
Márk Gergely. Fotó forrása: Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Tájépítészeti, Településtervezési és Díszkertészeti Intézete
Az elmúlt hétvége híradásaiban gyakran lehetett hallani, és mi is megírtuk, hogy Novák Katalin köztársasági elnök olyan különleges rózsatöveket ajándékozott Ferenc pápának az Árpád-házi Szent Erzsébetről elnevezett fajtából, „amelyet egy erdélyi magyar, Márk Gergely nemesített”. Mint kiderítettük, a híres rózsanemesítő nemcsak erdélyi, hanem egyenesen székely identitású volt: családja a háromszéki Egerpatakról származik.
2023. május 03., 21:002023. május 03., 21:00
2023. május 04., 09:322023. május 04., 09:32
Márk Gergely 1923. október 27-én született a mára már Szászrégenbe beolvadt Magyarrégenben. Kertészeti tanulmányait Marosvásárhelyen kezdte 1937-ben, majd – miután Észak-Erdély felszabadulása után az anyaországba költözött – Baján és Budapesten folytatta, 1946-ban fejezte be, illetve 1950-ben az Agrártudományi Egyetem Kert- és Szőlőgazdaság-tudományi Kara diplomáját is megszerezte. Időközben, 1944-ben behívót kapott,
Nyugállományba vonulásáig a Kertészeti Kutatóintézetben dolgozott, ahol a Magyarországon föllelhető rózsafajták összegyűjtését és a magyar rózsagyűjtemény, a Rozárium létrehozását kapta feladatként.
A Keöpeczi Sebestyén József által rajzolt címer
Fotó: Ambrusné Egerpataki Márk Zsuzsanna Emese személyes archívuma
Rózsáit híres magyar emberekről és a történelmi Magyarország településeiről nevezte el. Négy könyvet adott ki, egynek – felesége mellett – társszerzője. Számos alkalommal részesítették hazai és nemzetközi elismerésben, ám arra
Nyugdíjba vonulása (1981) után a saját kertjében folytatta a növénynemesítést, 2010-ben adták át a lipótvárosi Szent István parkban Budapest legnagyobb, egybefüggő felületű, Márk Gergely 240 fajtáját felsorakoztató rózsaültetvényét. Két évvel később, 2012. november 28-án hunyt el, családja folytatja a rózsanemesítést.
Az 1591-es nemesi oklevél
Fotó: Ambrusné Egerpataki Márk Zsuzsanna Emese személyes archívuma
Visszatérve a gyökereihez, Márk Gergely annak az egerpataki Márk Péternek a leszármazottja, akit 1591-ben emelt a lófők közül nemesi rangra Báthori Zsigmond erdélyi fejedelem. Az oklevelet 421 éven át „családi körben” őrizték az egymás után következő nemzedékek, majd 2012-ben a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumnak adományozták, egyik címerüket dr. Márk Mihály alkotta 1922-ben, a másikat Keöpeczi Sebestyén József 1932-ben.
Merthogy 2011 óta a Márkok világtalálkozókat is tartanak! A Székelyudvarhelyen élő Ambrusné Egerpataki Márk Zsuzsanna Emese szervezőtől megtudtuk, Márk Gergely családfája a nemességet szerző Péter legnagyobb fiáig, Mátéig vezethető vissza.
„A Máté ágánál volt több mint két évszázadon át a nemeslevél, ő örökölte a legtöbb vagyont is. Az anyagi biztonság megengedte a fiatalok tanítását, sok magas rangú katonatiszt, udvari kancellár, pénzügyi biztos és jogász származott a családból.
Ezen az ágon többnyire lányok születtek, kevesen viselik már a Márk nevet, a családfájukon 168 személy neve szerepel” – mondta.
A dr. Márk Mihály által készített címer
Fotó: Ambrusné Egerpataki Márk Zsuzsanna Emese személyes archívuma
Maga az adatközlőnk a legkisebb fiútól, Mihálytól származik. Egerpatakon éltek ők is egészen addig, míg egyik ősük 1721-ben be nem házasodott Barátosra.
„Itt aztán elkezdődhetett a gyarapodás – meséli Márk Zsuzsanna. – Érdekes tény, hogy gyakori volt a családonként hét-nyolc gyermek, illetve a sok fiú. A második generációhoz tartozó Ferencnek születtek Dániel (1786) és Gáspár (1789) fiai, akiknek a leszármazottai a ma élő barátosi és székelyudvarhelyi Márk családok. Ezen az ágon a földet, erdőt tisztelő gazdálkodó és iparos szakmát tanuló emberek nem hagyták el a szülőföldjüket. Ezt bizonyítja, hogy ma is 35, ezen névre hallgató család él a faluban.”
A Márkok 7. világtalálkozójának résztvevői Kovásznán
Fotó: Ambrusné Egerpataki Márk Zsuzsanna Emese személyes archívuma
Csíkszéki olvasóink kedvéért jegyezzük meg érdekes adalékként, hogy Márk Zsuzsanna a Csíkszenttamás faluból származó Márk családokat is rokoni ágként tartja számon. „Elődökre, helységre, származásukra vonatkozó írásos dokumentumokat még nem találtunk, de kutatásaink arra engednek következtetni, hogy már az 1600-as évek kezdetétől, de főleg Báthori Gábor idejében és utána
Nekik is megvan a családfájuk, amely 1719-től napjainkig tartalmazza a leszármazottak nevét. Ősük Márk János, aki nagy kiterjedésű földekkel rendelkezett, és népes, ma is jó körülmények közepette élő nemzetséget hagyott maga után. Szülőfalujukban 25 Márk család él, és annál több Csíkszeredában.”
Elkészült annak a jogszabálynak a tervezete, amely biztosítja, hogy március 31. után ne emelkedjen a földgáz lakossági ára – nyilatkozta hétfőn Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a parlamentben.
A szenátus hétfőn elutasította azt a törvénytervezetet, amelyik szerint 2026-ban és 2027-ben a politikai pártok nem részesülnek költségvetési támogatásban.
A koalíció vezetői hétfői tanácskozásukon véglegesítették a közigazgatási reformcsomagról és a gazdaságélénkítő intézkedésekről szóló törvénytervezeteket, amelyeket a véleményezési eljárás lezárása után sürgősségi rendelettel fogad el a Bolojan-kabinet.
A következő két hétben országszerte hőmérséklet-ingadozásra és szinte napi jelleggel csapadékra kell számítani – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) február 16-március 1. közötti előrejelzéséből.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu hétfőn kijelentette, hogy nem ért egyet az orvosok, a tanárok, a csendőrök és a „milicisták” fizetésének csökkentésével.
Medvetámadás történt hétfőn délben Nyomáton, egy kilométerre a falutól. A juhait mentő gazdát leütötte a nagyvad, a kutyák kergették el a medvét.
Három Hargita megyei város polgármestere több mint 10 ezer aláírást adott át Bukarestben a miniszterelnök kancellárjának hétfőn, amelyben arra kérték, tegyék lehetővé az önkormányzatoknak, hogy még ebben az évben csökkenthessék az adókat.
Románia az elmúlt évtizedek legsúlyosabb oltási válságával küzd: a gyermekek körében jelentősen csökkent az átoltottság a fertőző betegségek elleni vakcinákkal – hívta fel a figyelmet a Mentsük meg a Gyermekeket romániai szervezete.
2024–2025 között, teljes egészében európai uniós támogatásból megújítottunk öt lakóépületet Marosvásárhelyen.
A helyi ügyintézést segítő alkalmazás és különböző digitalizációs megoldások fejlesztésének finanszírozására közösen pályázott Székelyudvarhely és Gyergyószentmiklós. A múlt évi áfaemelés miatt módosítani kellett projekt költségeit.
szóljon hozzá!