Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

22:04

A hollandok elpáholták a svédeket a focivébé európai ütközetében

21:41

Kovásznai siker Csíkszentsimonban, de még nyílt maradt a párharc

20:59

Úgy írták meg a felekezeti vallástantervet, hogy mérhető ismeretanyag legyen

20:52

A vezetést megszerezte az Academica Transilvania, utána csak a vendégek találtak be

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Holttestet találtak Csíkszereda egyik utcáján

Átlagfizetés Magyarországon és Romániában: összehasonlítottuk a legfrissebb adatokat

Elpusztított egy lovat és jött a tehénért is a behemót medve, amikor kilőtték

Vébékódolás az M4 Sporton: válaszolt a közmédia a Székelyhon kérdéseire

Tragédia a Tordai-hasadéknál: életét vesztette egy 22 éves fiatal a via ferrata útvonalon

Jogi lépéseket fontolgatnak a Vasárnap menesztett újságírói

Vébékódolás az M4 Sporton: válaszolt a közmédia a Székelyhon kérdéseire

Barti Tihamér nyilvánosságra hozta az ellene szóló vádiratot

Hét év után újra teljes pompájában fogadja híveit a madéfalvi templom

Szavazást indítanak a tervezett Drakula Park új nevére

Akinek a rózsáját ajándékba kapta Ferenc pápa

Márk Gergely. Fotó forrása: Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Tájépítészeti, Településtervezési és Díszkertészeti Intézete

Az elmúlt hétvége híradásaiban gyakran lehetett hallani, és mi is megírtuk, hogy Novák Katalin köztársasági elnök olyan különleges rózsatöveket ajándékozott Ferenc pápának az Árpád-házi Szent Erzsébetről elnevezett fajtából, „amelyet egy erdélyi magyar, Márk Gergely nemesített”. Mint kiderítettük, a híres rózsanemesítő nemcsak erdélyi, hanem egyenesen székely identitású volt: családja a háromszéki Egerpatakról származik.

Kocsis Károly

2023. május 03., 21:002023. május 03., 21:00

2023. május 04., 09:322023. május 04., 09:32

Itt állíthatja be, hogy a Google-találatokban elöl legyen a Székelyhon!

Márk Gergely 1923. október 27-én született a mára már Szászrégenbe beolvadt Magyarrégenben. Kertészeti tanulmányait Marosvásárhelyen kezdte 1937-ben, majd – miután Észak-Erdély felszabadulása után az anyaországba költözött – Baján és Budapesten folytatta, 1946-ban fejezte be, illetve 1950-ben az Agrártudományi Egyetem Kert- és Szőlőgazdaság-tudományi Kara diplomáját is megszerezte. Időközben, 1944-ben behívót kapott,

Dániában angol hadifogságba esett, ahonnan sikerült megszöknie, 1945 karácsonyára ért haza.

Nyugállományba vonulásáig a Kertészeti Kutatóintézetben dolgozott, ahol a Magyarországon föllelhető rózsafajták összegyűjtését és a magyar rózsagyűjtemény, a Rozárium létrehozását kapta feladatként.

Mintegy 600 fajtát nemesített, ezek közül 190 kapott állami elismerést.

A Keöpeczi Sebestyén József által rajzolt címer

Fotó: Ambrusné Egerpataki Márk Zsuzsanna Emese személyes archívuma

Rózsáit híres magyar emberekről és a történelmi Magyarország településeiről nevezte el. Négy könyvet adott ki, egynek – felesége mellett – társszerzője. Számos alkalommal részesítették hazai és nemzetközi elismerésben, ám arra

az aranyéremre volt a legbüszkébb, amit a 2000-ben, Rómában megrendezett rózsakiállítás és -verseny futó- és parkrózsa kategóriájában kapott az Árpád-házi Szent Erzsébetért.

Nyugdíjba vonulása (1981) után a saját kertjében folytatta a növénynemesítést, 2010-ben adták át a lipótvárosi Szent István parkban Budapest legnagyobb, egybefüggő felületű, Márk Gergely 240 fajtáját felsorakoztató rózsaültetvényét. Két évvel később, 2012. november 28-án hunyt el, családja folytatja a rózsanemesítést.

Az 1591-es nemesi oklevél

Fotó: Ambrusné Egerpataki Márk Zsuzsanna Emese személyes archívuma

Márk Péter kutyabőre

Visszatérve a gyökereihez, Márk Gergely annak az egerpataki Márk Péternek a leszármazottja, akit 1591-ben emelt a lófők közül nemesi rangra Báthori Zsigmond erdélyi fejedelem. Az oklevelet 421 éven át „családi körben” őrizték az egymás után következő nemzedékek, majd 2012-ben a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumnak adományozták, egyik címerüket dr. Márk Mihály alkotta 1922-ben, a másikat Keöpeczi Sebestyén József 1932-ben.

A családfa mostanra 13 nemzedékből több mint 860 nevet tartalmaz, több mint 1300 Márkot tartanak nyilván, a 2021-es „világtalálkozójukon” 103-an jelentek meg Barátoson, több országból.

Merthogy 2011 óta a Márkok világtalálkozókat is tartanak! A Székelyudvarhelyen élő Ambrusné Egerpataki Márk Zsuzsanna Emese szervezőtől megtudtuk, Márk Gergely családfája a nemességet szerző Péter legnagyobb fiáig, Mátéig vezethető vissza.

„A Máté ágánál volt több mint két évszázadon át a nemeslevél, ő örökölte a legtöbb vagyont is. Az anyagi biztonság megengedte a fiatalok tanítását, sok magas rangú katonatiszt, udvari kancellár, pénzügyi biztos és jogász származott a családból.

Többen elhagyták a szülőföldet, Kolozsvárra, Marosvásárhelyre, Brassóba, a trianoni döntés után az anyaországba költöztek.

Ezen az ágon többnyire lányok születtek, kevesen viselik már a Márk nevet, a családfájukon 168 személy neve szerepel” – mondta.

A dr. Márk Mihály által készített címer

Fotó: Ambrusné Egerpataki Márk Zsuzsanna Emese személyes archívuma

Maga az adatközlőnk a legkisebb fiútól, Mihálytól származik. Egerpatakon éltek ők is egészen addig, míg egyik ősük 1721-ben be nem házasodott Barátosra.

„Itt aztán elkezdődhetett a gyarapodás – meséli Márk Zsuzsanna. – Érdekes tény, hogy gyakori volt a családonként hét-nyolc gyermek, illetve a sok fiú. A második generációhoz tartozó Ferencnek születtek Dániel (1786) és Gáspár (1789) fiai, akiknek a leszármazottai a ma élő barátosi és székelyudvarhelyi Márk családok. Ezen az ágon a földet, erdőt tisztelő gazdálkodó és iparos szakmát tanuló emberek nem hagyták el a szülőföldjüket. Ezt bizonyítja, hogy ma is 35, ezen névre hallgató család él a faluban.”

A Márkok 7. világtalálkozójának résztvevői Kovásznán

Fotó: Ambrusné Egerpataki Márk Zsuzsanna Emese személyes archívuma

Csíkszenttamási Márkok

Csíkszéki olvasóink kedvéért jegyezzük meg érdekes adalékként, hogy Márk Zsuzsanna a Csíkszenttamás faluból származó Márk családokat is rokoni ágként tartja számon. „Elődökre, helységre, származásukra vonatkozó írásos dokumentumokat még nem találtunk, de kutatásaink arra engednek következtetni, hogy már az 1600-as évek kezdetétől, de főleg Báthori Gábor idejében és utána

több család menekülhetett a Csíki-havasokba, ahonnan többé már nem tértek vissza Háromszékre.

Nekik is megvan a családfájuk, amely 1719-től napjainkig tartalmazza a leszármazottak nevét. Ősük Márk János, aki nagy kiterjedésű földekkel rendelkezett, és népes, ma is jó körülmények közepette élő nemzetséget hagyott maga után. Szülőfalujukban 25 Márk család él, és annál több Csíkszeredában.”

Csíkszék Udvarhelyszék Marosszék Háromszék