Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

16:03

Beoltották az állatállományt Felcsíkon, de még nem múlt el a veszély

16:02

Hét gázszivárgási bejelentés előzte meg a halálos bukaresti robbanást, bíróság elé állítják a felelősöket

15:51

Ultimátum helyett pontkényszer, a Sepsi OSK elnöke széthúzást lát az öltözőben

15:47

Új intézkedésekkel javítanák a ritka betegséggel élők ellátását Romániában

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Két településen láttak medvét a hétvégén

Megtalálták a Málnásfürdőről eltűnt kiskorút – frissítve

Több megyére is kiterjesztették a légi riasztást Romániában, lezárták Iași megye légterét

Szám szerint 429: megvannak az összevonásra kijelölt községek

Előzetesben marad a csíkdánfalvi halálos gázolás elkövetője

Zöld utat kapott a Dracula Park Transylvania, megvan az építkezési engedély

Szemétdíj: szinte vakon repülünk

Hálapénzkérés a székelyföldi kórházakban: jelentős különbségeket mutatnak a betegek visszajelzései

Vadállatnak nézhette a nőt, halálos lövést adott le rá egy férfi

Tar Gyöngyi: a román nyelvű kérdés félreértése okozhatja a rossz Hargita megyei eredményt a hálapénzt illetően

Különböző engedélyek késése miatt százmilliós beruházások kerültek veszélybe Kovászna megyében

A kézdivásárhelyi, felújításra szoruló Apor Péter Mezőgazdasági Szakközépiskola. Tizenhatmillió lejtől esik el a város, ha nem sikerül időben beszerezni az engedélyeket

Fotó: Apor Péter Mezőgazdasági Szakközépiskola/Facebook

Kézdivásárhelyen tartották soros találkozójukat a felső-háromszéki települések polgármesterei, ahová ezúttal többek között a Kovászna Megyei Műemlékvédelmi Igazgatóság képviselői is meghívást kaptak. Minden bizonnyal nem véletlenül, hiszen amint az vitává élesedő megbeszélés során kiderült, számos beruházás került veszélybe a műemlékvédelmi engedélyek hiánya miatt.

Kocsis Károly

2023. május 24., 19:552023. május 24., 19:55

Itt állíthatja be, hogy a Google-találatokban elöl legyen a Székelyhon!

Még mielőtt ezt a napirendi pontot megvitatták volna, Ambrus József, a Kovászna Megyei Hulladékgazdálkodási Egyesület igazgatója tájékoztatta a jelenlévőket a várható változásokról. Elmondása szerint

a kormány asztalán elfogadásra vár egy olyan határozat-tervezet, amely a jelenlegi 80 helyett 160 lejre emelné tonnánként az államnak befizetendő úgynevezett szemétlerakási illetéket.

Ez – megspékelve a betétvisszaváltást előíró rendelkezésnek a hulladékgazdálkodásra nézve várható negatív következményeivel – azt eredményezheti, hogy 2024. január 1-jétől

Kovászna megyében egy személyre számolva 4-5 lejjel emelkedhet a szemételszállítási díj.

Ezt csak úgy lehet csökkenteni, ha növekedik a szelektíven begyűjtött hulladék mennyisége, tehát gyakorlatilag a lakosság hozzáállásán is múlik, hogy mennyivel fog drágulni a szemétszállítási illeték.

A házigazda szerepét betöltő Bokor Tibor polgármester vázolta fel a mindnyájukat érintő egyik legégetőbb gondot, amit meglátása szerint az okoz, hogy tűzoltósági és műemlékvédelmi „akadékoskodások” miatt számos beruházás akadt el nemcsak Kézdivásárhelyen, hanem az egész megyében.

Félő, hogy amennyiben kifutnak a határidőkből, elvesznek a támogatási pénzek, sok esetben pedig nem kis összegekről van szó.

A példák között említette az Apor Péter Mezőgazdasági Szakközépiskola épületének felújítását, amire ha nem sikerül időben szerződést kötni, 16 millió lejtől esik el a város.

A dokumentációval jelenleg a tűoltóság és műemlékvédelem „pingpongozik”, egyik sem akarja rátenni a másik előtt a pecsétjét, ezért hatékonyabb együttműködést vár el a részükről.

„Próbáljuk olyan megoldásokat találni, hogy az épületeinket tudjuk megmenteni” – kérte az elöljáró.

Mellette szállt síkra Tamás Sándor Kovászna Megye Tanácsának elnöke és Henning László alelnök is, példák sokaságával támasztva alá azon meglátásukat, miszerint

a műemlékvédelem néha „katolikusabb a pápánál”.

Hangsúlyozták, hogy a törvényeket, előírásokat be kell tartani ugyan, de együttműködéssel, egymás munkájának segítségével muszáj megtalálni a jó megoldásokat, mert másként ez visszaüt a megye fejlődésében, hiszen még legtöbb 4-5 évig lehet európai uniós pénzekre számítani.

Egyetlen tervező sem szívesen vállal munkát a megyében, mert tartanak az itteni tűzoltósági és műemlékvédelmi engedélyeztetéstől, emiatt pedig 10 és 100 millió lejektől esnek el közösségek”

– nyomatékosította Tamás Sándor.

A Kovászna Megyei Műemlékvédelmi Igazgatóság részéről Csáki Árpád igazgató és Méder László védte a mundér becsületét, szakmai érvekkel támasztva alá az engedélyezéshez elvárt követelményeket. Egyrészt

kapacitáshiányra hivatkoztak, hiszen nagyon kevesen vannak erre a munkára, másrészt meg a törvényes előírásokra, amelyek részbeni módosítását maguk is indokoltnak tartják,

például a műemléképületként való besorolás szabályozása tekintetében, de ez szerintük elsősorban a politikum feladata lenne. Ugyanakkor az is hátráltató tényező, hogy

Kovászna megyében nagyon kevés község újította meg az általános rendezési tervét.

Nem láttamozhatnak pozitívan egy olyan területen való építkezést, ahol tudvalevőleg régészeti leletek rejtőznek a föld alatt – magyarázta Méder László régész, és így tudtuk meg, hogy például

Hatolyka mellett késő-vaskori település nyomaira bukkantak, de Kézdivásárhely és Kézdiszentlélek között is régészeti lelőhelyként van számon tartva a műút és a Kászon patak közötti terület egy része.

Végül mindketten ígéretet tettek arra vonatkozóan, hogy még a héten, de legkésőbb a jövő hét elején megoldási javaslatokat fogalmaznak meg a találkozón nevesített esetekkel kapcsolatosan.

Háromszék