Rendkívül változatosak a körülmények, helyenként jobb az infrastruktúra, néhol éppen kátyúznak, máshol viszont még aszfalt sincs” – meséli Andrea.

Ahol a nőké a hatalom

Meghalaya szó szerint a „felhők lakhelyét” jelenti, és India északkeleti részén található. Érdekes látnivalókat kínál, hegyek (Khasi, Garo és Jaintia) veszik körül, a legmagasabb pontja 1965 méter. A tartomány fővárosa Shillong, a lakosság közel háromnegyede keresztény, mintegy fele a khási törzshöz tartozik. Hivatalos nyelv az angol, viszont leginkább a khási nyelvet beszélik.

Az ott töltött idő felében az erdővidékiek és amerikai társaik családoknál voltak elszállásolva, így sikerült bepillantást nyerniük életkörülményeikbe. „Nem mondhatom, hogy a hétköznapjaikba, mivel szabadságot vettek ki, hogy velünk lehessenek, körbevezessenek, megmutassák nevezetességeiket” – pontosít Andrea.

A legszegényebb egyházközségekben is megvendégelték, ha csak egy teával is kínálták, de azt szívből készítették.

korábban írtuk

Északkelet-indiai unitárius törzsi közösséget látogattak meg erdélyi unitáriusok - riport

Az európai ember legelső meghatározó benyomása, amikor a monszunidőszak végén Indiába érkezik, a hihetetlen páratartalmú forróság, a megszokhatatlannak tűnő klíma. Amikor kilép a légkondicionált repülőtérről, egy csapásra leizzad – és belegondol, hogy a nyár a szubkontinensen ennél a 38-40 fokos hőségnél is forróbb.

A nevezetességek közül, amiket meglátogattak, Andrea az élő, emeletes gyökérhidat emeli ki, amelynek bejárása során több mint 3500 lépcsőfokon kellett le-, majd felmászniuk. Ugyanitt egy lélegzetelállító természetes úszómedence is található. „Csónakáztunk a Dawki folyón, amely kristálytiszta vizéről nevezetes. A Mawsmai világított barlangot is meglátogattuk, amely tele volt egy régebbi kor lenyomataival, fosszíliákkal. Sohra csodálatos kilátást kínált az elképesztő hegyekre, nem hiába hívják kelet Skóciájának. Szintén itt, Cherapunji mellett található a 340 méter magas Nohkalikai-vízesés –

„Hálásak vagyunk az együtt töltött időért, amit ezek az emberek a családjaiktól, munkájuktól vettek el, hogy velünk lehessenek. Hálásak vagyunk azért a nyitottságért, közvetlenségért, amivel már az első napon fogadtak, a rengeteg mosolyért, kézfogásért, ölelésért, amit kaptunk.”

És amikor rájuk gondol, mindig eszébe jut a tőlük tanult legfontosabb szó: khublei! Úgy is fordíthatnánk: Isten áldja!