Hirdetés
Hirdetés

A szőlőműveléstől a hengergőzésig

Pásztormunka •  Fotó: Unguran Károly/Székely Kalendárium

Pásztormunka

Fotó: Unguran Károly/Székely Kalendárium

A 223-ban a pápai trónra került, majd 230-ban vértanúhalált szenvedett I. Orbán pápa egyesek szerint a jóval Jézus születése előtt dívó Bacchus-kultusz szerepét „vette át”, részben ezért választották patrónusuknak a szőlőművesek, kádárok, kocsmárosok. Mifelénk az utolsó fagyosszentként tartják számon, és mivel itt kevés a szőlős, napjához másfajta szokások is kapcsolódtak az idők folyamán. Ezek némelyike ma már csak az öregek emlékezetében él, és bizonyára nosztalgiázva gondolnak rájuk.

Kocsis Károly

2023. május 25., 08:212023. május 25., 08:21

Középkori hagyomány szerint pápaként Orbán rendelte el, hogy a miseáldozat kelyhét és tányérkáját (patena) aranyból vagy ezüstből készítsék, a liturgiamagyarázók szerint ezért szokták kehellyel, később szőlőfürttel a kezében ábrázolni.

Pongrác, Szervác, Bonifác után ő negyedik fagyosszent, amely esetenként riogatja a gazdákat, hiszen napján a szőlő, illetve a gyümölcsfák rügyei még megsínylik a hideg időjárást.

Ezért sokfelé szobrot emeltek számára a szőlőben, és Orbán-napon körmenetben keresték fel. Jó termés esetén ezt fölvirágozták, miközben vidáman vedelték az óbort, ám ha kár érte a szőlőt (fagy, jégverés), valamilyen módon „megbüntették” Orbánt: szidták, köpködték, locsolták, pálcával verték, szalmából vagy fából készült jelképét elégették.

Hirdetés

„Még csak Orbán kell elmenjen”

Háromszéken régebb ezen a napon gyakran megfagytak a gyümölcsfák rügyei, tehát Orbán itt sem örvendett túlzott népszerűségnek. Ma már kevésbé jellemző ilyen szélsőséges időjárás, a meteorológusok 10–13 fokot jósoltak ma hajnalra, így

vélhetően a zabolai asszonyok azon intelme is fenntartásokkal kezelendő, miszerint az uborkát és a babot Orbán előtt kell elvetni, hogy e jeles napra ne bújjon ki a földből, mert akkor a hideg elveszi.

„A paradicsom, paprika, zeller, hagyma, uborka és cékla palántáit csak Orbán napja után ajánlották elvetni, a murokmagvakat rendszerint csak a hónap utolsó hetében helyezték földbe” – emlékeztet Pozsony Ferenc. Elvileg a kukorica is elvethető, ha a talaj hőmérséklete eléri a tíz Celsius-fokot.

Az ozsdolaiak Eszter napját (május 24.) is figyelték, mondván, ha megcseppen, hideg idő várható, ám főként Orbántól tartottak. A napjára virradó hajnalban tüzet raktak a gyümölcsösbe, hogy ne fagyjon el a virágkezdemény.

Haragosaiknak dühösen vágták a szeme közé: az Orbán hidege vegyen el!

A pálpatakiak mondását Barabás László jegyezte le: „Ha a három fagyosszent átal bukott, még csak Orbán kell elmenjen.” Tőle tudjuk azt is, hogy Orbánt hajdanán a szász szőlősgazdák is védőszentjükként tartották számon, napján a szőlősök védelmére misét tartottak. Ők is

úgy vélték, a szőlőt csak eddig a napig kell félteni – ha eddig nem fagy meg, abban az esztendőben jó termésre lehet számítani.

Valószínűleg a közeli Szászföldnek köszönhetően terjedt el Vadasdon a szólás: „A szász Orbán napjáig félti a szőlőjét”. Ez amúgy a vadasdi emberekre is érvényes – írja Székely Ferenc.

Orbánnal kapcsolatos szólások
Feltette az Orbán süvegét – nagyon jó kedve van, vigad; többet ivott a kelleténél, berúgott, elbizakodottá vált.
Jár-kel, mint (az) Orbán lelke (a pokolban) – nem tud nyugton ülni; folyton jön-megy.
Orbán ereszti (a) bogarait – mondják Orbán napja körül, ha rajzó méheket látnak (a méheket ugyanis Orbán bogarainak tartják, mivel megfigyelések szerint egyes helyeken ezen a napon kezdenek rajzani).
Orbán nem segít a csorbán – nem várható, hogy más hozza helyre az általunk elkövetett hibát.

Juhkarám Vargyas határában •  Fotó: Csíki Csaba/Székely Kalendárium Galéria

Juhkarám Vargyas határában

Fotó: Csíki Csaba/Székely Kalendárium

„Mindenki a más feleségivel”

Parajdon és Korondon egykor Orbán napján nyírták a juhokat (Siklódon később, úrnapja tájékán), ám ha túl hidegre fordult az idő, akkor pünkösd harmadnapjáig vártak vele. A nyírást többnyire a gazdák végezték családtagjaik segítségével, akik például Alsósófalván az aznapi fejést is megkapták a majortól. A nyírás után a juhnyíró ollók élét bekötötték, így téve el a következő nyírásig, majd estig tartó táncos mulatság vette kezdetét a majorház előtt. Sőt,

az ötvenes években Parajdon még élt a hempergőzés szokása, amikor is a férfiak egymás feleségét, a majornét sem kímélve meghöngöröztették, azaz összeölelkezve gurultak le a domboldalon.

Hogy közben, utána mi történt, arról a néprajzi gyűjtők is sokat tudnának mesélni…

Hengergőző csíkszentdomokosiak
… Előbb a férfiak mentek fel két napra a havasra. Az asszonyok is harmadik nap felmentek, vittek kürtőst, palacsintát, pálinkát. Mikor elvégezték a nyírást, megmosakodtak, egy helyré karimót csináltak, s mint a lakadalomba, ettek-ittak, mulattak. A gyűjtő hozott édes ordát, frisset. S aztán mámoros jókedvükben elkezdtek hengerészni. Mindenki a más feleségivel hengergőzött (!)
– Ez nyílt szerelmi játék volt… Ott helytelenkedtek, s játszottak. Ölelgették egymást. Az egyik nyomta le a másiknak a feleségit, ölelkeztek essze, az asszony es csipeszkedett belé, s ott höngörödtek bé az oldalon. Hol az egyik alól, hol a másik fejjel. Ezen csak a menyecskék lehettek ott, sem leányok, sem legények.
– Az hogy volt, amikor maga hengergőzött? – kérdeztem.
– Hát, odanyúltam, s megfogtam a pináját. S. Gy.-né volt… Súgtam neki, hogy bé kéne höngörödjünk a bokrosba. „Igen, de meglátnak”, mondta Józéfa, „valahol máshol”. Igen, de sose lehetett…, nem volt alkalom. Ő nem ellenezte, sőt, szerette volna… Szabad volt meghöngöríteni akármelyiket, s odanyúlni, hova kell. Na, de lejárt!
Egy-két óra játék után az asszonyok gatyavizitet rendeltek el: a férfiak sorba állítva le kellett tolják a nadrágjukat, az asszonyok pedig végigvizsgálták a gatyák átnedvesedését, melyiket mennyire árasztotta el a sperma, csípős megjegyzéseket tettek, nagyokat kacagtak…

(Részlet dr. Balázs Lajosnak a 2020-as Csoma-konferenciára beküldött dolgozatából)

Juhnyírás Csíkországban, valamikor a múlt században (Molnár Attila gyűjteményéből). Forrás: Fotomuzeum.eu Galéria

Juhnyírás Csíkországban, valamikor a múlt században (Molnár Attila gyűjteményéből). Forrás: Fotomuzeum.eu

„Ha tiszta Napfény vagyon”

E jeles nap időjárásából messzemenő következtetéseket is levontak. Már Bod Péter református lelkész, irodalomtörténész, egyháztörténész így ír a 18. században: „Orbán napját tartják Dies criticusnak, melyből jövendölnek a tudatlanok. Ha tiszta Napfény vagyon, a bornak bő termését, ha esős idő, a szükséget...”

Egy múlt század eleji naptár rigmusba is foglalja a májusi népi időjóslást: „Májusban ha sok az eső, / Termés is lesz elegendő, / De ha száraz lesz a hónap, / Esztendőt se várjad jónak. / Ha sok lesz a cserebogár, / Gazdára jó esztendő vár. / Orbán-napi idő / Szüretkor ismét jó.

A tavaly Hargita Megyéért díjjal kitüntetett Kisné Portik Irén néprajzos a nagyszüleitől örökített meg pár, Orbánnal kapcsolatos mondókát:

ha Pongrác s Orbán száraz, sok jó borra várhatsz; Orbán ha szomorú, a gazdára kár s ború; ha Orbánt tiszteled, bőven ad búzaszemet; ha Orbán éje tiszta, lopva jön a fagy vissza.

Nos, az előrejelzések szerint ma és éjszaka egész nap borús égboltra számíthatunk, ami azt jelenti, hogy jó ideig nem kell fagytól tartani. Úgy tűnik, ha rövid időre is köszönt be, de idén sem marad el a tavasz!

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. április 05., vasárnap

Apáca: a hely, ahol húsvét vasárnapján leszámolnak az áruló kakassal

A barcasági Apácán a húsvéti kakaslövés éppúgy része az ünnepnek, mint a szemetelés és kapulopás, a piros tojás és a locsolkodás. A hagyomány világszinten egyedülálló, a jelképes bosszúállással több évszázados sérelemre emlékeznek.

Apáca: a hely, ahol húsvét vasárnapján leszámolnak az áruló kakassal
Hirdetés
2026. április 05., vasárnap

Áldott húsvétot kíván Ilie Bolojan miniszterelnök

Ilie Bolojan miniszterelnök áldott ünnepeket kívánt a katolikus és protestáns híveknek, akik április 5-én ünneplik a húsvétot.

Áldott húsvétot kíván Ilie Bolojan miniszterelnök
2026. április 05., vasárnap

Nicușor Dan szerint a NATO-hoz tartozás a jogállamiság közösségéhez való tartozás

Románia NATO-hoz vezető útja azon a mély meggyőződésen alapult, hogy az ország a demokrácia, a szabadság és a jogállamiság közösségéhez akar tartozni – üzente vasárnap Nicușor Dan a szövetség alapító okirata aláírásának 77. évfordulója alkalmából.

Nicușor Dan szerint a NATO-hoz tartozás a jogállamiság közösségéhez való tartozás
2026. április 05., vasárnap

A békéért hirdet imavirrasztást XIV. Leó pápa jövő szombatra

XVI. Leó pápa húsvétvasárnapi beszédében bejelentette, hogy április 11-re imavirrasztást hirdet meg a békéért. A pápa mindenkit arra szólított fel, csatlakozzon az imához.

A békéért hirdet imavirrasztást XIV. Leó pápa jövő szombatra
Hirdetés
2026. április 05., vasárnap

A külképviseleteken kérhető a meg nem kapott választási levélcsomag pótlása

A levélben szavazó választópolgárok, akik nem kapták meg postai úton a levélcsomagjukat, hétfőtől személyesen kérhetik annak pótlását a külképviseleteken vagy országgyűlési egyéni választókerületi választási irodákban.

A külképviseleteken kérhető a meg nem kapott választási levélcsomag pótlása
2026. április 05., vasárnap

Néhány sofőr azt hitte, hogy neki nem árthat az alkohol

Tizennyolc éves, ittasan vezető sofőrt is lekapcsoltak a Hargita megyei rendőrök a húsvéti ünnepek során.

Néhány sofőr azt hitte, hogy neki nem árthat az alkohol
2026. április 05., vasárnap

40-nel emelkedett a különnyugdíjasok száma az év elején

Az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) vasárnap közölt adatai szerint februárban 11 898 személynek folyósítottak különnyugdíjat, 40-nel többnek, mint előző hónapban.

40-nel emelkedett a különnyugdíjasok száma az év elején
Hirdetés
2026. április 05., vasárnap

Ahol húsvétvasárnap reggel ezrek énekelik együtt a magyar és a székely himnuszt – videó

A húsvétvasárnapi szabadtéri ételszentelés legfelemelőbb pillanatai közé tartozik a magyar és a székely himnuszok eléneklése.

Ahol húsvétvasárnap reggel ezrek énekelik együtt a magyar és a székely himnuszt – videó
2026. április 05., vasárnap

Szakértő: drágulni fognak az élelmiszerek az ortodox húsvét után

Az élelmiszerárak tavaly április óta mintegy 10 százalékkal emelkedtek, és ortodox húsvét után újabb drágulás jöhet az energia- és üzemanyagköltségek növekedése miatt – jelentette ki a vasárnap Agerpresnek Aurel Popescu.

Szakértő: drágulni fognak az élelmiszerek az ortodox húsvét után
2026. április 05., vasárnap

Öt disznó veszett oda a petelei gazdaságban kiütött tűznél

Háziállatok is áldozatul estek annak a tűzvésznek, amely a Maros megyei Petelén ütött ki és amelyhez vasárnap kora hajnalban riasztották a szászrégeni tűzoltókat.

Öt disznó veszett oda a petelei gazdaságban kiütött tűznél
Hirdetés