
A kézdivásárhelyi, felújításra szoruló Apor Péter Mezőgazdasági Szakközépiskola. Tizenhatmillió lejtől esik el a város, ha nem sikerül időben beszerezni az engedélyeket
Fotó: Apor Péter Mezőgazdasági Szakközépiskola/Facebook
Kézdivásárhelyen tartották soros találkozójukat a felső-háromszéki települések polgármesterei, ahová ezúttal többek között a Kovászna Megyei Műemlékvédelmi Igazgatóság képviselői is meghívást kaptak. Minden bizonnyal nem véletlenül, hiszen amint az vitává élesedő megbeszélés során kiderült, számos beruházás került veszélybe a műemlékvédelmi engedélyek hiánya miatt.
2023. május 24., 19:552023. május 24., 19:55
Még mielőtt ezt a napirendi pontot megvitatták volna, Ambrus József, a Kovászna Megyei Hulladékgazdálkodási Egyesület igazgatója tájékoztatta a jelenlévőket a várható változásokról. Elmondása szerint
Ez – megspékelve a betétvisszaváltást előíró rendelkezésnek a hulladékgazdálkodásra nézve várható negatív következményeivel – azt eredményezheti, hogy 2024. január 1-jétől
Ezt csak úgy lehet csökkenteni, ha növekedik a szelektíven begyűjtött hulladék mennyisége, tehát gyakorlatilag a lakosság hozzáállásán is múlik, hogy mennyivel fog drágulni a szemétszállítási illeték.
A házigazda szerepét betöltő Bokor Tibor polgármester vázolta fel a mindnyájukat érintő egyik legégetőbb gondot, amit meglátása szerint az okoz, hogy tűzoltósági és műemlékvédelmi „akadékoskodások” miatt számos beruházás akadt el nemcsak Kézdivásárhelyen, hanem az egész megyében.
A példák között említette az Apor Péter Mezőgazdasági Szakközépiskola épületének felújítását, amire ha nem sikerül időben szerződést kötni, 16 millió lejtől esik el a város.
„Próbáljuk olyan megoldásokat találni, hogy az épületeinket tudjuk megmenteni” – kérte az elöljáró.
Mellette szállt síkra Tamás Sándor Kovászna Megye Tanácsának elnöke és Henning László alelnök is, példák sokaságával támasztva alá azon meglátásukat, miszerint
Hangsúlyozták, hogy a törvényeket, előírásokat be kell tartani ugyan, de együttműködéssel, egymás munkájának segítségével muszáj megtalálni a jó megoldásokat, mert másként ez visszaüt a megye fejlődésében, hiszen még legtöbb 4-5 évig lehet európai uniós pénzekre számítani.
– nyomatékosította Tamás Sándor.
A Kovászna Megyei Műemlékvédelmi Igazgatóság részéről Csáki Árpád igazgató és Méder László védte a mundér becsületét, szakmai érvekkel támasztva alá az engedélyezéshez elvárt követelményeket. Egyrészt
például a műemléképületként való besorolás szabályozása tekintetében, de ez szerintük elsősorban a politikum feladata lenne. Ugyanakkor az is hátráltató tényező, hogy
Nem láttamozhatnak pozitívan egy olyan területen való építkezést, ahol tudvalevőleg régészeti leletek rejtőznek a föld alatt – magyarázta Méder László régész, és így tudtuk meg, hogy például
Végül mindketten ígéretet tettek arra vonatkozóan, hogy még a héten, de legkésőbb a jövő hét elején megoldási javaslatokat fogalmaznak meg a találkozón nevesített esetekkel kapcsolatosan.
A Kájoni János Megyei Könyvtár digitális készségfejlesztési központtá válik a harmincnyolc Hargita megyei könyvtárat érintő projektje révén.
Románia öt éven belül kezdhet érdemben tárgyalni az euróövezethez való csatlakozás időpontjáról, ha sikerül tartósan 3 százalék alá csökkenteni a költségvetési hiányt – jelentette ki szerdán Mugur Isărescu.
Elindították a közbeszerzést az ország legfiatalabb repülőterének infrastrukturális fejlesztésére. A tervben szerepel a forgalmi előtér bővítése is, ami a jelenlegi három helyett nyolc repülőgép egyidejű kiszolgálását teszi lehetővé.
Szombaton ismét a magoké és a kertészkedő közösségé a főszerep a Gyergyószentmiklósi Városi Könyvtárban. Magcserebere és szakmai előadás mellett és kistermelők bemutatkozására is sor kerül.
A fejlesztési minisztérium közzétette szerdán a honlapján a közigazgatási intézkedéscsomag tervezetének a koalíció által elfogadott, végső változatát.
Nicușor Dan államfő szerdán üdvözölte az alkotmánybíróság döntését a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezetről, amelyet a román társadalom által régóta várt méltányossági gesztusnak nevezett.
Az alkotmánybíróság szerdai ülésén a kilenc bíró közül hatan támogatták, hárman pedig ellenezték a legfelsőbb bíróság beadványának elutasítását – értesült az Agerpres alkotmánybírósági forrásokból.
Üdvözölte Ilie Bolojan miniszterelnök az alkotmánybíróságnak a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezettel kapcsolatos döntését, amely szerinte megerősíti a kormány kezdeményezésének helyességét.
A Képviselőház elfogadta 250 támogatói szavazattal azt a a törvénytervezetet, amely 2026-ot Márton Áron-emlékévvé nyilvánítja, a püspök születésének 130. évfordulója alkalmából.
Az alkotmánybíróság elutasította szerdán a legfelsőbb bíróság beadványát, és alkotmányosnak ítélte a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezetet – nyilatkozták az Agerpres hírügynökségnek alkotmánybírósági források.
szóljon hozzá!