Amikor a harang nem szól

Nagycsütörtöki szertartás Zetelakán. Az evangélium szerint Jézus szeretetének egy végső jelét adta akkor, amikor megmosta tanítványai lábát. Archív •  Fotó: Barabás Ákos

Nagycsütörtöki szertartás Zetelakán. Az evangélium szerint Jézus szeretetének egy végső jelét adta akkor, amikor megmosta tanítványai lábát. Archív

Fotó: Barabás Ákos

A harangok nagycsütörtökön szólalnak meg utoljára, mert a néphit szerint ezután Rómába repülnek. De nemcsak a harangok némulnak el ezen a napon nagyszombaton délig, hanem az orgonák is, helyettük viszont megszólalnak a templomba hívó kereplők. A földművelésre vonatkozó tiltások értelmében „nagyhéten szerdáig lehet még szántani, nagycsütörtökön már nem éppen, nagypénteken pedig valóságos vétek”, ugyanis Jézus teste ilyenkor a földben van.

Kocsis Károly

2023. április 06., 08:012023. április 06., 08:01

Gonoszűző népszokások is tartoznak nagycsütörtökhöz, jelezvén, hogy a kereszténység bizony jócskán mentett át az ősi rituálékból. A Csíksomlyó melletti Várdotfalva régi gyerekei ilyenkor a padokat ütögették, Kézdikőváron – behasított kérgű fával – a templom melletti földet: így

kergették Pilátust annak emlékezetére, hogy Judea római prefektusa megverette Jézust,

ellenben Csíkkozmáson, igaz, ott egy nappal később, tehát nagypénteken már egyenesen gyereket kergettek az esti vecsernye után, és megverték, ha elkapták. Persze utána ki is engesztelték valamivel, hogy ne legyen nagyobb baj belőle.

Néhol a templomban a pap az énekeskönyvével ütötte meg az oltár lépcsőjét, mire a hívők botokkal verték a padokat. Az erdélyi unitáriusoknál az esti istentiszteletet követően fekete posztóval terítették le a szószéket, az úrasztalát és a pap székét. Kézdiszentléleken a déli mise után oltárfosztás következett, amikor is eltávolították onnan a díszesebb textíliákat, virágokat, kegyszereket – elvégre Jézust is ezen a napon fosztották meg ruháitól.

Nagyhétnek a protestánsok is kiemelt jelentőséget tulajdonítottak, naponta rövid áhítatot tartottak a templomban, kerülték a vitát, a veszekedést, különösképpen a káromkodást – lelkiekben igyekeztek felkészülni a húsvétvasárnapi úrvacsoravételre. „A mezőségi Magyarszováton az unitárius hívek a nagyhét alatt minden reggel, mielőtt kimentek volna a mezőre, a templomban, munkaruhában rövidebb istentiszteleten vettek részt. Ilyenkor munkaeszközeiket rendszerint a portikus külső falához támasztották. Az unitárius falvakban egészen a mezőgazdaság kollektivizálásáig az idősebbek este, a lámpavilág mellett Máté és Lukács evangéliumából azokat a részeket olvasták el, amelyek Jézus életének utolsó periódusára vonatkoztak” – írja Pozsony Ferenc az Erdélyi népszokások című munkájában.

Lábmosás, mosakodás

A moldvai Magyarfaluban nagycsütörtökön azért „tókáltak” (kerepeltek) a harangozó és a segédei, mert hitük szerint

Idézet
Jézus bé van menve Szent Mihály arkangyallal a pokolba, hogy kössék meg Lucifert, amelyiket lehajtottak az égből.

Általános szokás volt a nagycsütörtöki lábmosás, amit az 1970-es évekig gyakoroltak. Halász Péter kutatásaiból tudjuk, hogy korábban ekkor „pirosították” a tojást is, mert úgy tartották, hogy a „tókaszónak meg kell kapnia a veres tojást”.

Volt, ahol nagycsütörtökön este az emberek kimentek a keresztekhez imádkozni •  Fotó: Iochom Zsolt Galéria

Volt, ahol nagycsütörtökön este az emberek kimentek a keresztekhez imádkozni

Fotó: Iochom Zsolt

„A nagycsütörtöki liturgia elején búcsút veszünk az ünnepélyességtől, a Dicsőség éneklésekor otthon is egy kis csengővel csengethetünk (pl. valamelyik kisgyermek). Nagycsütörtök eseményei közül kiugrik a lábmosás szertartása, amely a szolgáló szeretet megjelenítése. Az evangélium szerint Jézus szeretetének egy végső jelét adta akkor, amikor megmosta tanítványai lábát. A szeretet jelét mi is a családtagoknak adhatjuk azzal, ha ezen a napon mindenkinek valami szeretet-gesztussal kedveskedünk, a nap végén pedig mindezt imádságos keretben megosztjuk egymással.”

Romkat.ro – Erdélyben szerkesztett katolikus portál

Az utolsó vacsora közismert jelenetére emlékeztető lábmosás az élővizek tiszteletével és a gyógyító hatásukba vetett lappangó hittel is összefügghet, és a magyar nyelvterület más részein is dívott. Volt, ahol nagycsütörtökön este az emberek kimentek a keresztekhez imádkozni, és amikor a körmenetben vízhez értek, ott megmosakodtak, de akár – mezítláb! – bele is léptek, így előzvén meg különféle betegségeket, sebeket, keléseket, fül- és szemfájást; egyes helyeken néhol az állatokat is behajtották a folyóba (máshol nagypénteken került erre sor).

•  Fotó: Erdély Bálint Előd Galéria

Fotó: Erdély Bálint Előd

A liturgiamagyarázók ezt hol Jézus urunknak a Cedron-patakba való beletaszításából eredeztetik, hol onnan, hogy hétszer fürdött meg a Jordán vizében.

Együnk spenótot!

Az 1932-es kiadású Katolikus Lexikon szerint nagycsütörtökön – a 4. század elejétől úrvacsora napján – enyhített böjt van érvényben, még a húsevés is engedélyezett. Mégis inkább valamilyen

zöldfőzeléket, spenótot, fiatal csalánt ildomos enni, hogy egész évben jó termésünk legyen,

elvégre zöldcsütörtöknek is nevezik a mai napot. Régebb még az állatok elébe is vagdalt zöldet tettek, a csirkék ételébe például csalánt kevertek.

Illatos tömjénégetés nagycsütörtök estéjén. Archív •  Fotó: Barabás Ákos Galéria

Illatos tömjénégetés nagycsütörtök estéjén. Archív

Fotó: Barabás Ákos

Az udvarhelyszéki Kissolymoson az unitárius asszonyok ezen a napon vetették el a violamagot, hogy később csokros formát öltsön. A Dévára letelepedett bukovinai székelyek gyephantot helyeztek a kapufélfára.

A magyar „zöldcsütörtök” elnevezést egyesek a német Gründonnerstag téves fordításával magyarázzák, ami gyászcsütörtököt jelent, míg mások a grun-ból (bűnnélküli) eredeztetik. Ezen napon nyitották meg ugyanis a templom ajtaját a bűnbánó bűnösök előtt. Ma vajon hányan térnek be, térnek vissza Jézus tanításához? „Péter aludt, János aludt, Jakab aludt, Máté aludt és mind aludtak...” – írta pontosan 90 éve Nagycsütörtök című versében Dsida Jenő. Ideje felébreszteni őket mély álmukból!

1 hozzászólás Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. június 29., vasárnap

Felborult egy jármű Marosfelfalunál

Lesodródott az úttestől és felborult egy autó vasárnap délután Marosfelfaluban. A balesetben egy személy megsérült, őt kórházba szállították.

Felborult egy jármű Marosfelfalunál
Felborult egy jármű Marosfelfalunál
2025. június 29., vasárnap

Felborult egy jármű Marosfelfalunál

2025. június 29., vasárnap

Gazdasági miniszter: Parajdon valakik hibáztak, és felelősségre vonják őket

Nem fejeződnek be Parajdon a sürgős munkálatok a július 1-jei határidőig – közölte vasárnap Facebook-oldalán a gazdasági miniszter.

Gazdasági miniszter: Parajdon valakik hibáztak, és felelősségre vonják őket
2025. június 29., vasárnap

Sosem késő: a sepsiszentgyörgyi Movilă Mária 73 évesen végezte el a környezetmérnöki szakot

Bár nincs hivatalos kimutatás az egyetemisták életkoráról, valószínűsíthető, hogy a BBTE sepsiszentgyörgyi kihelyezett karán 73 évesen elballagó és a környezetmérnöki diplomamunkája megvédésére készülő sepsiszentgyörgyi Movilă Mária a rangidős köztük.

Sosem késő: a sepsiszentgyörgyi Movilă Mária 73 évesen végezte el a környezetmérnöki szakot
2025. június 29., vasárnap

Halálos áldozatot követelt a ratosnyai baleset

Életét vesztette a Ratosnya közelében történt baleset egyik áldozata vasárnap délután, egy másik személyt mentőhelikopterrel szállítottak kórházba.

Halálos áldozatot követelt a ratosnyai baleset
2025. június 29., vasárnap

Szíves mézeskalács, gyerekeknek szóló űrmissziók – végéhez közeledik a Sokadalom

A Sokadalom vasárnapi zárónapján fordultak meg a legtöbben Kézdivásárhely főterén, a helyi vendéglátósok által működtetett gasztropontokon, a vásári forgatagban és a Gyermekvárosban.

Szíves mézeskalács, gyerekeknek szóló űrmissziók – végéhez közeledik a Sokadalom
2025. június 29., vasárnap

Egy teherautó és három személygépjármű ütközött Ratosnya mellett, hatan megsérültek

Hat személy sérült meg, köztük ketten a járművek roncsai közé szorultak, miután közlekedési baleset történt vasárnap délután a 15-ös országúton, Ratosnya Palotailva felé vezető kijáratánál. A helyszínre mentőhelikoptert is riasztottak.

Egy teherautó és három személygépjármű ütközött Ratosnya mellett, hatan megsérültek
2025. június 29., vasárnap

Oszlopnak ütköztek autójukkal, két idős nő sérült meg Csíkcsicsónál

Két idős nő került kórházba, miután Csíkcsicsóban közlekedési baleset történt vasárnap délután – adja hírül a Hargita Megyei Rendőr-főkapitányság sajtóosztálya.

Oszlopnak ütköztek autójukkal, két idős nő sérült meg Csíkcsicsónál
2025. június 29., vasárnap

Autópályán lehet eljutni hétfőtől Curtea de Argeștől a tengerre

Hétfő délutántól autópályán lehet eljutni Curtea de Argeștől Konstanciáig – írta vasárnap a Facebook-oldalán a közúti infrastruktúrát kezelő társaság (CNAIR) vezérigazgatója.

Autópályán lehet eljutni hétfőtől Curtea de Argeștől a tengerre
2025. június 29., vasárnap

Ahol a mező visszhangozza a harangszót | Templomtúra

A delnei templom nemcsak építészeti és művészettörténeti érték, hanem a megmaradás szimbóluma is: falai a régmúlt korok embereinek hitéről, az erdélyi katolikus közösségek összefogásáról, a vészterhes idők ellenére is kitartó székelységről mesélnek.

Ahol a mező visszhangozza a harangszót | Templomtúra
2025. június 29., vasárnap

Kórházba került a börtönbüntetését töltő Elena Udrea

Mentők szállították kórházba vasárnap reggel a târgșori női börtönből az erős hasi fájdalmakra panaszkodó Elena Udreát – értesült az Agerpres.

Kórházba került a börtönbüntetését töltő Elena Udrea