
Pásztormunka
Fotó: Unguran Károly/Székely Kalendárium
A 223-ban a pápai trónra került, majd 230-ban vértanúhalált szenvedett I. Orbán pápa egyesek szerint a jóval Jézus születése előtt dívó Bacchus-kultusz szerepét „vette át”, részben ezért választották patrónusuknak a szőlőművesek, kádárok, kocsmárosok. Mifelénk az utolsó fagyosszentként tartják számon, és mivel itt kevés a szőlős, napjához másfajta szokások is kapcsolódtak az idők folyamán. Ezek némelyike ma már csak az öregek emlékezetében él, és bizonyára nosztalgiázva gondolnak rájuk.
2023. május 25., 08:212023. május 25., 08:21
Középkori hagyomány szerint pápaként Orbán rendelte el, hogy a miseáldozat kelyhét és tányérkáját (patena) aranyból vagy ezüstből készítsék, a liturgiamagyarázók szerint ezért szokták kehellyel, később szőlőfürttel a kezében ábrázolni.
Ezért sokfelé szobrot emeltek számára a szőlőben, és Orbán-napon körmenetben keresték fel. Jó termés esetén ezt fölvirágozták, miközben vidáman vedelték az óbort, ám ha kár érte a szőlőt (fagy, jégverés), valamilyen módon „megbüntették” Orbánt: szidták, köpködték, locsolták, pálcával verték, szalmából vagy fából készült jelképét elégették.
Háromszéken régebb ezen a napon gyakran megfagytak a gyümölcsfák rügyei, tehát Orbán itt sem örvendett túlzott népszerűségnek. Ma már kevésbé jellemző ilyen szélsőséges időjárás, a meteorológusok 10–13 fokot jósoltak ma hajnalra, így
„A paradicsom, paprika, zeller, hagyma, uborka és cékla palántáit csak Orbán napja után ajánlották elvetni, a murokmagvakat rendszerint csak a hónap utolsó hetében helyezték földbe” – emlékeztet Pozsony Ferenc. Elvileg a kukorica is elvethető, ha a talaj hőmérséklete eléri a tíz Celsius-fokot.
Az ozsdolaiak Eszter napját (május 24.) is figyelték, mondván, ha megcseppen, hideg idő várható, ám főként Orbántól tartottak. A napjára virradó hajnalban tüzet raktak a gyümölcsösbe, hogy ne fagyjon el a virágkezdemény.
A pálpatakiak mondását Barabás László jegyezte le: „Ha a három fagyosszent átal bukott, még csak Orbán kell elmenjen.” Tőle tudjuk azt is, hogy Orbánt hajdanán a szász szőlősgazdák is védőszentjükként tartották számon, napján a szőlősök védelmére misét tartottak. Ők is
Valószínűleg a közeli Szászföldnek köszönhetően terjedt el Vadasdon a szólás: „A szász Orbán napjáig félti a szőlőjét”. Ez amúgy a vadasdi emberekre is érvényes – írja Székely Ferenc.
Orbánnal kapcsolatos szólások
Feltette az Orbán süvegét – nagyon jó kedve van, vigad; többet ivott a kelleténél, berúgott, elbizakodottá vált.
Jár-kel, mint (az) Orbán lelke (a pokolban) – nem tud nyugton ülni; folyton jön-megy.
Orbán ereszti (a) bogarait – mondják Orbán napja körül, ha rajzó méheket látnak (a méheket ugyanis Orbán bogarainak tartják, mivel megfigyelések szerint egyes helyeken ezen a napon kezdenek rajzani).
Orbán nem segít a csorbán – nem várható, hogy más hozza helyre az általunk elkövetett hibát.
Juhkarám Vargyas határában
Fotó: Csíki Csaba/Székely Kalendárium
Parajdon és Korondon egykor Orbán napján nyírták a juhokat (Siklódon később, úrnapja tájékán), ám ha túl hidegre fordult az idő, akkor pünkösd harmadnapjáig vártak vele. A nyírást többnyire a gazdák végezték családtagjaik segítségével, akik például Alsósófalván az aznapi fejést is megkapták a majortól. A nyírás után a juhnyíró ollók élét bekötötték, így téve el a következő nyírásig, majd estig tartó táncos mulatság vette kezdetét a majorház előtt. Sőt,
Hogy közben, utána mi történt, arról a néprajzi gyűjtők is sokat tudnának mesélni…
Hengergőző csíkszentdomokosiak
… Előbb a férfiak mentek fel két napra a havasra. Az asszonyok is harmadik nap felmentek, vittek kürtőst, palacsintát, pálinkát. Mikor elvégezték a nyírást, megmosakodtak, egy helyré karimót csináltak, s mint a lakadalomba, ettek-ittak, mulattak. A gyűjtő hozott édes ordát, frisset. S aztán mámoros jókedvükben elkezdtek hengerészni. Mindenki a más feleségivel hengergőzött (!)
– Ez nyílt szerelmi játék volt… Ott helytelenkedtek, s játszottak. Ölelgették egymást. Az egyik nyomta le a másiknak a feleségit, ölelkeztek essze, az asszony es csipeszkedett belé, s ott höngörödtek bé az oldalon. Hol az egyik alól, hol a másik fejjel. Ezen csak a menyecskék lehettek ott, sem leányok, sem legények.
– Az hogy volt, amikor maga hengergőzött? – kérdeztem.
– Hát, odanyúltam, s megfogtam a pináját. S. Gy.-né volt… Súgtam neki, hogy bé kéne höngörödjünk a bokrosba. „Igen, de meglátnak”, mondta Józéfa, „valahol máshol”. Igen, de sose lehetett…, nem volt alkalom. Ő nem ellenezte, sőt, szerette volna… Szabad volt meghöngöríteni akármelyiket, s odanyúlni, hova kell. Na, de lejárt!
Egy-két óra játék után az asszonyok gatyavizitet rendeltek el: a férfiak sorba állítva le kellett tolják a nadrágjukat, az asszonyok pedig végigvizsgálták a gatyák átnedvesedését, melyiket mennyire árasztotta el a sperma, csípős megjegyzéseket tettek, nagyokat kacagtak…
(Részlet dr. Balázs Lajosnak a 2020-as Csoma-konferenciára beküldött dolgozatából)
Juhnyírás Csíkországban, valamikor a múlt században (Molnár Attila gyűjteményéből). Forrás: Fotomuzeum.eu
E jeles nap időjárásából messzemenő következtetéseket is levontak. Már Bod Péter református lelkész, irodalomtörténész, egyháztörténész így ír a 18. században: „Orbán napját tartják Dies criticusnak, melyből jövendölnek a tudatlanok. Ha tiszta Napfény vagyon, a bornak bő termését, ha esős idő, a szükséget...”
Egy múlt század eleji naptár rigmusba is foglalja a májusi népi időjóslást: „Májusban ha sok az eső, / Termés is lesz elegendő, / De ha száraz lesz a hónap, / Esztendőt se várjad jónak. / Ha sok lesz a cserebogár, / Gazdára jó esztendő vár. / Orbán-napi idő / Szüretkor ismét jó.
A tavaly Hargita Megyéért díjjal kitüntetett Kisné Portik Irén néprajzos a nagyszüleitől örökített meg pár, Orbánnal kapcsolatos mondókát:
Nos, az előrejelzések szerint ma és éjszaka egész nap borús égboltra számíthatunk, ami azt jelenti, hogy jó ideig nem kell fagytól tartani. Úgy tűnik, ha rövid időre is köszönt be, de idén sem marad el a tavasz!
Lezárult az előkészítő szakasz, így elkezdődhet a székelyudvarhelyi Tamási Áron Gimnázium bentlakásánál történt tragédia nyomán indult büntetőper elsőfokú tárgyalása. Noha voltak problémák a nyomozati anyaggal, ez nem változtatott a helyzeten.
Az emberek kormányt akarnak, nem érdeklik őket a politikusok választási vitái – jelentette ki szerdán Nicușor Dan.
Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes szerdán bejelentette, kezdeményezni fogja az Európai Bizottságnál (EB), hogy vegyék le a barnamedvét a szigorúan védett fajok listájáról és helyezzék át egy másik listára.
A Hargita megyei tűzoltók összesen 18 sürgősségi esethez vonultak ki a hét első két napján, miközben 16 Ro-Alert figyelmeztetést is kiadtak a településeken megjelenő medvék miatt.
Két órára felfüggesztik tevékenységüket csütörtökön az ország igazságügyi orvosszakértői és a törvényszéki orvostani szolgálatok munkatársai. A tiltakozó akcióhoz a Hargita Megyei Törvényszéki Orvostani Szolgálat is csatlakozik.
A képviselőház szerdai ülésén döntő házként elfogadta az alapélelmiszerek árréskorlátozását december 31-éig meghosszabbító jogszabálytervezetet.
A TAROM légitársaság adóssága megközelíti a 930 millió lejt és 105 millió lejjel meghaladja a teljes vagyonát, a tavalyi évet pedig 186 millió lejes veszteséggel zárta.
Elsőfokú (sárga jelzésű) árvízvédelmi készültséget rendelt el szerdán az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) az ország 14 megyéjében.
Erősödött szerdán a román deviza az euróhoz képest, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank középárfolyama szerint 0,42 banival (0,08 százalékkal) 5,2344 lejre csökkent a keddi 5,2386 lejről.
A kiskérődző-pestis miatt nem lehet Maros megyéből az uniós országokba exportálni a bárány- és juhhúst, nem lehet a megyéből kivinni az állatokat, és az áthaladó állatszállítókat is le kell fertőtleníteni. Ez utóbbit a rendőrség ellenőrzi.
szóljon hozzá!