Búzaszentelés Csíkszentdomokoson 2014-ben
Márk – vagy ahogy mifelénk ismerik: Márkos – evangélista ünnepe április 25-e. Amióta velencei kereskedők 828-ban megszerezték az ereklyéit, és az arabok pusztítása elől – disznóhús közé rejtve – magukkal vitték, attól kezdve ő a városuk védőszentje, de ugyanezt Kézdimárkosfalva is elmondhatná magáról, amelynek egykoron temploma, ma kápolnája viseli a nevét. Szent György mellett ez a gazdasági év húsvét és május közötti időszakának legjelentősebb napja, ám míg az előbbihez főként állatvédelemmel kapcsolatos szokások, hiedelmek fűződnek, ma ilyen tekintetben a fölművelésé a főszerep, és ez a búzaszentelésben nyilvánul meg.
2023. április 25., 07:572023. április 25., 07:57
2023. április 25., 07:592023. április 25., 07:59
A szokás ókori hagyományt őriz. A rómaiak anno körmenetben vonultak a Via Flaminán át, majd Robigus istennek vörös színű áldozati állatokat, szoptatós szukát, három rőt emsét, borjú, kost vagy kecskebak beleit áldozták, hogy a vetést megóvja a rozsdától.
A szertartást ugyanis eredetileg kint tartották a mezőn, de a háborút követő évtizedek egyház- és hagyományellenes politikája bekényszerítette a gazdákat a templom falai közé. Napjainkban némely katolikus közösségben újra kimennek a búzaföldekre, zászlókkal, keresztekkel.
„A résztvevők ilyenkor a kisarjadt és megszentelt búzaszálakból egy-egy kisebb köteget hazavittek, s mint gonoszűző szentelményt gondosan eltettek” – írja Pozsony Ferenc. Ezt Csíkszentkirályon, Csíkszentmihályon az ablakléc keresztjére kötözték, a sóvidéki Szakadáton a zászló rúdjára erősítették. Csíkdelnén minden letépett szentelt búzaszálra egy Miatyánkot kellett elmondani.
A bukovinai Andrásfalva székelyei a Márk napját követő vasárnap szentelték a búzavetést.
– ezt már Bálint Sándornál olvassuk.
Udvarhelyszék korábbi – katolikus – népe is a Márkot követő vasárnap tartotta a búzaszentelést, amikor a székelyek jellegzetes lakodalmi kalácsát, a prémest (a bukovinai székelyeknél násznagykalács) a hívek körmenettel kivitték a mezőre, „hogy a pap a zsönge búzával együtt már gyümölcsét is megszentelje. Voltak, akik a háznál, sokáig bizonyára szentelmény gyanánt megtartották. Mások lakodalom alkalmával az újpárnak vitték ajándékba, hogy kezdődő életükön áldás legyen.”
Az ozsdolaiak is lobogókkal, körmenetben vonultak ki a falu határába, egyik évben Bereck, másik évben Kézdivásárhely felé, ahol a táblák széléről mindenki tépett egy marék búzát magának.
Korondon a Márk napja utáni vasárnap tartották a katolikusok a búzaszentelést. Templomi zászlók alatt a falunak ahhoz a széléhez vonultak, ahol a búzavetések kezdődtek, s az egyházi szertartás ideje alatt a leányok búzaszálakból és mezei virágokból koszorúkat fontak, a zászlókra aggatták, és úgy vonultak vissza a templomba. A Kis-Küküllő menti Szőkefalván is zászlóval, énekelve indultak a Tag utcáján kifelé, majd a Szénafű és Csere határrészeket járták meg, és tértek vissza a templomba.
Székelyvarságon a Márk-napi kikerülés résztvevői évente más-más búzatáblát kerestek fel (az éghajlatra való tekintettel ilyenből eleve kevés volt), a violaszínbe öltözött pap a négy égtáj felé szentelt. A szocializmus évtizedeiben betiltott szokást 1990 után kezdetben úgy élesztették újra, hogy a pap a templomi oltár előtt mondta el a szertartáskönyvek által előírt szöveget, majd – őszbúzavetés nem lévén – a harangozó által korábban cserépbe ültetett búzát vitték ki ministráns gyerekek az egyház földjére.
Hidegkúton – búzavetés nem lévén – inkább az időjárást figyelték ezen a napon. Úgy tartották,
Máshol azt tartották, ha megszólal a pacsirta és a béka, az jó termést ígér. Merthogy a béka nem mindig kuruttyol! Egy 1806-os kalendárium rigmusa szerint:
„Hány nappal Márk előtt kezd a béka szólni,
Annit nap az után meg szokot némulni.”
Középkori jóslás alapján terjedt el az a hiedelem, miszerint ha húsvét ünnepe Márk napjára esne, az egész világ jajt kiáltana. Ez legutóbb a második világháború idején, 1943-ban következett be. Mit mondhatnánk erre? Telitalálat!
Búzaszentelés Csíkszentdomokoson 2009-ben
Fotó: Balázs Ödön
A jeles napokat taglaló ismeretterjesztő sorozatunk fontosabb forrásmunkái:
Bálint Sándor: Ünnepi kalendárium (Budapest, 1977);
Bárth János: Jézus dicsértessék! A székelyvarsági hegyi tanyák népének vallási hagyományai (Kecskemét, 2006);
Cseke Péter – Hála József szerk.: „A Homoród füzes partján…” (Csíkszereda, 2000);
Gyöngyössy Orsolya: Ozsdolai népszokások (Kecskemét, 2010);
István Lajos: Korond és környéke (Székelyudvarhely, 2009);
Balázs Márton: Adatok Háromszék vármegye néprajzához (Sepsiszentgyörgy, 1942);
Barabás László: Forog az esztendő kereke. Sóvidéki népszokások (Marosvásárhely, 1998);
Iancu Laura: Kalendáris szokások a moldvai Magyarfaluban (Budapest, 2011);
Magyar néprajz, VII. kötet (Budapest, 1990);
Móser Zoltán: Névviseletek, I–VII. kötet (Csíkszereda, 2008–2011);
Molnár V. József: Kalendárium. Az esztendő körének szokásrendszere (Budapest, 1998);
Nyisztor Tinka: Hétköznapok és ünnepnapok. A moldvai magyarok táplálkozásának etnográfiája (Budapest, 2007);
Pozsony Ferenc: Zabola (Budapest, 2002);
Pozsony Ferenc: Erdélyi népszokások (Kolozsvár, 2006);
Pozsony Ferenc: Háromszéki ünnepek (Kolozsvár, 2015);
Penavin Olga: Népi kalendárium (Újvidék, 1988);
Réső Ensel Sándor szerk.: Magyarországi népszokások (Pest, 1866);
Székely Ferenc: Jeles napok, ünnepek, szokások Vadasdon (Székelyudvarhely, 1999);
Székely Ferenc: Vadasd és vidéke (Százhalombatta, 2020);
Székely László: Ünneplő székelyek. Adatok a székelység vallásos néprajzához (Csíkszereda, 1943);
Szendrey Zsigmond: Jeles napok (Budapest, 1937);
Tankó Gyula: Gyimesi szokásvilág (Székelyudvarhely, 1996);
Tátrai Zsuzsanna – Karácsony Molnár Erika: Jeles napok, ünnepi szokások (Budapest, 1997).
A segédlelkészként Gyergyószentmiklóson szolgáló Márton Áron 1927-ben alapította meg Kolping Legényegyletet, ennek utódszervezetét pedig 1994-ben Hajdó István főesperes kezdeményezésére hozták létre.
Robbanásveszély állt fenn, miközben kigyulladt egy lakóház ahová a szászrégeni tűzoltóságot riasztották szombat délben a 112-es egységes segélyhívószámon. A tűzesetben két személy sérült meg.
Szülésfelkészítő és szülészetiosztály-látogató programot indított a Kézdivásárhelyi Municípiumi Kórház. A havonta sorra kerülő alkalmak során a kismamák tájékoztatást kapnak a szülés folyamatáról.
A Székely Mikó Kollégium konferenciatermében péntek este lezajlott nyitóünnepséggel megkezdődött az 51. alkalommal megszervezett magyar nyelv és irodalom tantárgyolimpia országos szakasza, melyre ezúttal 17 megyéből 180 diák érkezett kísérőivel együtt.
Habár nem zárult le teljesen a pereskedés – új eljárások is indultak –, mostanra visszakapta a szentegyházi önkormányzat a húsz éve koncesszióba adott Szentegyháza Gyöngye termálvizű strandot.
Nincs már jogi akadálya a beruházásnak, csak a szándékon és a rendelkezésre álló anyagiakon múlik, hogy megépül-e a Csíkszeredába tervezett csendőrségi kiképzőközpont. A kiszemelt terület átadása miatt indított perek jogerős ítélettel befejeződtek.
Megbeszélést tartottak a csíkszeredai romatelepek vezetőivel, hogy visszaszorítsák a meglehetősen elharapózott szemetelést a hulladékgyűjtő-pontok körül. A guberálókkal szemben pénzbírságot is kilátásba helyeztek a cél elérése érdekében.
Telefonálgatások után kézbesítették az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) marosvásárhelyi szervezetének a támogatói aláírások gyűjtéséhez szükséges engedélyt a városházától.
Hétfőn ment el otthonról egy 51 éves sepsiszentgyörgyi férfi, akiről hozzátartozói azóta semmit nem tudnak.
Lezárult a Mikó-vár várárok-rendszerének részleges feltárása, a munkálatok során több restaurálásra szoruló tárgyat találtak.
szóljon hozzá!