Nagycsütörtöki szertartás Zetelakán. Az evangélium szerint Jézus szeretetének egy végső jelét adta akkor, amikor megmosta tanítványai lábát. Archív
Fotó: Barabás Ákos
A harangok nagycsütörtökön szólalnak meg utoljára, mert a néphit szerint ezután Rómába repülnek. De nemcsak a harangok némulnak el ezen a napon nagyszombaton délig, hanem az orgonák is, helyettük viszont megszólalnak a templomba hívó kereplők. A földművelésre vonatkozó tiltások értelmében „nagyhéten szerdáig lehet még szántani, nagycsütörtökön már nem éppen, nagypénteken pedig valóságos vétek”, ugyanis Jézus teste ilyenkor a földben van.
2023. április 06., 08:012023. április 06., 08:01
Gonoszűző népszokások is tartoznak nagycsütörtökhöz, jelezvén, hogy a kereszténység bizony jócskán mentett át az ősi rituálékból. A Csíksomlyó melletti Várdotfalva régi gyerekei ilyenkor a padokat ütögették, Kézdikőváron – behasított kérgű fával – a templom melletti földet: így
ellenben Csíkkozmáson, igaz, ott egy nappal később, tehát nagypénteken már egyenesen gyereket kergettek az esti vecsernye után, és megverték, ha elkapták. Persze utána ki is engesztelték valamivel, hogy ne legyen nagyobb baj belőle.
Néhol a templomban a pap az énekeskönyvével ütötte meg az oltár lépcsőjét, mire a hívők botokkal verték a padokat. Az erdélyi unitáriusoknál az esti istentiszteletet követően fekete posztóval terítették le a szószéket, az úrasztalát és a pap székét. Kézdiszentléleken a déli mise után oltárfosztás következett, amikor is eltávolították onnan a díszesebb textíliákat, virágokat, kegyszereket – elvégre Jézust is ezen a napon fosztották meg ruháitól.
Nagyhétnek a protestánsok is kiemelt jelentőséget tulajdonítottak, naponta rövid áhítatot tartottak a templomban, kerülték a vitát, a veszekedést, különösképpen a káromkodást – lelkiekben igyekeztek felkészülni a húsvétvasárnapi úrvacsoravételre. „A mezőségi Magyarszováton az unitárius hívek a nagyhét alatt minden reggel, mielőtt kimentek volna a mezőre, a templomban, munkaruhában rövidebb istentiszteleten vettek részt. Ilyenkor munkaeszközeiket rendszerint a portikus külső falához támasztották. Az unitárius falvakban egészen a mezőgazdaság kollektivizálásáig az idősebbek este, a lámpavilág mellett Máté és Lukács evangéliumából azokat a részeket olvasták el, amelyek Jézus életének utolsó periódusára vonatkoztak” – írja Pozsony Ferenc az Erdélyi népszokások című munkájában.
A moldvai Magyarfaluban nagycsütörtökön azért „tókáltak” (kerepeltek) a harangozó és a segédei, mert hitük szerint
Általános szokás volt a nagycsütörtöki lábmosás, amit az 1970-es évekig gyakoroltak. Halász Péter kutatásaiból tudjuk, hogy korábban ekkor „pirosították” a tojást is, mert úgy tartották, hogy a „tókaszónak meg kell kapnia a veres tojást”.
Volt, ahol nagycsütörtökön este az emberek kimentek a keresztekhez imádkozni
Fotó: Iochom Zsolt
„A nagycsütörtöki liturgia elején búcsút veszünk az ünnepélyességtől, a Dicsőség éneklésekor otthon is egy kis csengővel csengethetünk (pl. valamelyik kisgyermek). Nagycsütörtök eseményei közül kiugrik a lábmosás szertartása, amely a szolgáló szeretet megjelenítése. Az evangélium szerint Jézus szeretetének egy végső jelét adta akkor, amikor megmosta tanítványai lábát. A szeretet jelét mi is a családtagoknak adhatjuk azzal, ha ezen a napon mindenkinek valami szeretet-gesztussal kedveskedünk, a nap végén pedig mindezt imádságos keretben megosztjuk egymással.”
Romkat.ro – Erdélyben szerkesztett katolikus portál
Az utolsó vacsora közismert jelenetére emlékeztető lábmosás az élővizek tiszteletével és a gyógyító hatásukba vetett lappangó hittel is összefügghet, és a magyar nyelvterület más részein is dívott. Volt, ahol nagycsütörtökön este az emberek kimentek a keresztekhez imádkozni, és amikor a körmenetben vízhez értek, ott megmosakodtak, de akár – mezítláb! – bele is léptek, így előzvén meg különféle betegségeket, sebeket, keléseket, fül- és szemfájást; egyes helyeken néhol az állatokat is behajtották a folyóba (máshol nagypénteken került erre sor).
Fotó: Erdély Bálint Előd
A liturgiamagyarázók ezt hol Jézus urunknak a Cedron-patakba való beletaszításából eredeztetik, hol onnan, hogy hétszer fürdött meg a Jordán vizében.
Az 1932-es kiadású Katolikus Lexikon szerint nagycsütörtökön – a 4. század elejétől úrvacsora napján – enyhített böjt van érvényben, még a húsevés is engedélyezett. Mégis inkább valamilyen
elvégre zöldcsütörtöknek is nevezik a mai napot. Régebb még az állatok elébe is vagdalt zöldet tettek, a csirkék ételébe például csalánt kevertek.
Illatos tömjénégetés nagycsütörtök estéjén. Archív
Fotó: Barabás Ákos
Az udvarhelyszéki Kissolymoson az unitárius asszonyok ezen a napon vetették el a violamagot, hogy később csokros formát öltsön. A Dévára letelepedett bukovinai székelyek gyephantot helyeztek a kapufélfára.
A magyar „zöldcsütörtök” elnevezést egyesek a német Gründonnerstag téves fordításával magyarázzák, ami gyászcsütörtököt jelent, míg mások a grun-ból (bűnnélküli) eredeztetik. Ezen napon nyitották meg ugyanis a templom ajtaját a bűnbánó bűnösök előtt. Ma vajon hányan térnek be, térnek vissza Jézus tanításához? „Péter aludt, János aludt, Jakab aludt, Máté aludt és mind aludtak...” – írta pontosan 90 éve Nagycsütörtök című versében Dsida Jenő. Ideje felébreszteni őket mély álmukból!
Fejet hajtunk Szent István hite és cselekedetei előtt, és egyben fejet hajtunk minden magyar hős előtt – jelentette ki Hankó Balázs, Magyarország Kulturális és Innovációs Minisztériumának vezetője.
„Csoda születik, hiszen az István, a király a magyar nemzet egyik szakrális helyén köti össze a nemzetet” – jelentette ki a rockopera csíksomlyói koncertjének helyszínén Hankó Balázs.
Motorkerékpár és gépjármű ütközött Parajdon szombat délután. Az autó egy lakóháznak is nekicsapódott, a motoros pedig megsérült, őt kórházba szállították orvosi ellátásra.
Összesen öt személy, köztük egy kiskorú sérült meg egy súlyos közlekedési balesetben szombaton este az A1-es autópályán.
A Vásárhelyi Forgatag minden évben kicsit más, mégis mindig ugyanaz: egy „marosvásárhelynyi” találkozás, ahol a családok, barátok, generációk egyszerre élik meg a közösség örömét. A középkori várudvar ismét megtelt élettel a hétvégén.
Sárga jelzésű riasztásokat adott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) az ország több megyéjére a várható zivatarok miatt.
Megölte a feleségét, majd a tarnicai gyűjtőtóba vetette magát és meghalt egy 37 éves férfi Kolozs megyében.
Szeptember 5-én a Taste of Transylvania gasztronómiai fesztivál programjaihoz a Rádió GaGa guruló stúdiója, a Duma Duba is csatlakozik. A látogatók találkozhatnak a rádió ismert műsorvezetőivel, és betekintést nyerhetnek a műsorkészítés kulisszatitkaiba.
Biztonságosan és jókedvvel indulhatnak iskolába a csíkszeredai diákok, hiszen szeptember 9-én ismét elindulnak a Lábbusz járatai, amelyekhez a régi résztvevők mellett új jelentkezőket is várnak a szervezők.
Nem fog nőni a földgáz ára a télen és ezáltal a gázszámlák összege sem – nyilatkozta péntek este Bogdan Gruia Ivan energiaügyi miniszter.
1 hozzászólás