
Passiójáték Lövétén. Archív
Fotó: Tamás Attila
Jézus kereszthalálának napja – a székelyeknél hosszúnap, a csángóknál aszúpéntek. Még a reformátusoknál is szigorú böjt van, és a nem hívők is tiszteletben tartják a 4–5. századig visszanyúló emléknap méltóságát, a Golgota csendje őket is megérinti. A hozzá kapcsolódó szokások, hagyományok, tavaszkezdetre utaló hiedelmek tárháza rendkívül gazdag és változatos, így meg sem kíséreljük az egészet átfogni, csupán szemelgetünk belőle.
2023. április 07., 08:032023. április 07., 08:03
A legtöbb helyen ilyenkor adták elő a Jézus kínszenvedéséről szóló, főként az egyházi iskolák által terjesztett játékot, azaz a passiót. Ennek máig eleven része Jézus temetése, illetőleg a virrasztás: temetőben, templomban, útszéli keresztnél, esetleg valamely háznál tartják. A barokk korszakban alakult ki a csíksomlyói (ferences) verziója, míg a jezsuiták inkább az önostorozó-keresztcipelő körmenetek irányába vitték el.
A sajátos Kárpát-hazai fejleménynek tekinthető szent sír vagy az Úr koporsója eredetileg csak keresztből állott, ezt födték be miseruhával, gyolccsal, stólával, szentelték és füstölték meg, pecsételték le, és őrizték. Ez utóbbit legtöbbször céhek „Jézuskatonáira”, hivatásos katonákra, leventékre, újabban cserkészekre is bízzák, idősebb asszonyok, rózsakeresztes társulatok tagjai virrasztottak, virrasztanak mellette. Az istensegítsi (Bukovina) székelyek térden csúsztak az eléje lefektetett feszülethez, és úgy csókolták meg, pénzt, piros tojás vagy egyéb ajándékot hagyván ott.
Külön rituálénak számított a néhol nagycsütörtökön gyakorolt mosakodás, vízbe mártózás.
„Akármilyen hideg volt, bébújtunk a Szucsávába, de vittünk pokrócot es” – idézte fel az 1960-as években az egyik emlékező. Volt, ahol elegendőnek tartották a mosdást, például Magyarfaluban viszont sem nem mosakodtak, sem nem fésülködtek, csak imádkoztak.
Fotó: Tamás Attila
Figyelni kellett arra, hogy a hajnali fürdés mindig a víz folyásával szemben és visszakézből történjen, hiszen csak így biztosította hosszú távra az egészséget, a szeplőtlen arcot és a jó munkabírást. Ugyanezen célból ittak a patak vízéből, és az állatoknak is adtak belőle, vagy egyenesen megúsztatták benne a lovakat.
Kászonfeltízen az állatokat azért mosták le vele, hogy ne varasodjanak meg.
A lányok a parti fűzfák alatt fésülködtek, hogy szép hosszú hajuk legyen. A nyolckötetes Magyar Néprajzban egy házasságjósló szokást is találunk:
Aki pedig Korondon arra volt kíváncsi, hogy kik a boszorkányok, az a nagypénteki misére magával vitte a tojásfesték-kavargatáshoz használatos fakanalat, és annak lyukán keresztül megpillanthatta őket a templomban.
Íratlan törvények tették kötelezővé a takarítást, de még az istállókat, ólakat is tisztává varázsolták. Az udvart és a pincét kiseperték, hogy a békák ne járják. Farkaslakán az összesepert szemetet kidobták az útra: „tetű, bolha, poloska, menjetek a pokolba” – mormolták melléje.
Egyes Homoród menti falvakban a temetőket is kitakarították. Vadasdon a határjeleket tették rendbe, hozták helyre a csorgókat, forrásokat.
A Csíksomlyói Passió Csoport misztériumjátéka. Archív
Fotó: Csíksomlyói Passió Csoport
A legtöbb helyen nagypénteken vágták és vágják le ma is a húsvéti bárányt. Csíkszentimrén ekkor jegyezték meg a legelőre kikerülő jószágok fülét, hogy lehessen majd felismerni azokat, de egyébként tiltották az állattartással kapcsolatos munkálatokat.
Voltak azonban olyan állattartással kapcsolatos műveletek, melyeknek éppen nagypéntek volt a hagyományos ideje, például a farkalásnak és herélésnek.
Korondon nagypénteken herélték a csikókat, borjúkat, malacokat… Ezen a napon az ajtókat, ablakokat már napfeljötte előtt kitárták, azért, hogy az ágyneműt a nagypénteki szél átjárhassa, s így a moly nem esik bele. Sok háziasszony az ágyneműt meg a többi szövevényt (szőttes) a tornácra, kerítésre is kiteregette, hogy jobban szellőzzék. Ilyenkor megtörtént, hogy egy tréfásabb kedvű szomszéd el-eldugta egyiket-másikat, különösen az ágy- és asztalterítőt, s így húsvétkor az ágyat meg az asztalt nem volt mivel letakarni. Az asszonyok meg a leányok egy kicsit levágtak a hajuk végéből, hogy hosszúra nőjön, és a moly ne essék bele.
István Lajos: Jeles napok Korondon. In: K. Kovács András (szerk.): Korondi sokadalom (Csíkszereda, 2000)
Bárányvágás ide vagy oda, nagypénteken még a protestáns vallásúak sem ettek húst, sőt esetenként a vacsoracsillag feljöttéig csak vizet kortyolgattak. Többnyire azért tartották a háromszori étkezés, egyszeri jóllakás elvét. A múlt század ’30-as évei elején Viski Károly a marcsik receptjét is lejegyezte a siklódi Kerestély Józsefnétől.
A böjti étrendbe puliszka, aszalt szilva, zsírtalan leves, kifőtt tészta, pattogtatott kukorica, paszuly, savanyú káposzta, főt vagy sült burgonya, zabkása stb., ritkábban hal tartozott, ha szigorúbban vették, semmilyen állati termék (tej, túró, tojás) nem fért bele. Ezen annak idején még a nagyszüleimnek sem sikerült dűlőre jutniuk, ám legtöbbször úgy oldották fel a dilemmát, hogy ha éppen volt tojás a háznál, akkor ettünk, ha meg nem volt, akkor a böjtre fogták.
A bárányokat tavasszal vágták le, 5-6 hetes koruktól kezdődően, általában húsvét táján, illetve az alkalmaknak megfelelően. A bárány vérét „megvették”, és a belső szervekkel együtt megkészítették. Kivéve a szívét, mert efelől a legtöbben úgy nyilatkoztak: „A mi családunk nem ette meg a bárány szívét soha, mindig elástuk.” Ennek oka a katolikus atyhaiak körében valószínűleg szakrális eredetű.
A bárány húsos részeiből – combjaiból – tokányt készítettek a juhhúshoz hasonlóan… Az aprólékjából savanyú lét főztek, tejfeles habarással. Második fogásként tokányt puliszkával. A belső részekből és a véréből „mártogatós”-t készítettek. A rántott hagymára először az apróra vágott belső részt tették oda, adtak hozzá borsot és csombort. S mikor megdinsztelődött, hozzáadták a vért. Utána kevés vízzel felengedték, és lassan párolták. Végül eresztékkel fejezték be.
Ünnep másodnapján töltelékes káposztát vagy sült bárányt készítettek.
Madar Ilona – Pusztai János: Atyha szokásvilága (Marosvásárhely, 2004)
Mivel nagypénteken, Jézus halálának emlékezetére „kioltják a tüzeket”, általában nem sütnek kenyeret sem, mert az kővé válna, ám erre az intelemre például Homoródszentmártonban fittyet hánytak, és újabban egyes moldvai falvakban is ekkor sütik a kókenyát, kozonákot.
– a székelyvarságiak szerint azért, hogy szebbek és fényesebbek legyenek.
Fotó: Csíksomlyói Passió Csoport
Ugyancsak a varságiak azt tartották, ha nagypénteken esős az idő, jó sarjútermés lesz, a száraz idő szárazságot, ha fújt a szél, az szeles nyarat ígért. A szél irányából pedig azt lehetett megtudni, hogy nyáron merről jön majd a zivatar.
A józseffalvi székelyek eső esetén jó tavaszban bizakodtak. Portik Irén nagyszülei mindezt rigmusba is szedték:
Nagypénteki jó esőt
Áldják a földművelők.
Nagypénteki eső áldás,
De a hó az egészen más.
Mint ahogy – Jézus tanítása szerint – előbb-utóbb minden istenfélő ember, tehát ezt aztán végképp nem érdemes elsietni!
Radu Marinescu igazságügyi miniszter a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) ügyészi részlegének véleményezése hiányában Alex Florențát javasolja a DIICOT főügyész-helyettesi tisztségére, Marius Voineagot a legfőbb ügyész helyettesi posztjára.
A kéregetés visszaszorítása a célja annak, amikor a koldusok ellen lépnek fel a helyi rendőrök, és a törvény szerint meg is bírságolják őket. Ez eltünteti a kéregetőt a szemünk elől, de valójában nem oldja meg a problémát – csupán arrébb tolja.
Visszavonta a Realitatea Plus műsorszolgáltatási engedélyét az Országos Audiovizuális Tanács (CNA) – írja az Agerpres.
Idén már huszonhat bejelentett vadkár volt Maros megyében, ahol tavaly 43 medvét lőttek ki. A napokban elkezdődött a medve-, farkas-, hiúz- és vadmacskaállomány felmérése is – számolt be a környezetvédelmi ügynökség vezetője, Cristina Pui.
Az Egyesült Államokkal való stratégiai együttműködés fontosságát hangsúlyozta, valamint a gazdasági és energetikai kapcsolatok erősödéséről beszélt Orbán Viktor kedden Budapesten, J.D. Vance-szel közösen tartott sajtótájékoztatóján.
Több száz szankció, tucatnyi bevont jogosítvány és számos közlekedési bűncselekmény – ez a mérlege az ünnepi időszak rendőri ellenőrzéseinek Hargita megyében is.
Rendkívüli ülésen hozott döntéseket Gyergyószentmiklós képviselő-testülete két nagyvolumenű beruházás előkészítése kapcsán. A szándék szerint Gyilkostón a közművesítés kap új lendületet, és közel 4800 méternyi út korszerűsítése is közelebb került.
Mircea Abrudean szenátusi elnök szerint az Ilie Bolojan vezette kormány minden lehetséges intézkedést meghozott, hogy megvédje a lakosságot az üzemanyagárak emelkedésétől.
Százakat ellenőriztek, több sofőrt ittas vezetésen értek, egyik esetben büntetőeljárás is indult a hétvégi közúti razziák nyomán Maros megyében.
Villanyáram nélkül maradt 844 fogyasztó Borszéken az erős szél miatt – közölte kedden délután a Hargita megyei tűzoltóság.
szóljon hozzá!