Június 3-án megdőlhet Torja világrekordja

Egyházi hajtóerő

Erre a figyelemfelkeltésre azért van szükség, mert a kapuállítás és a neki helyet adó park kialakítása kizárólag közösségi összefogással, adományokból, társadalmi munkával történik. Az Összetartozás terét gyümölcsfákkal és egyéb növényekkel szegélyezik, ökumenikus kápolnával, többfunkciós építményekkel és pihenőpontokkal tagolják. Az előreláthatólag 100 ezer eurónyi költséget támogatói jegyek mellett gálaesteken, aukciók keretében és egyéni felajánlásokból igyekeznek összegyűjteni.

Miután a program fővédnökei  Hortobágyi T. Cirill pannonhalmi főapát és Böjte Csaba erdélyi ferences szerzetes, március 14-én a Pannonhalmi Főapátság dísztermében is szerveztek egy jótékonysági gálaestet, 250 vendég részvételével, amikor aukció keretében értékesítették a támogatók által felajánlott művészeti alkotásokat, és az est fellépői, köztük Nagy Feró felajánlották a tiszteletdíjukat. Hortobágyi T. Cirill főapát köszöntőjében a térségi és Kárpát-medencei összefogás erejét méltatta, Böjte Csaba pedig Szent Márton cselekvő példáját állította párhuzamba a kezdeményező közösség tettrekészségével. Másnap Böjte Csaba a győri székesegyházban ünnepi szentmisét mutatott be Sokoró Kapujáért. A gálaesten és a szertartáson részt vevő összesen több mint ezer ember mintegy 6 millió forint adománnyal segítette a világ legnagyobb székelykapujának létrejöttét.

Jelenleg nemcsak az Összetartozás terének kialakításán dolgoznak, hanem az kapu összeácsolásán is – utóbbi a Zabola és Imecsfalva közötti, Cseh Ferenc orbaiszéki vállalkozó tulajdonát képező Négyháznál zajlik, aki a hely és a munkálatokhoz szükséges infrastruktúra, felszerelés biztosítása mellett a munkálkodó önkéntesek ebédjét is biztosítja. A kezdeményezés másik fő székelyföldi felkarolója Tamás Olivér sepsiszentgyörgyi vállalkozó, illetve az általa alapított Pro Humanity Egyesület. Ő a sokorópátkai megmozdulást egy olyan székelyföldi összefogás kovászának tekinti, amely nem merül ki csak a kapuállításban, hanem – az itteni népművészek támogatása mellett – közösségépítésre is hasznosítható.

A torjai születésű, három éve az anyaországi Bálványos élő, Vajda Péter, a Sokorói Tájegység Egyesülés elnöke ötletét megvalósító Pethő Sándort is a helyszínen találtuk. Mint lapunknak elmondta, a héten szeretnének végezni a kapu összeácsolásával: utána szétszedve szállítják ki Magyarországra, ahol kifaragása, illetve a felállítása következik, június 3-án avatják. Megfelelő faanyagot a csernátoni erdőkben találtak, megmunkálását gelenceiek vállalták. Néhány rönkről ekkor derült ki, hogy „nem adja ki” a tervezett méretet (egy kapuláb 50 cm széles, 36 cm vastag és 750 cm hosszú), de azért más formában feldolgozva ezeket is értékesítik.

Saját rekordját dönti meg!

Pethő Sándortól azt is megtudtuk, eddig mintegy harminc faragó jelentkezett. Háromszéki és csíkszéki mintákat terveznek használnak, Rába-közi motívumokat is beleszőve, amelyek Pethő szerint feltűnően hasonlítanak a háromszékiekre. A kaputükrökbe a 64 történelmi vármegye címerei kerülnek.

Azon kérdésünkre, miszerint nem okoz-e számára lelki traumát, hogy éppen a szőlőfaluja – éppen általa felállított – rekordját készül megdönteni, sietett leszögezni, hogy egyáltalán nem gyötri ilyen vívódás. „A rekordok azért vannak, hogy lehessen túlszárnyalni azokat – mondta. – De leginkább az motivált, hogy miután legalább száz, általam faragott székelykapu található Magyarországon, az első itteni, közúton átívelő felállításából nem szerettem volna kimaradni.”

Ugyanakkor azt is elárulta, hogy hamarosan a világ legmagasabb kopjafáját is felállítják Sokorópátkától nem messze. A torjaik már csak abban bízhatnak, hogy annak felavatásakor nem százötven méternél hosszabb feltűrt túrós puliszkával rukkolnak elő!

Címlapfotó: A kapu még nem áll, de festmény már készült róla!

(Tamás Olivér személyes archívuma)