Amikor a harang nem szól
Nagycsütörtöki szertartás Zetelakán. Az evangélium szerint Jézus szeretetének egy végső jelét adta akkor, amikor megmosta tanítványai lábát. Archív
Fotó: Barabás Ákos
A harangok nagycsütörtökön szólalnak meg utoljára, mert a néphit szerint ezután Rómába repülnek. De nemcsak a harangok némulnak el ezen a napon nagyszombaton délig, hanem az orgonák is, helyettük viszont megszólalnak a templomba hívó kereplők. A földművelésre vonatkozó tiltások értelmében „nagyhéten szerdáig lehet még szántani, nagycsütörtökön már nem éppen, nagypénteken pedig valóságos vétek”, ugyanis Jézus teste ilyenkor a földben van.
Kocsis Károly
2023. április 06., 08:012023. április 06., 08:01
Gonoszűző népszokások is tartoznak nagycsütörtökhöz, jelezvén, hogy a kereszténység bizony jócskán mentett át az ősi rituálékból. A Csíksomlyó melletti Várdotfalva régi gyerekei ilyenkor a padokat ütögették, Kézdikőváron – behasított kérgű fával – a templom melletti földet: így
ellenben Csíkkozmáson, igaz, ott egy nappal később, tehát nagypénteken már egyenesen gyereket kergettek az esti vecsernye után, és megverték, ha elkapták. Persze utána ki is engesztelték valamivel, hogy ne legyen nagyobb baj belőle.
Néhol a templomban a pap az énekeskönyvével ütötte meg az oltár lépcsőjét, mire a hívők botokkal verték a padokat. Az erdélyi unitáriusoknál az esti istentiszteletet követően fekete posztóval terítették le a szószéket, az úrasztalát és a pap székét. Kézdiszentléleken a déli mise után oltárfosztás következett, amikor is eltávolították onnan a díszesebb textíliákat, virágokat, kegyszereket – elvégre Jézust is ezen a napon fosztották meg ruháitól.
Nagyhétnek a protestánsok is kiemelt jelentőséget tulajdonítottak, naponta rövid áhítatot tartottak a templomban, kerülték a vitát, a veszekedést, különösképpen a káromkodást – lelkiekben igyekeztek felkészülni a húsvétvasárnapi úrvacsoravételre. „A mezőségi Magyarszováton az unitárius hívek a nagyhét alatt minden reggel, mielőtt kimentek volna a mezőre, a templomban, munkaruhában rövidebb istentiszteleten vettek részt. Ilyenkor munkaeszközeiket rendszerint a portikus külső falához támasztották. Az unitárius falvakban egészen a mezőgazdaság kollektivizálásáig az idősebbek este, a lámpavilág mellett Máté és Lukács evangéliumából azokat a részeket olvasták el, amelyek Jézus életének utolsó periódusára vonatkoztak” – írja Pozsony Ferenc az Erdélyi népszokások című munkájában.
Lábmosás, mosakodás
A moldvai Magyarfaluban nagycsütörtökön azért „tókáltak” (kerepeltek) a harangozó és a segédei, mert hitük szerint
Általános szokás volt a nagycsütörtöki lábmosás, amit az 1970-es évekig gyakoroltak. Halász Péter kutatásaiból tudjuk, hogy korábban ekkor „pirosították” a tojást is, mert úgy tartották, hogy a „tókaszónak meg kell kapnia a veres tojást”.
Volt, ahol nagycsütörtökön este az emberek kimentek a keresztekhez imádkozni
Fotó: Iochom Zsolt
„A nagycsütörtöki liturgia elején búcsút veszünk az ünnepélyességtől, a Dicsőség éneklésekor otthon is egy kis csengővel csengethetünk (pl. valamelyik kisgyermek). Nagycsütörtök eseményei közül kiugrik a lábmosás szertartása, amely a szolgáló szeretet megjelenítése. Az evangélium szerint Jézus szeretetének egy végső jelét adta akkor, amikor megmosta tanítványai lábát. A szeretet jelét mi is a családtagoknak adhatjuk azzal, ha ezen a napon mindenkinek valami szeretet-gesztussal kedveskedünk, a nap végén pedig mindezt imádságos keretben megosztjuk egymással.”
Romkat.ro – Erdélyben szerkesztett katolikus portál
Az utolsó vacsora közismert jelenetére emlékeztető lábmosás az élővizek tiszteletével és a gyógyító hatásukba vetett lappangó hittel is összefügghet, és a magyar nyelvterület más részein is dívott. Volt, ahol nagycsütörtökön este az emberek kimentek a keresztekhez imádkozni, és amikor a körmenetben vízhez értek, ott megmosakodtak, de akár – mezítláb! – bele is léptek, így előzvén meg különféle betegségeket, sebeket, keléseket, fül- és szemfájást; egyes helyeken néhol az állatokat is behajtották a folyóba (máshol nagypénteken került erre sor).
Fotó: Erdély Bálint Előd
A liturgiamagyarázók ezt hol Jézus urunknak a Cedron-patakba való beletaszításából eredeztetik, hol onnan, hogy hétszer fürdött meg a Jordán vizében.
Együnk spenótot!
Az 1932-es kiadású Katolikus Lexikon szerint nagycsütörtökön – a 4. század elejétől úrvacsora napján – enyhített böjt van érvényben, még a húsevés is engedélyezett. Mégis inkább valamilyen
elvégre zöldcsütörtöknek is nevezik a mai napot. Régebb még az állatok elébe is vagdalt zöldet tettek, a csirkék ételébe például csalánt kevertek.
Illatos tömjénégetés nagycsütörtök estéjén. Archív
Fotó: Barabás Ákos
Az udvarhelyszéki Kissolymoson az unitárius asszonyok ezen a napon vetették el a violamagot, hogy később csokros formát öltsön. A Dévára letelepedett bukovinai székelyek gyephantot helyeztek a kapufélfára.
A magyar „zöldcsütörtök” elnevezést egyesek a német Gründonnerstag téves fordításával magyarázzák, ami gyászcsütörtököt jelent, míg mások a grun-ból (bűnnélküli) eredeztetik. Ezen napon nyitották meg ugyanis a templom ajtaját a bűnbánó bűnösök előtt. Ma vajon hányan térnek be, térnek vissza Jézus tanításához? „Péter aludt, János aludt, Jakab aludt, Máté aludt és mind aludtak...” – írta pontosan 90 éve Nagycsütörtök című versében Dsida Jenő. Ideje felébreszteni őket mély álmukból!
CsíkszékEzek is érdekelhetik
A rovat további cikkei
Ittasan és jogosítvány nélkül vezetett
Ittas vezetésen ért a rendőrség egy 53 éves, korondi férfit augusztus 15-én éjjel Gyergyószentmiklóson.
Ittasan és jogosítvány nélkül vezetett
24 ezer lejnyi bírságot szabtak ki a gazdasági ellenőrzések során Hargita megyében
Tíz vállalkozást ellenőriztek Hargita megyében a rendőrök és a környezetvédelmi ellenőrök pénteken. Az akció során elsősorban üzletek, autóbontók és autójavító műhelyek működését vizsgálták.
24 ezer lejnyi bírságot szabtak ki a gazdasági ellenőrzések során Hargita megyében
Egyes helyeken csupán néhány száz méterre zajlanak a harcok a román határtól
Az elmúlt 96 órában a védelmi minisztérium radarjai több mint száz drónt észleltek a román légtér közelében – közölte péntek este Radu Miruță védelmi miniszter.
Egyes helyeken csupán néhány száz méterre zajlanak a harcok a román határtól
Közel volt a nyári fagyhoz Csíkszereda szombatra virradóan
Jócskán visszaesett a hőmérséklet Csíkszeredában szombatra virradóan, mindössze 3 Celsius-fokot mértek a hivatalos mérőállomáson.
Közel volt a nyári fagyhoz Csíkszereda szombatra virradóan
Év végére üzembe állhat a ritka gyulakutai beruházás
Akkumulátoros energiatároló park épül Gyulakután az Electrica Bukarest 16,5 millió eurós beruházásában, amelyet az év végéig üzembe helyeznének. Emellett egy kisebb, önkormányzati akkumulátorpark is készül, amely középületek áramellátását szolgálja majd.
Év végére üzembe állhat a ritka gyulakutai beruházás
Kilenc hónappal eltűnése után megtalálhatták a brit turista holttestét a Bucsecsben
Egy oszlásnak indult holttestet találtak pénteken a Bucsecs-hegységben, ruházatából a tavaly novemberben eltűnt 18 éves brit turista iratai kerültek elő – közölte az Agerpres hírügynökség nyomán az MTI.
Kilenc hónappal eltűnése után megtalálhatták a brit turista holttestét a Bucsecsben
Történelmi mélypont közelében a Duna vízhozama, tovább apad a folyó
A Duna vízhozama a romániai belépési pontnál, Báziásnál pénteken és szombaton várhatóan másodpercenként 1400 köbméter körül stagnál, majd enyhén csökken, és augusztus 21-re másodpercenként 1300 köbméterre apad.
Történelmi mélypont közelében a Duna vízhozama, tovább apad a folyó
Elhunyt Geréd Vilmos nyugalmazott kántor-karnagy
Életének 77. évében, augusztus 13-án, elhunyt Geréd Vilmos nyugalmazott kántor-karnagy, az erdélyi egyházzenei élet meghatározó személyisége – adta hírül a romkat.ro hírportál.
Elhunyt Geréd Vilmos nyugalmazott kántor-karnagy
Több mint hétszáz bölcsődei állást hirdetnek meg
Pénteki ülésén a kormány memorandumot fogadott el 34 új bölcsőde működtetéséhez szükséges 768 állás meghirdetéséről.
Több mint hétszáz bölcsődei állást hirdetnek meg
Nem mindennapi helyszínen mutatják be a környezettudatos divatot Marosvásárhelyen
A Marosvásárhelyi Állatkert oroszlánkifutója idén is otthont ad egy rendhagyó divatbemutatónak augusztus végén: Hajnal Zsuzsa, marosvásárhelyi divattervező itt mutatja be a fenntartható divat jegyében alkotott új ruhakollekcióját.
Nem mindennapi helyszínen mutatják be a környezettudatos divatot Marosvásárhelyen
Látogatottsági adatokMédiatér
Médiatér alkalmazás
Rádió GaGa alkalmazás
Minden jog fenntartva!
1 hozzászólás