
Passiójáték Lövétén. Archív
Fotó: Tamás Attila
Jézus kereszthalálának napja – a székelyeknél hosszúnap, a csángóknál aszúpéntek. Még a reformátusoknál is szigorú böjt van, és a nem hívők is tiszteletben tartják a 4–5. századig visszanyúló emléknap méltóságát, a Golgota csendje őket is megérinti. A hozzá kapcsolódó szokások, hagyományok, tavaszkezdetre utaló hiedelmek tárháza rendkívül gazdag és változatos, így meg sem kíséreljük az egészet átfogni, csupán szemelgetünk belőle.
2023. április 07., 08:032023. április 07., 08:03
A legtöbb helyen ilyenkor adták elő a Jézus kínszenvedéséről szóló, főként az egyházi iskolák által terjesztett játékot, azaz a passiót. Ennek máig eleven része Jézus temetése, illetőleg a virrasztás: temetőben, templomban, útszéli keresztnél, esetleg valamely háznál tartják. A barokk korszakban alakult ki a csíksomlyói (ferences) verziója, míg a jezsuiták inkább az önostorozó-keresztcipelő körmenetek irányába vitték el.
A sajátos Kárpát-hazai fejleménynek tekinthető szent sír vagy az Úr koporsója eredetileg csak keresztből állott, ezt födték be miseruhával, gyolccsal, stólával, szentelték és füstölték meg, pecsételték le, és őrizték. Ez utóbbit legtöbbször céhek „Jézuskatonáira”, hivatásos katonákra, leventékre, újabban cserkészekre is bízzák, idősebb asszonyok, rózsakeresztes társulatok tagjai virrasztottak, virrasztanak mellette. Az istensegítsi (Bukovina) székelyek térden csúsztak az eléje lefektetett feszülethez, és úgy csókolták meg, pénzt, piros tojás vagy egyéb ajándékot hagyván ott.
Külön rituálénak számított a néhol nagycsütörtökön gyakorolt mosakodás, vízbe mártózás.
„Akármilyen hideg volt, bébújtunk a Szucsávába, de vittünk pokrócot es” – idézte fel az 1960-as években az egyik emlékező. Volt, ahol elegendőnek tartották a mosdást, például Magyarfaluban viszont sem nem mosakodtak, sem nem fésülködtek, csak imádkoztak.
Fotó: Tamás Attila
Figyelni kellett arra, hogy a hajnali fürdés mindig a víz folyásával szemben és visszakézből történjen, hiszen csak így biztosította hosszú távra az egészséget, a szeplőtlen arcot és a jó munkabírást. Ugyanezen célból ittak a patak vízéből, és az állatoknak is adtak belőle, vagy egyenesen megúsztatták benne a lovakat.
Kászonfeltízen az állatokat azért mosták le vele, hogy ne varasodjanak meg.
A lányok a parti fűzfák alatt fésülködtek, hogy szép hosszú hajuk legyen. A nyolckötetes Magyar Néprajzban egy házasságjósló szokást is találunk:
Aki pedig Korondon arra volt kíváncsi, hogy kik a boszorkányok, az a nagypénteki misére magával vitte a tojásfesték-kavargatáshoz használatos fakanalat, és annak lyukán keresztül megpillanthatta őket a templomban.
Íratlan törvények tették kötelezővé a takarítást, de még az istállókat, ólakat is tisztává varázsolták. Az udvart és a pincét kiseperték, hogy a békák ne járják. Farkaslakán az összesepert szemetet kidobták az útra: „tetű, bolha, poloska, menjetek a pokolba” – mormolták melléje.
Egyes Homoród menti falvakban a temetőket is kitakarították. Vadasdon a határjeleket tették rendbe, hozták helyre a csorgókat, forrásokat.
A Csíksomlyói Passió Csoport misztériumjátéka. Archív
Fotó: Csíksomlyói Passió Csoport
A legtöbb helyen nagypénteken vágták és vágják le ma is a húsvéti bárányt. Csíkszentimrén ekkor jegyezték meg a legelőre kikerülő jószágok fülét, hogy lehessen majd felismerni azokat, de egyébként tiltották az állattartással kapcsolatos munkálatokat.
Voltak azonban olyan állattartással kapcsolatos műveletek, melyeknek éppen nagypéntek volt a hagyományos ideje, például a farkalásnak és herélésnek.
Korondon nagypénteken herélték a csikókat, borjúkat, malacokat… Ezen a napon az ajtókat, ablakokat már napfeljötte előtt kitárták, azért, hogy az ágyneműt a nagypénteki szél átjárhassa, s így a moly nem esik bele. Sok háziasszony az ágyneműt meg a többi szövevényt (szőttes) a tornácra, kerítésre is kiteregette, hogy jobban szellőzzék. Ilyenkor megtörtént, hogy egy tréfásabb kedvű szomszéd el-eldugta egyiket-másikat, különösen az ágy- és asztalterítőt, s így húsvétkor az ágyat meg az asztalt nem volt mivel letakarni. Az asszonyok meg a leányok egy kicsit levágtak a hajuk végéből, hogy hosszúra nőjön, és a moly ne essék bele.
István Lajos: Jeles napok Korondon. In: K. Kovács András (szerk.): Korondi sokadalom (Csíkszereda, 2000)
Bárányvágás ide vagy oda, nagypénteken még a protestáns vallásúak sem ettek húst, sőt esetenként a vacsoracsillag feljöttéig csak vizet kortyolgattak. Többnyire azért tartották a háromszori étkezés, egyszeri jóllakás elvét. A múlt század ’30-as évei elején Viski Károly a marcsik receptjét is lejegyezte a siklódi Kerestély Józsefnétől.
A böjti étrendbe puliszka, aszalt szilva, zsírtalan leves, kifőtt tészta, pattogtatott kukorica, paszuly, savanyú káposzta, főt vagy sült burgonya, zabkása stb., ritkábban hal tartozott, ha szigorúbban vették, semmilyen állati termék (tej, túró, tojás) nem fért bele. Ezen annak idején még a nagyszüleimnek sem sikerült dűlőre jutniuk, ám legtöbbször úgy oldották fel a dilemmát, hogy ha éppen volt tojás a háznál, akkor ettünk, ha meg nem volt, akkor a böjtre fogták.
A bárányokat tavasszal vágták le, 5-6 hetes koruktól kezdődően, általában húsvét táján, illetve az alkalmaknak megfelelően. A bárány vérét „megvették”, és a belső szervekkel együtt megkészítették. Kivéve a szívét, mert efelől a legtöbben úgy nyilatkoztak: „A mi családunk nem ette meg a bárány szívét soha, mindig elástuk.” Ennek oka a katolikus atyhaiak körében valószínűleg szakrális eredetű.
A bárány húsos részeiből – combjaiból – tokányt készítettek a juhhúshoz hasonlóan… Az aprólékjából savanyú lét főztek, tejfeles habarással. Második fogásként tokányt puliszkával. A belső részekből és a véréből „mártogatós”-t készítettek. A rántott hagymára először az apróra vágott belső részt tették oda, adtak hozzá borsot és csombort. S mikor megdinsztelődött, hozzáadták a vért. Utána kevés vízzel felengedték, és lassan párolták. Végül eresztékkel fejezték be.
Ünnep másodnapján töltelékes káposztát vagy sült bárányt készítettek.
Madar Ilona – Pusztai János: Atyha szokásvilága (Marosvásárhely, 2004)
Mivel nagypénteken, Jézus halálának emlékezetére „kioltják a tüzeket”, általában nem sütnek kenyeret sem, mert az kővé válna, ám erre az intelemre például Homoródszentmártonban fittyet hánytak, és újabban egyes moldvai falvakban is ekkor sütik a kókenyát, kozonákot.
– a székelyvarságiak szerint azért, hogy szebbek és fényesebbek legyenek.
Fotó: Csíksomlyói Passió Csoport
Ugyancsak a varságiak azt tartották, ha nagypénteken esős az idő, jó sarjútermés lesz, a száraz idő szárazságot, ha fújt a szél, az szeles nyarat ígért. A szél irányából pedig azt lehetett megtudni, hogy nyáron merről jön majd a zivatar.
A józseffalvi székelyek eső esetén jó tavaszban bizakodtak. Portik Irén nagyszülei mindezt rigmusba is szedték:
Nagypénteki jó esőt
Áldják a földművelők.
Nagypénteki eső áldás,
De a hó az egészen más.
Mint ahogy – Jézus tanítása szerint – előbb-utóbb minden istenfélő ember, tehát ezt aztán végképp nem érdemes elsietni!
Lefoglalták a hatóságok a belügyminisztériumi katasztrófavédelmi főosztály (DSU) több munkatársának mobiltelefonját.
Hatvan napra hatósági felügyelet alá helyezték a januárban a Temes megyei Csene községben megölt 15 éves fiú nagyapját, aki a gyanú szerint arcon ütötte a gyilkosság egyik vádlottjának anyját.
Nem mindenki tudja, hogy az ökölvívó Papp László rugonfalvi gyökerekkel bírt, ahol ünnepséget terveznek születése századik évfordulója apropóján. Erről meg a sepsiszentgyörgyi kosárlabda őskoráról is beszélgettünk Oláh István egri fertálymesterrel.
A dédai hivatásos és önkéntes tűzoltókat is riasztották egy tarlótűzhöz péntek este. A Maros megyei Ratosnya egyik falujában nehezen megközelíthető területen csaptak fel a lángok.
Szombaton 20:30 és 21:30 között lekapcsolják a parlament épületének belső és külső világítását a Föld órája kezdeményezéshez való csatlakozás részeként – közölte a képviselőház.
Idén is megrendezik Marosvásárhelyen a Virágvasárnapi passió előadást, amelyen a résztvevők együtt élhetik át Jézus Krisztus szenvedéstörténetét. Az érdeklődőket vasárnap 17 órára várják a Nyári Színpadhoz.
A legfelsőbb bíróság perelni készül a kormányt a bírák és ügyészek számára bírósági döntéssel megítélt bértartozások kifizetésének elhalasztása miatt, és első lépésként előzetes panaszt nyújtott be a kormányhoz és a pénzügyminisztériumhoz.
Nicușor Dan államelnök pénteken kihirdette a 2026-os állami költségvetésről és a társadalombiztosítási költségvetésről szóló törvényeket.
Ünnepélyes keretek között adják át szombaton Gyergyóremetén az új bicikliutat. Az esemény nem csupán egy hivatalos átadó lesz: a szervezők egy különleges rekordkísérlettel is készülnek.
A marosvásárhelyi tűzoltók egy lakástűzhöz vonultak ki pénteken délután, amely egy tömbház legfelső emeletén keletkezett.
szóljon hozzá!