Amikor a harang nem szól

Nagycsütörtöki szertartás Zetelakán. Az evangélium szerint Jézus szeretetének egy végső jelét adta akkor, amikor megmosta tanítványai lábát. Archív •  Fotó: Barabás Ákos

Nagycsütörtöki szertartás Zetelakán. Az evangélium szerint Jézus szeretetének egy végső jelét adta akkor, amikor megmosta tanítványai lábát. Archív

Fotó: Barabás Ákos

A harangok nagycsütörtökön szólalnak meg utoljára, mert a néphit szerint ezután Rómába repülnek. De nemcsak a harangok némulnak el ezen a napon nagyszombaton délig, hanem az orgonák is, helyettük viszont megszólalnak a templomba hívó kereplők. A földművelésre vonatkozó tiltások értelmében „nagyhéten szerdáig lehet még szántani, nagycsütörtökön már nem éppen, nagypénteken pedig valóságos vétek”, ugyanis Jézus teste ilyenkor a földben van.

Kocsis Károly

2023. április 06., 08:012023. április 06., 08:01

Gonoszűző népszokások is tartoznak nagycsütörtökhöz, jelezvén, hogy a kereszténység bizony jócskán mentett át az ősi rituálékból. A Csíksomlyó melletti Várdotfalva régi gyerekei ilyenkor a padokat ütögették, Kézdikőváron – behasított kérgű fával – a templom melletti földet: így

kergették Pilátust annak emlékezetére, hogy Judea római prefektusa megverette Jézust,

ellenben Csíkkozmáson, igaz, ott egy nappal később, tehát nagypénteken már egyenesen gyereket kergettek az esti vecsernye után, és megverték, ha elkapták. Persze utána ki is engesztelték valamivel, hogy ne legyen nagyobb baj belőle.

Néhol a templomban a pap az énekeskönyvével ütötte meg az oltár lépcsőjét, mire a hívők botokkal verték a padokat. Az erdélyi unitáriusoknál az esti istentiszteletet követően fekete posztóval terítették le a szószéket, az úrasztalát és a pap székét. Kézdiszentléleken a déli mise után oltárfosztás következett, amikor is eltávolították onnan a díszesebb textíliákat, virágokat, kegyszereket – elvégre Jézust is ezen a napon fosztották meg ruháitól.

Nagyhétnek a protestánsok is kiemelt jelentőséget tulajdonítottak, naponta rövid áhítatot tartottak a templomban, kerülték a vitát, a veszekedést, különösképpen a káromkodást – lelkiekben igyekeztek felkészülni a húsvétvasárnapi úrvacsoravételre. „A mezőségi Magyarszováton az unitárius hívek a nagyhét alatt minden reggel, mielőtt kimentek volna a mezőre, a templomban, munkaruhában rövidebb istentiszteleten vettek részt. Ilyenkor munkaeszközeiket rendszerint a portikus külső falához támasztották. Az unitárius falvakban egészen a mezőgazdaság kollektivizálásáig az idősebbek este, a lámpavilág mellett Máté és Lukács evangéliumából azokat a részeket olvasták el, amelyek Jézus életének utolsó periódusára vonatkoztak” – írja Pozsony Ferenc az Erdélyi népszokások című munkájában.

Lábmosás, mosakodás

A moldvai Magyarfaluban nagycsütörtökön azért „tókáltak” (kerepeltek) a harangozó és a segédei, mert hitük szerint

Idézet
Jézus bé van menve Szent Mihály arkangyallal a pokolba, hogy kössék meg Lucifert, amelyiket lehajtottak az égből.

Általános szokás volt a nagycsütörtöki lábmosás, amit az 1970-es évekig gyakoroltak. Halász Péter kutatásaiból tudjuk, hogy korábban ekkor „pirosították” a tojást is, mert úgy tartották, hogy a „tókaszónak meg kell kapnia a veres tojást”.

Volt, ahol nagycsütörtökön este az emberek kimentek a keresztekhez imádkozni •  Fotó: Iochom Zsolt Galéria

Volt, ahol nagycsütörtökön este az emberek kimentek a keresztekhez imádkozni

Fotó: Iochom Zsolt

„A nagycsütörtöki liturgia elején búcsút veszünk az ünnepélyességtől, a Dicsőség éneklésekor otthon is egy kis csengővel csengethetünk (pl. valamelyik kisgyermek). Nagycsütörtök eseményei közül kiugrik a lábmosás szertartása, amely a szolgáló szeretet megjelenítése. Az evangélium szerint Jézus szeretetének egy végső jelét adta akkor, amikor megmosta tanítványai lábát. A szeretet jelét mi is a családtagoknak adhatjuk azzal, ha ezen a napon mindenkinek valami szeretet-gesztussal kedveskedünk, a nap végén pedig mindezt imádságos keretben megosztjuk egymással.”

Romkat.ro – Erdélyben szerkesztett katolikus portál

Az utolsó vacsora közismert jelenetére emlékeztető lábmosás az élővizek tiszteletével és a gyógyító hatásukba vetett lappangó hittel is összefügghet, és a magyar nyelvterület más részein is dívott. Volt, ahol nagycsütörtökön este az emberek kimentek a keresztekhez imádkozni, és amikor a körmenetben vízhez értek, ott megmosakodtak, de akár – mezítláb! – bele is léptek, így előzvén meg különféle betegségeket, sebeket, keléseket, fül- és szemfájást; egyes helyeken néhol az állatokat is behajtották a folyóba (máshol nagypénteken került erre sor).

•  Fotó: Erdély Bálint Előd Galéria

Fotó: Erdély Bálint Előd

A liturgiamagyarázók ezt hol Jézus urunknak a Cedron-patakba való beletaszításából eredeztetik, hol onnan, hogy hétszer fürdött meg a Jordán vizében.

Együnk spenótot!

Az 1932-es kiadású Katolikus Lexikon szerint nagycsütörtökön – a 4. század elejétől úrvacsora napján – enyhített böjt van érvényben, még a húsevés is engedélyezett. Mégis inkább valamilyen

zöldfőzeléket, spenótot, fiatal csalánt ildomos enni, hogy egész évben jó termésünk legyen,

elvégre zöldcsütörtöknek is nevezik a mai napot. Régebb még az állatok elébe is vagdalt zöldet tettek, a csirkék ételébe például csalánt kevertek.

Illatos tömjénégetés nagycsütörtök estéjén. Archív •  Fotó: Barabás Ákos Galéria

Illatos tömjénégetés nagycsütörtök estéjén. Archív

Fotó: Barabás Ákos

Az udvarhelyszéki Kissolymoson az unitárius asszonyok ezen a napon vetették el a violamagot, hogy később csokros formát öltsön. A Dévára letelepedett bukovinai székelyek gyephantot helyeztek a kapufélfára.

A magyar „zöldcsütörtök” elnevezést egyesek a német Gründonnerstag téves fordításával magyarázzák, ami gyászcsütörtököt jelent, míg mások a grun-ból (bűnnélküli) eredeztetik. Ezen napon nyitották meg ugyanis a templom ajtaját a bűnbánó bűnösök előtt. Ma vajon hányan térnek be, térnek vissza Jézus tanításához? „Péter aludt, János aludt, Jakab aludt, Máté aludt és mind aludtak...” – írta pontosan 90 éve Nagycsütörtök című versében Dsida Jenő. Ideje felébreszteni őket mély álmukból!

1 hozzászólás Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. november 12., kedd

A vidékről ingázó sepsiszékiek igényeit is számításba veszik

Nagyjából ezer Sepsiszentgyörgy környéki ingázó mindennapjait könnyíti meg a jövőben az új közszállítási rendszer, amelynek előkészületei már javában zajlanak. A folyamatnak ebben a szakaszában a lakosság is szerepet vállalhat.

A vidékről ingázó sepsiszékiek igényeit is számításba veszik
2024. november 12., kedd

Helyi zeneszerzők műveit mutatják be Marosvásárhelyen

Idén ősztől marosvásárhelyi zeneszerzőkkel és munkásságukkal ismerkedhetnek meg a zenekedvelők az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány szervezésében Marosvásárhelyen. Az első alkalom kedden 18 órakor veszi kezdetét.

Helyi zeneszerzők műveit mutatják be Marosvásárhelyen
2024. november 12., kedd

Sávlezárásra, torlódásra kell számítani Balavásáron

Körvonalazódik a rendhagyó formájú körforgalom Balavásáron. A kivitelezési munkálatok miatt forgalmi dugóra kell számítani.

Sávlezárásra, torlódásra kell számítani Balavásáron
2024. november 12., kedd

Zárva lesz a sétatéri játszótér Székelyudvarhelyen

A játékelemek félévente esedékes ellenőrzése miatt lesz zárva kedden a sétatéri játszótér Székelyudvarhelyen – közli a polgármester hivatal.

Zárva lesz a sétatéri játszótér Székelyudvarhelyen
2024. november 11., hétfő

Nem volt diadalmenet a Székely Nemzeti Múzeum megalapítása, de ma boldog lenne Csereyné Zathureczky Emília

A Székely Nemzeti Múzeumban az alapító, Csereyné Zathurecky Emilia tiszteletére nyílt kiállítás Újjászületünk! – Csereyné 200 címmel hétfőn. Mint elhangzott: Zathureczky Emília most boldog lehet odafönt, hiszen ez az egyetlen „gyermeke”, aki túlélte őt.

Nem volt diadalmenet a Székely Nemzeti Múzeum megalapítása, de ma boldog lenne Csereyné Zathureczky Emília
2024. november 11., hétfő

Haszongépjármű borult fel Mezőbánd közelében

Csak könnyebb sérüléseket szenvedett az a két személy, akik egy haszongépjárműben utaztak, amikor az felborult hétfőn este Mezőbánd közelében – közli a Maros megyei tűzoltóság.

Haszongépjármű borult fel Mezőbánd közelében
2024. november 11., hétfő

Rontotta év végi inflációs előrejelzését a jegybank

A Román Nemzeti Bank (NBR) a korábbi 4 százalékról 4,9 százalékra módosította a 2024 végére vonatkozó inflációs előrejelzését, és 2025 végére 3,5 százalékos inflációra számít – közölte hétfői sajtótájékoztatóján Mugur Isărescu.

Rontotta év végi inflációs előrejelzését a jegybank
2024. november 11., hétfő

Nőhet a jogosítvány nélkül közúti balesetet okozók büntetése

Első házként elfogadta hétfőn a szenátus azt a törvénytervezetet, amely szerint balesetokozás esetén harmadával nő a járművek tiltott átengedésének büntetési tétele; ha a baleset áldozatokat követel, szintén egyharmaddal nő a büntetési tétel.

Nőhet a jogosítvány nélkül közúti balesetet okozók büntetése
2024. november 11., hétfő

Baleset Marosszentkirályon: az áldozat a járművében rekedt

A járművében rekedt, ám mostanra sikerült kiszabadítani azt a nőt, akik Marosszentkirályon balesetezett hétfőn délután – közli a Maros megyei tűzoltóság. Jelenleg félsávos útlezárás van a helyszínen.

Baleset Marosszentkirályon: az áldozat a járművében rekedt
Hirdessen a Székelyhonon!
Ma feladja, hamarosan megjelenik,
rövid időn belül eredményt hoz! Feladok egy hirdetést!
Hirdessen a Székelyhonon!
Ma feladja, hamarosan megjelenik, rövid időn belül eredményt hoz! Feladok egy hirdetést!