A szőlőműveléstől a hengergőzésig

Pásztormunka •  Fotó: Unguran Károly/Székely Kalendárium

Pásztormunka

Fotó: Unguran Károly/Székely Kalendárium

A 223-ban a pápai trónra került, majd 230-ban vértanúhalált szenvedett I. Orbán pápa egyesek szerint a jóval Jézus születése előtt dívó Bacchus-kultusz szerepét „vette át”, részben ezért választották patrónusuknak a szőlőművesek, kádárok, kocsmárosok. Mifelénk az utolsó fagyosszentként tartják számon, és mivel itt kevés a szőlős, napjához másfajta szokások is kapcsolódtak az idők folyamán. Ezek némelyike ma már csak az öregek emlékezetében él, és bizonyára nosztalgiázva gondolnak rájuk.

Kocsis Károly

2023. május 25., 08:212023. május 25., 08:21

Középkori hagyomány szerint pápaként Orbán rendelte el, hogy a miseáldozat kelyhét és tányérkáját (patena) aranyból vagy ezüstből készítsék, a liturgiamagyarázók szerint ezért szokták kehellyel, később szőlőfürttel a kezében ábrázolni.

Pongrác, Szervác, Bonifác után ő negyedik fagyosszent, amely esetenként riogatja a gazdákat, hiszen napján a szőlő, illetve a gyümölcsfák rügyei még megsínylik a hideg időjárást.

Ezért sokfelé szobrot emeltek számára a szőlőben, és Orbán-napon körmenetben keresték fel. Jó termés esetén ezt fölvirágozták, miközben vidáman vedelték az óbort, ám ha kár érte a szőlőt (fagy, jégverés), valamilyen módon „megbüntették” Orbánt: szidták, köpködték, locsolták, pálcával verték, szalmából vagy fából készült jelképét elégették.

„Még csak Orbán kell elmenjen”

Háromszéken régebb ezen a napon gyakran megfagytak a gyümölcsfák rügyei, tehát Orbán itt sem örvendett túlzott népszerűségnek. Ma már kevésbé jellemző ilyen szélsőséges időjárás, a meteorológusok 10–13 fokot jósoltak ma hajnalra, így

vélhetően a zabolai asszonyok azon intelme is fenntartásokkal kezelendő, miszerint az uborkát és a babot Orbán előtt kell elvetni, hogy e jeles napra ne bújjon ki a földből, mert akkor a hideg elveszi.

„A paradicsom, paprika, zeller, hagyma, uborka és cékla palántáit csak Orbán napja után ajánlották elvetni, a murokmagvakat rendszerint csak a hónap utolsó hetében helyezték földbe” – emlékeztet Pozsony Ferenc. Elvileg a kukorica is elvethető, ha a talaj hőmérséklete eléri a tíz Celsius-fokot.

Az ozsdolaiak Eszter napját (május 24.) is figyelték, mondván, ha megcseppen, hideg idő várható, ám főként Orbántól tartottak. A napjára virradó hajnalban tüzet raktak a gyümölcsösbe, hogy ne fagyjon el a virágkezdemény.

Haragosaiknak dühösen vágták a szeme közé: az Orbán hidege vegyen el!

A pálpatakiak mondását Barabás László jegyezte le: „Ha a három fagyosszent átal bukott, még csak Orbán kell elmenjen.” Tőle tudjuk azt is, hogy Orbánt hajdanán a szász szőlősgazdák is védőszentjükként tartották számon, napján a szőlősök védelmére misét tartottak. Ők is

úgy vélték, a szőlőt csak eddig a napig kell félteni – ha eddig nem fagy meg, abban az esztendőben jó termésre lehet számítani.

Valószínűleg a közeli Szászföldnek köszönhetően terjedt el Vadasdon a szólás: „A szász Orbán napjáig félti a szőlőjét”. Ez amúgy a vadasdi emberekre is érvényes – írja Székely Ferenc.

Orbánnal kapcsolatos szólások
Feltette az Orbán süvegét – nagyon jó kedve van, vigad; többet ivott a kelleténél, berúgott, elbizakodottá vált.
Jár-kel, mint (az) Orbán lelke (a pokolban) – nem tud nyugton ülni; folyton jön-megy.
Orbán ereszti (a) bogarait – mondják Orbán napja körül, ha rajzó méheket látnak (a méheket ugyanis Orbán bogarainak tartják, mivel megfigyelések szerint egyes helyeken ezen a napon kezdenek rajzani).
Orbán nem segít a csorbán – nem várható, hogy más hozza helyre az általunk elkövetett hibát.

Juhkarám Vargyas határában •  Fotó: Csíki Csaba/Székely Kalendárium Galéria

Juhkarám Vargyas határában

Fotó: Csíki Csaba/Székely Kalendárium

„Mindenki a más feleségivel”

Parajdon és Korondon egykor Orbán napján nyírták a juhokat (Siklódon később, úrnapja tájékán), ám ha túl hidegre fordult az idő, akkor pünkösd harmadnapjáig vártak vele. A nyírást többnyire a gazdák végezték családtagjaik segítségével, akik például Alsósófalván az aznapi fejést is megkapták a majortól. A nyírás után a juhnyíró ollók élét bekötötték, így téve el a következő nyírásig, majd estig tartó táncos mulatság vette kezdetét a majorház előtt. Sőt,

az ötvenes években Parajdon még élt a hempergőzés szokása, amikor is a férfiak egymás feleségét, a majornét sem kímélve meghöngöröztették, azaz összeölelkezve gurultak le a domboldalon.

Hogy közben, utána mi történt, arról a néprajzi gyűjtők is sokat tudnának mesélni…

Hengergőző csíkszentdomokosiak
… Előbb a férfiak mentek fel két napra a havasra. Az asszonyok is harmadik nap felmentek, vittek kürtőst, palacsintát, pálinkát. Mikor elvégezték a nyírást, megmosakodtak, egy helyré karimót csináltak, s mint a lakadalomba, ettek-ittak, mulattak. A gyűjtő hozott édes ordát, frisset. S aztán mámoros jókedvükben elkezdtek hengerészni. Mindenki a más feleségivel hengergőzött (!)
– Ez nyílt szerelmi játék volt… Ott helytelenkedtek, s játszottak. Ölelgették egymást. Az egyik nyomta le a másiknak a feleségit, ölelkeztek essze, az asszony es csipeszkedett belé, s ott höngörödtek bé az oldalon. Hol az egyik alól, hol a másik fejjel. Ezen csak a menyecskék lehettek ott, sem leányok, sem legények.
– Az hogy volt, amikor maga hengergőzött? – kérdeztem.
– Hát, odanyúltam, s megfogtam a pináját. S. Gy.-né volt… Súgtam neki, hogy bé kéne höngörödjünk a bokrosba. „Igen, de meglátnak”, mondta Józéfa, „valahol máshol”. Igen, de sose lehetett…, nem volt alkalom. Ő nem ellenezte, sőt, szerette volna… Szabad volt meghöngöríteni akármelyiket, s odanyúlni, hova kell. Na, de lejárt!
Egy-két óra játék után az asszonyok gatyavizitet rendeltek el: a férfiak sorba állítva le kellett tolják a nadrágjukat, az asszonyok pedig végigvizsgálták a gatyák átnedvesedését, melyiket mennyire árasztotta el a sperma, csípős megjegyzéseket tettek, nagyokat kacagtak…

(Részlet dr. Balázs Lajosnak a 2020-as Csoma-konferenciára beküldött dolgozatából)

Juhnyírás Csíkországban, valamikor a múlt században (Molnár Attila gyűjteményéből). Forrás: Fotomuzeum.eu Galéria

Juhnyírás Csíkországban, valamikor a múlt században (Molnár Attila gyűjteményéből). Forrás: Fotomuzeum.eu

„Ha tiszta Napfény vagyon”

E jeles nap időjárásából messzemenő következtetéseket is levontak. Már Bod Péter református lelkész, irodalomtörténész, egyháztörténész így ír a 18. században: „Orbán napját tartják Dies criticusnak, melyből jövendölnek a tudatlanok. Ha tiszta Napfény vagyon, a bornak bő termését, ha esős idő, a szükséget...”

Egy múlt század eleji naptár rigmusba is foglalja a májusi népi időjóslást: „Májusban ha sok az eső, / Termés is lesz elegendő, / De ha száraz lesz a hónap, / Esztendőt se várjad jónak. / Ha sok lesz a cserebogár, / Gazdára jó esztendő vár. / Orbán-napi idő / Szüretkor ismét jó.

A tavaly Hargita Megyéért díjjal kitüntetett Kisné Portik Irén néprajzos a nagyszüleitől örökített meg pár, Orbánnal kapcsolatos mondókát:

ha Pongrác s Orbán száraz, sok jó borra várhatsz; Orbán ha szomorú, a gazdára kár s ború; ha Orbánt tiszteled, bőven ad búzaszemet; ha Orbán éje tiszta, lopva jön a fagy vissza.

Nos, az előrejelzések szerint ma és éjszaka egész nap borús égboltra számíthatunk, ami azt jelenti, hogy jó ideig nem kell fagytól tartani. Úgy tűnik, ha rövid időre is köszönt be, de idén sem marad el a tavasz!

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. június 13., péntek

Román érettségi magyar szemmel: idén a nyelvtudás számított, nem a magolás

Ha egy magyar diák idén azt mondja, hogy jól sikerült a román érettségije, az azt jelenti, hogy elég jól beszéli a többség nyelvét. Az idei tételek pont erről szóltak: mennyire értik és tudják használni a román nyelvet a magyar diákok.

Román érettségi magyar szemmel: idén a nyelvtudás számított, nem a magolás
2025. június 13., péntek

Kiugrott az iskolaépület második emeletéről egy 15 éves diáklány – súlyos sérüléseket szenvedett

Súlyos sérülésekkel kórházba került egy 15 éves, nyolcadik osztályt befejező diáklány, miután péntek délután kiugrott egy lupényi iskola második emeleti ablakából.

Kiugrott az iskolaépület második emeletéről egy 15 éves diáklány – súlyos sérüléseket szenvedett
2025. június 13., péntek

Hatósági felügyelet alatt marad Călin Georgescu

Hatósági felügyelet alatt marad Călin Georgescu, miután Bukarest első kerületének bírósága elutasította az intézkedés meghosszabbítása elleni fellebbezését. A döntés végleges.

Hatósági felügyelet alatt marad Călin Georgescu
2025. június 13., péntek

Rely – Erdélyi értékek találkozása a zene és a természet jegyében

Június 14-én rendhagyó zenei esemény lesz Csíksomlyón: a Bagossy Brothers Company ad koncertet „Csillag az égen” címmel. Ez az egyetlen koncert ezzel a műsorral egész Erdélyben, exkluzív helyszínen, a csíksomlyói nyeregben.

Rely – Erdélyi értékek találkozása a zene és a természet jegyében
2025. június 13., péntek

Továbbra is az intenzív osztályon kezelik Ion Iliescut

Egészségügyi állapota miatt Ion Iliescu volt államfőt továbbra is intenzív osztályon kell kezelni, ahol magas szintű orvosi ellátásban részesül – közölte pénteken a Facebook-oldalán a bukaresti Agrippa Ionescu sürgősségi kórház.

Továbbra is az intenzív osztályon kezelik Ion Iliescut
2025. június 13., péntek

Ennyi volt a nettó átlagbér áprilisban

Áprilisban márciushoz képest 44 lejjel, azaz -0,8 százalékkal 5647 lejre csökkent a nettó átlagbér Romániában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS). A bruttó átlagbér 9415 lej volt, 80 lejjel kisebb, mint az előző hónapban.

Ennyi volt a nettó átlagbér áprilisban
Ennyi volt a nettó átlagbér áprilisban
2025. június 13., péntek

Ennyi volt a nettó átlagbér áprilisban

2025. június 13., péntek

Gyakori látogatója lett Szécsenynek a medve

Nem tágít a medve a Csíkszeredához tartozó Szécsenyből, ezúttal fényes nappal, péntek délelőtt bukkant fel lakott területen a vadállat.

Gyakori látogatója lett Szécsenynek a medve
2025. június 13., péntek

Tüntettek a Sal Sind alkalmazottai a parajdi sóbánya előtt

Spontán tüntetést tartottak péntek délelőtt a parajdi sóbánya előtt a Salrom alvállalkozójának számító Sal Sind Kft. alkalmazottai, kártérítést követelve az elbocsátásuk miatt.

Tüntettek a Sal Sind alkalmazottai a parajdi sóbánya előtt
2025. június 13., péntek

Lezárták a vízellátást Dicsőszentmártonban

Elfogyóban vannak a vízhálózati tartalékok Dicsőszentmártonban, miután péntek reggel lezárták a Kis-Küküllő vizének bevezetését a helyi vízműhöz. A vízellátást ideiglenesen vízosztó pontokon keresztül biztosítják.

Lezárták a vízellátást Dicsőszentmártonban
2025. június 13., péntek

Topográfus szakember: ennyit ér a parajdi Sóhát a román államnak

Az összes természetvédelmi területet belefoglalták a román állam közvagyonának a leltárába. Így ma Hargita megyéből is több ezer hektár a román állam köztulajdona, köztük a 60 hektáros parajdi Sóhát természetvédelmi terület.

Topográfus szakember: ennyit ér a parajdi Sóhát a román államnak