székely identitású volt: családja a háromszéki Egerpatakról származik.
2023. május 03., 21:002023. május 03., 21:00
2023. május 04., 09:322023. május 04., 09:32
Márk Gergely 1923. október 27-én született a mára már Szászrégenbe beolvadt Magyarrégenben. Kertészeti tanulmányait Marosvásárhelyen kezdte 1937-ben, majd – miután Észak-Erdély felszabadulása után az anyaországba költözött – Baján és Budapesten folytatta, 1946-ban fejezte be, illetve 1950-ben az Agrártudományi Egyetem Kert- és Szőlőgazdaság-tudományi Kara diplomáját is megszerezte. Időközben, 1944-ben behívót kapott,
Nyugállományba vonulásáig a Kertészeti Kutatóintézetben dolgozott, ahol a Magyarországon föllelhető rózsafajták összegyűjtését és a magyar rózsagyűjtemény, a Rozárium létrehozását kapta feladatként.
A Keöpeczi Sebestyén József által rajzolt címer
Fotó: Ambrusné Egerpataki Márk Zsuzsanna Emese személyes archívuma
Rózsáit híres magyar emberekről és a történelmi Magyarország településeiről nevezte el. Négy könyvet adott ki, egynek – felesége mellett – társszerzője. Számos alkalommal részesítették hazai és nemzetközi elismerésben, ám arra
Nyugdíjba vonulása (1981) után a saját kertjében folytatta a növénynemesítést, 2010-ben adták át a lipótvárosi Szent István parkban Budapest legnagyobb, egybefüggő felületű, Márk Gergely 240 fajtáját felsorakoztató rózsaültetvényét. Két évvel később, 2012. november 28-án hunyt el, családja folytatja a rózsanemesítést.
Az 1591-es nemesi oklevél
Fotó: Ambrusné Egerpataki Márk Zsuzsanna Emese személyes archívuma
Visszatérve a gyökereihez, Márk Gergely annak az egerpataki Márk Péternek a leszármazottja, akit 1591-ben emelt a lófők közül nemesi rangra Báthori Zsigmond erdélyi fejedelem. Az oklevelet 421 éven át „családi körben” őrizték az egymás után következő nemzedékek, majd 2012-ben a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumnak adományozták, egyik címerüket dr. Márk Mihály alkotta 1922-ben, a másikat Keöpeczi Sebestyén József 1932-ben.
Merthogy 2011 óta a Márkok világtalálkozókat is tartanak! A Székelyudvarhelyen élő Ambrusné Egerpataki Márk Zsuzsanna Emese szervezőtől megtudtuk, Márk Gergely családfája a nemességet szerző Péter legnagyobb fiáig, Mátéig vezethető vissza.
„A Máté ágánál volt több mint két évszázadon át a nemeslevél, ő örökölte a legtöbb vagyont is. Az anyagi biztonság megengedte a fiatalok tanítását, sok magas rangú katonatiszt, udvari kancellár, pénzügyi biztos és jogász származott a családból.
Ezen az ágon többnyire lányok születtek, kevesen viselik már a Márk nevet, a családfájukon 168 személy neve szerepel” – mondta.
A dr. Márk Mihály által készített címer
Fotó: Ambrusné Egerpataki Márk Zsuzsanna Emese személyes archívuma
Maga az adatközlőnk a legkisebb fiútól, Mihálytól származik. Egerpatakon éltek ők is egészen addig, míg egyik ősük 1721-ben be nem házasodott Barátosra.
„Itt aztán elkezdődhetett a gyarapodás – meséli Márk Zsuzsanna. – Érdekes tény, hogy gyakori volt a családonként hét-nyolc gyermek, illetve a sok fiú. A második generációhoz tartozó Ferencnek születtek Dániel (1786) és Gáspár (1789) fiai, akiknek a leszármazottai a ma élő barátosi és székelyudvarhelyi Márk családok. Ezen az ágon a földet, erdőt tisztelő gazdálkodó és iparos szakmát tanuló emberek nem hagyták el a szülőföldjüket. Ezt bizonyítja, hogy ma is 35, ezen névre hallgató család él a faluban.”
A Márkok 7. világtalálkozójának résztvevői Kovásznán
Fotó: Ambrusné Egerpataki Márk Zsuzsanna Emese személyes archívuma
Csíkszéki olvasóink kedvéért jegyezzük meg érdekes adalékként, hogy Márk Zsuzsanna a Csíkszenttamás faluból származó Márk családokat is rokoni ágként tartja számon. „Elődökre, helységre, származásukra vonatkozó írásos dokumentumokat még nem találtunk, de kutatásaink arra engednek következtetni, hogy már az 1600-as évek kezdetétől, de főleg Báthori Gábor idejében és utána
Nekik is megvan a családfájuk, amely 1719-től napjainkig tartalmazza a leszármazottak nevét. Ősük Márk János, aki nagy kiterjedésű földekkel rendelkezett, és népes, ma is jó körülmények közepette élő nemzetséget hagyott maga után. Szülőfalujukban 25 Márk család él, és annál több Csíkszeredában.”
Sűrű füst keletkezett egy szászrégeni lakásban hétfőn, miután kigyulladt egy főzéshez használt készülék. Egy férfit evakuálni kellett a lakásból – közli a Maros megyei tűzoltóság.
Bár már leáldozott a húsvéti képeslapküldés szép szokása, a korábban képeslapokon ábrázolt húsvéti szimbólumok tovább élnek az internetes üdvözleteken is. Vajon valaha elgondolkozunk-e azon, hogy mit üzennek a képek?
Változékony, gyakran szeszélyes időjárásra számíthatunk Székelyföldön a következő két hétben – derül ki a Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) előrejelzéséből. Az ortodox húsvét idején csapadékos idő ígérkezik a térségben is.
Összesen 13 ezer lej értékben tulajdonított el vagyontárgyakat három Hargita megyei fiatal egy kézdivásárhelyi vállalat telephelyéről, közülük kettőt már őrizetbe vettek – közli a Kovászna Megyei Rendőr-főkapitányság.
Egy lakóház melléképületében csaptak fel a lángok hétfőn délután Székelyhodoson, a tüzet már eloltották a lakók, amire a tűzoltók a helyszínre érkeztek – közli a Maros megyei tűzoltóság.
Többen ültek ittasan a kormányhoz húsvét vasárnap Hargita megyében: volt, aki emiatt árokba hajtott, ugyanakkor akadt olyan sofőr is, aki nem elég, hogy ittas volt, jogosítvánnyal sem rendelkezett sőt, autója sem volt bejegyezve.
Hideg időre, erős szélre és vegyes csapadékra figyelmeztető előrejelzést adott ki hétfőn a Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM), amely Székelyföld térségét is érinti.
Gördülékenyen zajlik a levélszavazatok átvétele a Csíkszeredai Főkonzulátuson, ahol a választókat hosszabbított nyitvatartással, személyes segítséggel és rugalmas megoldásokkal is segítik, hogy mindenki érvényesen és határidőn belül adhassa le voksát.
Ismét jegyezhetők hétfőtől a Tezaur államkötvények – közölte a pénzügyminisztérium. Az április 6. és május 8. között kibocsátott 1, 3 és 5 éves futamidejű állampapírok évi 6,5, 7 és 7,5 százalékot kamatoznak.
A barcasági Apácán a húsvéti kakaslövés éppúgy része az ünnepnek, mint a szemetelés és kapulopás, a piros tojás és a locsolkodás. A hagyomány világszinten egyedülálló, a jelképes bosszúállással több évszázados sérelemre emlékeznek.
szóljon hozzá!