Amikor a harang nem szól
Nagycsütörtöki szertartás Zetelakán. Az evangélium szerint Jézus szeretetének egy végső jelét adta akkor, amikor megmosta tanítványai lábát. Archív
Fotó: Barabás Ákos
A harangok nagycsütörtökön szólalnak meg utoljára, mert a néphit szerint ezután Rómába repülnek. De nemcsak a harangok némulnak el ezen a napon nagyszombaton délig, hanem az orgonák is, helyettük viszont megszólalnak a templomba hívó kereplők. A földművelésre vonatkozó tiltások értelmében „nagyhéten szerdáig lehet még szántani, nagycsütörtökön már nem éppen, nagypénteken pedig valóságos vétek”, ugyanis Jézus teste ilyenkor a földben van.
Kocsis Károly
2023. április 06., 08:012023. április 06., 08:01
Gonoszűző népszokások is tartoznak nagycsütörtökhöz, jelezvén, hogy a kereszténység bizony jócskán mentett át az ősi rituálékból. A Csíksomlyó melletti Várdotfalva régi gyerekei ilyenkor a padokat ütögették, Kézdikőváron – behasított kérgű fával – a templom melletti földet: így
ellenben Csíkkozmáson, igaz, ott egy nappal később, tehát nagypénteken már egyenesen gyereket kergettek az esti vecsernye után, és megverték, ha elkapták. Persze utána ki is engesztelték valamivel, hogy ne legyen nagyobb baj belőle.
Néhol a templomban a pap az énekeskönyvével ütötte meg az oltár lépcsőjét, mire a hívők botokkal verték a padokat. Az erdélyi unitáriusoknál az esti istentiszteletet követően fekete posztóval terítették le a szószéket, az úrasztalát és a pap székét. Kézdiszentléleken a déli mise után oltárfosztás következett, amikor is eltávolították onnan a díszesebb textíliákat, virágokat, kegyszereket – elvégre Jézust is ezen a napon fosztották meg ruháitól.
Nagyhétnek a protestánsok is kiemelt jelentőséget tulajdonítottak, naponta rövid áhítatot tartottak a templomban, kerülték a vitát, a veszekedést, különösképpen a káromkodást – lelkiekben igyekeztek felkészülni a húsvétvasárnapi úrvacsoravételre. „A mezőségi Magyarszováton az unitárius hívek a nagyhét alatt minden reggel, mielőtt kimentek volna a mezőre, a templomban, munkaruhában rövidebb istentiszteleten vettek részt. Ilyenkor munkaeszközeiket rendszerint a portikus külső falához támasztották. Az unitárius falvakban egészen a mezőgazdaság kollektivizálásáig az idősebbek este, a lámpavilág mellett Máté és Lukács evangéliumából azokat a részeket olvasták el, amelyek Jézus életének utolsó periódusára vonatkoztak” – írja Pozsony Ferenc az Erdélyi népszokások című munkájában.
Lábmosás, mosakodás
A moldvai Magyarfaluban nagycsütörtökön azért „tókáltak” (kerepeltek) a harangozó és a segédei, mert hitük szerint
Általános szokás volt a nagycsütörtöki lábmosás, amit az 1970-es évekig gyakoroltak. Halász Péter kutatásaiból tudjuk, hogy korábban ekkor „pirosították” a tojást is, mert úgy tartották, hogy a „tókaszónak meg kell kapnia a veres tojást”.
Volt, ahol nagycsütörtökön este az emberek kimentek a keresztekhez imádkozni
Fotó: Iochom Zsolt
„A nagycsütörtöki liturgia elején búcsút veszünk az ünnepélyességtől, a Dicsőség éneklésekor otthon is egy kis csengővel csengethetünk (pl. valamelyik kisgyermek). Nagycsütörtök eseményei közül kiugrik a lábmosás szertartása, amely a szolgáló szeretet megjelenítése. Az evangélium szerint Jézus szeretetének egy végső jelét adta akkor, amikor megmosta tanítványai lábát. A szeretet jelét mi is a családtagoknak adhatjuk azzal, ha ezen a napon mindenkinek valami szeretet-gesztussal kedveskedünk, a nap végén pedig mindezt imádságos keretben megosztjuk egymással.”
Romkat.ro – Erdélyben szerkesztett katolikus portál
Az utolsó vacsora közismert jelenetére emlékeztető lábmosás az élővizek tiszteletével és a gyógyító hatásukba vetett lappangó hittel is összefügghet, és a magyar nyelvterület más részein is dívott. Volt, ahol nagycsütörtökön este az emberek kimentek a keresztekhez imádkozni, és amikor a körmenetben vízhez értek, ott megmosakodtak, de akár – mezítláb! – bele is léptek, így előzvén meg különféle betegségeket, sebeket, keléseket, fül- és szemfájást; egyes helyeken néhol az állatokat is behajtották a folyóba (máshol nagypénteken került erre sor).
Fotó: Erdély Bálint Előd
A liturgiamagyarázók ezt hol Jézus urunknak a Cedron-patakba való beletaszításából eredeztetik, hol onnan, hogy hétszer fürdött meg a Jordán vizében.
Együnk spenótot!
Az 1932-es kiadású Katolikus Lexikon szerint nagycsütörtökön – a 4. század elejétől úrvacsora napján – enyhített böjt van érvényben, még a húsevés is engedélyezett. Mégis inkább valamilyen
elvégre zöldcsütörtöknek is nevezik a mai napot. Régebb még az állatok elébe is vagdalt zöldet tettek, a csirkék ételébe például csalánt kevertek.
Illatos tömjénégetés nagycsütörtök estéjén. Archív
Fotó: Barabás Ákos
Az udvarhelyszéki Kissolymoson az unitárius asszonyok ezen a napon vetették el a violamagot, hogy később csokros formát öltsön. A Dévára letelepedett bukovinai székelyek gyephantot helyeztek a kapufélfára.
A magyar „zöldcsütörtök” elnevezést egyesek a német Gründonnerstag téves fordításával magyarázzák, ami gyászcsütörtököt jelent, míg mások a grun-ból (bűnnélküli) eredeztetik. Ezen napon nyitották meg ugyanis a templom ajtaját a bűnbánó bűnösök előtt. Ma vajon hányan térnek be, térnek vissza Jézus tanításához? „Péter aludt, János aludt, Jakab aludt, Máté aludt és mind aludtak...” – írta pontosan 90 éve Nagycsütörtök című versében Dsida Jenő. Ideje felébreszteni őket mély álmukból!
CsíkszékEzek is érdekelhetik
A rovat további cikkei
Gyűjtéssel, főzéssel, takarítással segít az árvízkárosultakon a Máltai Szeretetszolgálat
Tartós élelmiszert, gumicsizmát, tisztító- és fertőtlenítőszereket és pénzt is gyűjt a Máltai Szeretetszolgálat sepsiszentgyörgyi fiókja a háromszéki árvízkárosultaknak. Felhívásukra sokan megmozdultak.
Gyűjtéssel, főzéssel, takarítással segít az árvízkárosultakon a Máltai Szeretetszolgálat
Nagyborosnyón nagy a kár, de a segítség nem marad el
Hétfőn Nagyborosnyón, a megannyi tűzoltó munkájának, illetve az esőzés megszűntének köszönhetően annyira csökkent a vízszint az elárasztott udvarokban, hogy a házak takarítását is el lehetett kezdeni. A kár hatalmas.
Nagyborosnyón nagy a kár, de a segítség nem marad el
Galaciak is segítenek a háromszéki árvízkárosultakon
Segítséget ígértek a Galac megyei Costache Negri település lakói a Kovászna megyei Körösbácstelek árvízkárosult lakóinak – osztotta meg Facebook-oldalán Cristian Marchiș blogger.
Galaciak is segítenek a háromszéki árvízkárosultakon
Nicușor Dan: akkor nevesítem a miniszterelnököt, amikor a pártok megegyeztek a kormányprogramban és a kabinet összetételében
Nicușor Dan hétfőn Vilniusban kijelentette, hogy várhatóan két héten belül megalakul az új kormány.
Nagyszabású turisztikai kampányban segítene a parajdiaknak a magyar kormány
Egy Magyarországon is lefolytatott turisztikai kampány megszervezését javasolta gyors segítségként a parajdiaknak a településre látogató Nacsa Lőrinc, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára.
Nagyszabású turisztikai kampányban segítene a parajdiaknak a magyar kormány
Az AUR parlamenti vizsgálóbizottság felállítását sürgeti a parajdi ökológiai katasztrófa ügyében
Parlamenti vizsgálóbizottság felállítását sürgette hétfőn a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) a parajdi sóbányánál történt súlyos ökológiai katasztrófához vezető okok feltárására és a felelősségek megállapítására.
Az AUR parlamenti vizsgálóbizottság felállítását sürgeti a parajdi ökológiai katasztrófa ügyében
„Reméljük, hogy jobb lesz. Még mindig reméljük”
Parajd lakói rendíthetetlenül hisznek abban, hogy nem történik még nagyobb katasztrófa. Reménykednek, de „már az utolsó reménynél tart mindenki”.
„Reméljük, hogy jobb lesz. Még mindig reméljük”
300 millió lejt hagyott jóvá a kormány a parajdi katasztrófában érintett vállalkozások kártalanítására
A kormány 300 millió lejt hagyott jóvá a Salrom vállalat és a parajdi sóbányában turisztikai, rekreációs és gyógykezelési tevékenységet folytató cégek azonnali támogatására – jelentette be hétfőn Tánczos Barna pénzügyminiszter.
Idén már 11 gyereket fogadtak örökbe Hargita megyében
A Hargita Megyei Szociális és Gyermekvédelmi Vezérigazgatóság adatai szerint a megyében tavaly 33, az idei év első öt hónapjában 11 gyereket fogadtak örökbe. Ugyanakkor 22 olyan családot tartanak nyilván, akik örökbe szeretnének fogadni.
Idén már 11 gyereket fogadtak örökbe Hargita megyében
Fesztiválhangulat a Székelyföldi Kerékpáros Körversenyen
Újdonságokkal rukkoltak el Székelyföldi Kerékpáros Körverseny szervezői: a 19. kiadásához érkezett esemény idén először fesztivállal egészül ki. A rendezvény újdonságairól hétfőn számoltak be Sepsiszentgyörgyön Nacsa Lőrinc államtitkár jelenlétében.
Fesztiválhangulat a Székelyföldi Kerékpáros Körversenyen
Látogatottsági adatokMédiatér
Médiatér alkalmazás
Rádió GaGa alkalmazás
Minden jog fenntartva!
1 hozzászólás