Kocsis Károly

Január elején adtunk hírt arról, hogy a Pannonhalmi-dombság szívében található Sokorópátkán a világ legnagyobb székelykapuját készülnek felállítani. A kezdeményezés február közepén kapott új lendületet, amikor közismert zenészek is felkarolták, jelenleg a Zabola melletti Négyháznál a szerkezet összeácsolásán dolgoznak. Úgy tűnik, az avatás június 3-ra kitűzött időpontját tartani tudják.

A tervek szerint június elején avatják fel a Pannonhalmi-dombság szívében lévő Sokorópátkán a világ legnagyobb székely kapuját. Jelenleg a Zabola melletti Négyháznál a szerkezet összeácsolásán dolgoznak.

A húsvéti ünnepkör és egyben a fehér hét záró napja fehérvasárnap. Neve onnan származik, hogy a korai kereszténységben a nagyszombaton keresztelt katekumenek, vagyis a keresztelésre előkészülő felnőttek, illetve az első gyónás és áldozás előtt álló ifjak ekkor vetették le fehér ruhájukat.

A kézdiszéki polgármesterek körébe mondhatni évtizedek óta szokás rendszeresen – jó estben havonta – összeülni, megbeszélni a közös gondokat, meghívott illetékesek révén választ találni a felmerülő, mindnyájukat érintő kérdésekre. A soros találkozó házigazdájának szerepe ma Balogh Tiborra, Kézdiszentlélek község elöljárójára hárult, a megbeszélésnek a templom melletti közösségi ház szolgált helyszínéül.

A kézdiszéki polgármesterek körében mondhatni évtizedek óta szokás rendszeresen – jó esetben havonta – összeülni, megbeszélni a közös gondokat, meghívott illetékesek révén választ találni a felmerülő, mindnyájukat érintő kérdésekre.

A Baróti Unitárius Egyházközség és a Beacon Unitárius Univerzalista Egyházközség (Summit, USA) tavaly ősszel ünnepelte a Kiss Alpár lelkipásztor által kezdeményezett és hosszú éveken át tartalommal feltöltött testvérkapcsolatuk harmincadik évfordulóját.

Sokat változott a világ – és mindjárt tegyük hozzá: e tekintetben előnyére – az Orbán Balázs által taglalt állapotokhoz képest, amikor a csíki lányoknak pisztolyt kellett elsütniük a húsvéti locsolódás idején! Sajnos ezzel együtt, mintegy bokrostól lőve a nyulat, a teljes húsvéthétfői szokáskörünk folyamatos kopásának lehettünk és lehetünk tanúi, pedig akadnak benne olyan elemek, amelyeket jó lenne (vagy inkább jó lett volna) ápolni, megőrizni.

Sokat változott a világ – és mindjárt tegyük hozzá: e tekintetben előnyére – az Orbán Balázs által taglalt állapotokhoz képest, amikor a csíki lányoknak pisztolyt kellett elsütniük a húsvéti locsolódás idején!

Húsvétvasárnaphoz még manapság is sokszínű hagyományok kapcsolódnak, mint például az ételszentelés vagy a határjárás. Néhány szokás azonban kiment divatból vagy jó úton halad a teljes feledésbe merülés felé – alább ezekről is lesz szó.

Húsvétvasárnaphoz még manapság is sokszínű hagyományok kapcsolódnak, mint például az ételszentelés vagy a határjárás. Néhány szokás azonban teljesen kiment divatból vagy jó úton halad a teljes feledésbe merülés felé – alább ezekről is lesz szó, akárcsak dédszüleink által még komolyan vett hiedelmekről, természetesen a teljesség igénye nélkül.

Nagyszombat – az északi csángóknál húsvét szenvedje – a feltámadásra való készülődésről szól, emellett sonkát, tyúkhúslevest főznek, édességet sütnek, és ahol nagypéntekről elmaradt, tojást festenek.

Jézus kereszthalálának napja – a székelyeknél hosszúnap, a csángóknál aszúpéntek. Még a reformátusoknál is szigorú böjt van, és a nem hívők is tiszteletben tartják a 4–5. századig visszanyúló emléknap méltóságát, a Golgota csendje őket is megérinti.

A harangok nagycsütörtökön szólalnak meg utoljára, mert a néphit szerint ezután Rómába repülnek. De nemcsak a harangok némulnak el ezen a napon nagyszombaton délig, hanem az orgonák is, helyettük viszont megszólalnak a templomba hívó kereplők.

Amikor a keresztre feszítését megelőző vasárnap Jézus az Olajfák hegyéről ember még nem ülte szamárcsikón bevonult Jeruzsálembe, az ujjongó nép tiszteletadásképpen pálmaágakkal, az élet, a reménység, a győzelem jelképével integetett neki.

Erdélyi gyökerei után kutat a portugál Maria Szilárd, a dédszülei ugyanis Erdélyből vándoroltak ki Rióba. Székelyek történetét idézzük fel, akik száz évvel ezelőtt a brazíliai őserdők mélyén megalapították Boldogasszonyfalvát.

A színházi világnap alkalmából hétfőn, 19 órától az Aradi Kamaraszínház Rudolf Hess tízparancsolata című előadásán vehetnek részt az érdeklődők a Vigadó Művelődési Ház nagytermi stúdiójában.