Amikor a harang nem szól
Nagycsütörtöki szertartás Zetelakán. Az evangélium szerint Jézus szeretetének egy végső jelét adta akkor, amikor megmosta tanítványai lábát. Archív
Fotó: Barabás Ákos
A harangok nagycsütörtökön szólalnak meg utoljára, mert a néphit szerint ezután Rómába repülnek. De nemcsak a harangok némulnak el ezen a napon nagyszombaton délig, hanem az orgonák is, helyettük viszont megszólalnak a templomba hívó kereplők. A földművelésre vonatkozó tiltások értelmében „nagyhéten szerdáig lehet még szántani, nagycsütörtökön már nem éppen, nagypénteken pedig valóságos vétek”, ugyanis Jézus teste ilyenkor a földben van.
Kocsis Károly
2023. április 06., 08:012023. április 06., 08:01
Gonoszűző népszokások is tartoznak nagycsütörtökhöz, jelezvén, hogy a kereszténység bizony jócskán mentett át az ősi rituálékból. A Csíksomlyó melletti Várdotfalva régi gyerekei ilyenkor a padokat ütögették, Kézdikőváron – behasított kérgű fával – a templom melletti földet: így
ellenben Csíkkozmáson, igaz, ott egy nappal később, tehát nagypénteken már egyenesen gyereket kergettek az esti vecsernye után, és megverték, ha elkapták. Persze utána ki is engesztelték valamivel, hogy ne legyen nagyobb baj belőle.
Néhol a templomban a pap az énekeskönyvével ütötte meg az oltár lépcsőjét, mire a hívők botokkal verték a padokat. Az erdélyi unitáriusoknál az esti istentiszteletet követően fekete posztóval terítették le a szószéket, az úrasztalát és a pap székét. Kézdiszentléleken a déli mise után oltárfosztás következett, amikor is eltávolították onnan a díszesebb textíliákat, virágokat, kegyszereket – elvégre Jézust is ezen a napon fosztották meg ruháitól.
Nagyhétnek a protestánsok is kiemelt jelentőséget tulajdonítottak, naponta rövid áhítatot tartottak a templomban, kerülték a vitát, a veszekedést, különösképpen a káromkodást – lelkiekben igyekeztek felkészülni a húsvétvasárnapi úrvacsoravételre. „A mezőségi Magyarszováton az unitárius hívek a nagyhét alatt minden reggel, mielőtt kimentek volna a mezőre, a templomban, munkaruhában rövidebb istentiszteleten vettek részt. Ilyenkor munkaeszközeiket rendszerint a portikus külső falához támasztották. Az unitárius falvakban egészen a mezőgazdaság kollektivizálásáig az idősebbek este, a lámpavilág mellett Máté és Lukács evangéliumából azokat a részeket olvasták el, amelyek Jézus életének utolsó periódusára vonatkoztak” – írja Pozsony Ferenc az Erdélyi népszokások című munkájában.
Lábmosás, mosakodás
A moldvai Magyarfaluban nagycsütörtökön azért „tókáltak” (kerepeltek) a harangozó és a segédei, mert hitük szerint
Általános szokás volt a nagycsütörtöki lábmosás, amit az 1970-es évekig gyakoroltak. Halász Péter kutatásaiból tudjuk, hogy korábban ekkor „pirosították” a tojást is, mert úgy tartották, hogy a „tókaszónak meg kell kapnia a veres tojást”.
Volt, ahol nagycsütörtökön este az emberek kimentek a keresztekhez imádkozni
Fotó: Iochom Zsolt
„A nagycsütörtöki liturgia elején búcsút veszünk az ünnepélyességtől, a Dicsőség éneklésekor otthon is egy kis csengővel csengethetünk (pl. valamelyik kisgyermek). Nagycsütörtök eseményei közül kiugrik a lábmosás szertartása, amely a szolgáló szeretet megjelenítése. Az evangélium szerint Jézus szeretetének egy végső jelét adta akkor, amikor megmosta tanítványai lábát. A szeretet jelét mi is a családtagoknak adhatjuk azzal, ha ezen a napon mindenkinek valami szeretet-gesztussal kedveskedünk, a nap végén pedig mindezt imádságos keretben megosztjuk egymással.”
Romkat.ro – Erdélyben szerkesztett katolikus portál
Az utolsó vacsora közismert jelenetére emlékeztető lábmosás az élővizek tiszteletével és a gyógyító hatásukba vetett lappangó hittel is összefügghet, és a magyar nyelvterület más részein is dívott. Volt, ahol nagycsütörtökön este az emberek kimentek a keresztekhez imádkozni, és amikor a körmenetben vízhez értek, ott megmosakodtak, de akár – mezítláb! – bele is léptek, így előzvén meg különféle betegségeket, sebeket, keléseket, fül- és szemfájást; egyes helyeken néhol az állatokat is behajtották a folyóba (máshol nagypénteken került erre sor).
Fotó: Erdély Bálint Előd
A liturgiamagyarázók ezt hol Jézus urunknak a Cedron-patakba való beletaszításából eredeztetik, hol onnan, hogy hétszer fürdött meg a Jordán vizében.
Együnk spenótot!
Az 1932-es kiadású Katolikus Lexikon szerint nagycsütörtökön – a 4. század elejétől úrvacsora napján – enyhített böjt van érvényben, még a húsevés is engedélyezett. Mégis inkább valamilyen
elvégre zöldcsütörtöknek is nevezik a mai napot. Régebb még az állatok elébe is vagdalt zöldet tettek, a csirkék ételébe például csalánt kevertek.
Illatos tömjénégetés nagycsütörtök estéjén. Archív
Fotó: Barabás Ákos
Az udvarhelyszéki Kissolymoson az unitárius asszonyok ezen a napon vetették el a violamagot, hogy később csokros formát öltsön. A Dévára letelepedett bukovinai székelyek gyephantot helyeztek a kapufélfára.
A magyar „zöldcsütörtök” elnevezést egyesek a német Gründonnerstag téves fordításával magyarázzák, ami gyászcsütörtököt jelent, míg mások a grun-ból (bűnnélküli) eredeztetik. Ezen napon nyitották meg ugyanis a templom ajtaját a bűnbánó bűnösök előtt. Ma vajon hányan térnek be, térnek vissza Jézus tanításához? „Péter aludt, János aludt, Jakab aludt, Máté aludt és mind aludtak...” – írta pontosan 90 éve Nagycsütörtök című versében Dsida Jenő. Ideje felébreszteni őket mély álmukból!
CsíkszékEzek is érdekelhetik
A rovat további cikkei
Közelebb a gyergyói autópálya-szakaszhoz: már keresik a földeket a homokbányák nyitásához
Mindössze egy ajánlattevő jelentkezett a Sóvárad-Gyergyóalfalu autópálya-szakasz megépítésére. Amennyiben a határidőt tartani tudják, öt év múlva már használható lesz az új sztrádaszakasz. Gyergyóalfalu polgármestere csak részben örül az építkezésnek.
Közelebb a gyergyói autópálya-szakaszhoz: már keresik a földeket a homokbányák nyitásához
Megnyomorítja Székelyudvarhely közlekedését a karácsony előtti hajrá
Autók ezreitől fuldoklik Székelyudvarhely néhány nappal karácsony előtt: a Bethlen utcában kígyózó sorokban, araszolva haladtak a város csíkszeredai kijárata felé az autósok a délutáni órákban.
Megnyomorítja Székelyudvarhely közlekedését a karácsony előtti hajrá
Erdély kincsei: a Karakó-völgyhíd
Az Erdély egyik legszebb vasúti építményeként ismert, Csíkszeredától mintegy 20 kilométerre lévő Karakó-völgyhidat mindkét világháborúban felrobbantották. Néhány éve felújították, a mellette található épület azonban sajnos is lepusztult állapotban van.
Erdély kincsei: a Karakó-völgyhíd
Oroszországnak való kémkedéssel vádolták, öt év börtönbüntetést kapott
Hazaárulás miatt öt év és hat hónap letöltendő börtönbüntetésre ítélte kedden a bukaresti ítélőtábla Alexandru Pişcant, aki a DIICOT szerint felvételeket küldött a bukaresti orosz nagykövetségnek román és NATO katonai célpontokról.
Oroszországnak való kémkedéssel vádolták, öt év börtönbüntetést kapott
Ezentúl csak így lehet: a termőföldek minimum hét évre vehetők haszonbérbe
Döntő házként megszavazta a képviselőház kedden azt a tervezetet, amely minimum hét évben szabja meg a földterületek haszonbérbe vételének időtartamát.
Ezentúl csak így lehet: a termőföldek minimum hét évre vehetők haszonbérbe
Eltűntek a munkagépek, késznek mondják a Dózsa György utcát
A marosvásárhelyi Dózsa György utcában a munkálatok nagy része kész van, a járdarészeken levő elmaradásokat a most pótolják, a kis utcákban levőket és a használat során tapasztalt esetleges hiányosságokat csak tavasszal – tudtuk meg az illetékestől.
Eltűntek a munkagépek, késznek mondják a Dózsa György utcát
Nem a jutalomért, hanem az adás öröméért lelkesednek a gyermekek
Ötödik alkalommal hirdette meg a Máltai Szeretetszolgálat sepsiszentgyörgyi szervezete a karácsonyi kihívást, melynek során osztályközösségek nevezhetnek be a szegényebb sorsú gyermekek megajándékozását célzó akcióba.
Nem a jutalomért, hanem az adás öröméért lelkesednek a gyermekek
Enyhítettek a hatósági felügyeleten, elhagyhatja az országot Soós Zoltán
Részben elfogadták Soós Zoltán marosvásárhelyi polgármester fellebbezését és enyhítettek a hatósági felügyeleten.
Enyhítettek a hatósági felügyeleten, elhagyhatja az országot Soós Zoltán
Szénné égve találtak meg egy kolozsvári nőt az otthonában a tűzoltók
Tűz ütött ki egy kolozsvári házban, a tűzoltók szénné égve találtak meg benne egy 85 éves nőt – tájékoztatatta kedden az Agerpres hírügynökséget a Kolozs megyei katasztrófavédelmi felügyelőség (ISU).
Szénné égve találtak meg egy kolozsvári nőt az otthonában a tűzoltók
Letartóztatták a Hargita megyei közpénzügyi igazgatóság helyettes vezetőjét
Az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) ügyészei őrizetbe vették a Hargita Megyei Közpénzügyi Adminisztráció helyettes vezetőjét, Kurkó Andrást, akit a Hargita Megyei Törvényszék előzetes letartóztatásba helyezett.
Letartóztatták a Hargita megyei közpénzügyi igazgatóság helyettes vezetőjét
Látogatottsági adatokMédiatér
Médiatér alkalmazás
Rádió GaGa alkalmazás
Minden jog fenntartva!
1 hozzászólás