Áprilisban hét tél, hét nyár

Egy gelencei erdei ház udvara 2014. április 8-án

Egy gelencei erdei ház udvara 2014. április 8-án

Ha valamelyik hónapra rá lehet fogni, hogy szeszélyes az időjárása, az április biztosan ilyen. Az „áprilisban hét tél, hét nyár” mondás alátámasztására elég lehet felhozni azt, hogy míg például a 16. század közepén hőség és szárazság jellemezte, pontosan háromszáz évvel ezelőtt ebben a hónapban hó borította be a székelyföldi rónát. De lássuk, még miket lehet kihámozni a régi krónikákból!

Kocsis Károly

2024. április 01., 08:362024. április 01., 08:36

2024. április 01., 08:382024. április 01., 08:38

1420-ban a fák kétszer virágoztak és termettek gyümölcsöt, a gabonának április 17-én pedig már kifejlett kalásza volt, és a cseresznye is kezdett érni.

A fentebb említett 1549. évben, április 7-én Erdélyben nemcsak „rettenetes” napfogyatkozás ijesztgette a jónépet, hanem „oly hatalmas hőség következett, hogy sok folyó és kutak kiszáradtak, egyes helyeken az erdőket is megtámadta, s azok leégtek.”

Jó néhány évvel később, 1563. ápr. 23-án „az összes szőlők és gyümölcsfák lefagytak” egész Erdélyben, míg 1608. április 1-jén „egy rőfnyi magas hó hullott” Brassóban. Egy erdélyi rőf pedig 1 singet, azaz 62 centit jelent!

Ugyanott 2015. április 17-én Galéria

Ugyanott 2015. április 17-én

1610-ben „a decemberben a Barcaságban leesett hó majdnem húsvétig (április 11.) megmaradt. Emiatt

majdnem mindenféle vad a hegyekből és az erdőkből lejött a hegyek alján levő városokba; kutya és csapda nélkül lehetett szarvast és dámvadat fogni.”

Fél évszázaddal később is hasonló állapotokat találunk, 1660. április 20-án „a szőlő egész Erdélyben elfagyott, és így az óbor igen drága lett”,

1668. április 2-án pedig havazni kezdett, és húsvét hétfőjén már majdnem térdig érő hó volt, amely 9 napig megmaradt.

De ezen nincs is mit csodálkozni, hiszen ekkor éppen kis jégkorszak közepén vagyunk, amelyet a 14. és a 19. század közé szoktak betájolni, de különösen 1550 és 1740 között fordult hidegre az európai időjárás. Ennek megfelelően 1693. április 15-én is „volt rút, alkalmatlan, havas eső nagy széllel együtt, meg is fagyván az föld” a háromszéki Nagyajta környékén.

1724. április 15-én is „kiadósan havazott, ami azonban nem ártott, mert a hónap vége felé gazdagon jelentkeztek a kalászok”, legalábbis Nagyenyed környékén.

Az Alcsíki-medence 2016. április 17-én Galéria

Az Alcsíki-medence 2016. április 17-én

Vérszínű eső Brassóban

1725-ben úgyszintén „szár középig érő hó volt” Háromszéken, 1731. április 28-án pedig Brassóban

Idézet
napkeltekor vörös, vérszinü eső volt, a felfogott víz is megtartotta szinét, sőt a falakon is látszott a vörösség.”

Hogy ez mi lehetett, arról csak sejtéseink lehetnek, csak abban lehetünk biztosak, hogy vegyi szennyeződés nem okozhatta, mint történt az például 2018-ban Szibériában, ahol egy kohászati üzem udvaráról kapott fel a szél jelentős mennyiségű vasoxidot. Háromszáz évvel ezelőtt talán homok- vagy vízfelszínről származó zöld mikroalgák okozhatták a csapadék elszíneződését.

Az 1779. évi rendkívül száraz és fagyos tél után még szárazabb nyár következett, ami azt eredményezte, hogy „mindjárt 1780-ikban tavasszal éhen majd elveszett a nép, mert felénél többnek egy szem gabonája sem volt.”

A következő esztendő sem hozott sok jót, hiszen a „szeles időjárás a magasabb helyekről elhordta a homokos földet, a vetés szabadon maradt, a völgyekben pedig azokat elboritotta.”

Az 1785. évi április időjárásra vonatkozólag nincs közvetlenül Székelyföldre vonatkozó adatunk, de Nagyváradon

Idézet
ezen a tavaszon oly sokáig tartó tél volt, hogy ilyenre senki sem emlékezik, mely miatt a takarmány elfogyván, a marhák éhen vesztek, vagy a házak fedelével (szalma, zsúp, nád) tápláltattak.”

Ráadásul a „hirtelen olvadás miatt a Maros kilépett a medréből, Arad városát 6-án és 7-én öntötte el a víz, az ablakokon is befolyt, az emberek a padláson kerestek menedéket, 8-án az ár a város feletti gátat és a nagy töltéseket áttörte, s nagy zúgással a város egyéb részeit is elöntötte: kik az éjjeli rivadásban bátorságosabb Bárkákra nem találhattak, nyergeletlen házak tetejére... ülének.” Nagyszebenben „ebben a hónapban még mindig tartós a havazás és az eső.

Idézet
Nagy olvadás következtében a Szeben-patak is kiáradt (...) Kétszer elérte a város kapuit. Az országutak nehezen járhatók, az állatok kidőlnek, a posta 2 teljes napot késik.”
Hófoltok a Bodok-hegységben 2017. április 2-án Galéria

Hófoltok a Bodok-hegységben 2017. április 2-án

Székelyország hó alatt

1804 áprilisában olyan „egyharmad napos förgeteg” tombolt, hogy „bornyúk, bárányok eldöglöttek, de számos barom (ha csak az akkoron kiáradott vizekbe nem fúlt) nem igen veszett el… ember fagyásról pedig semmit nem hallottunk.” A következő évben „kellemes meleg időjárás” vezette be a hónapot, „majd az újabb tartós erős hideg, a hirtelen időjárás-változás sok ember betegségét, majd halálát okozta.”

1809. április 19-én „hallatlan áradások öntötték el mindazon tájokat, mellyek a Maros, Fehér és Fekete-Kőrös mellett fekszenek.

Idézet
Ezen hirtelen való vizözön sik helyeken a lakosoknak marháit elsodorta, az utakat pedig annyira elboritotta, hogy a gyakori helyekben és városokba elzáratott a bémenetel.”

1810-ben ismét hideg és hó jellemezte az április időjárást: „úgy látszik, hogy téli hónapjainknak minden keserüségüket április akarta kipótolni, mert

Idézet
azon kivül, hogy csak nem minden napjaiban ujra meg ujra fejéritvén hóval a szomszéd havasokat, füttő kemenczéinket ujra melegittetni parantsolta, a csiki atyafiakat derekasan meg is szánkáztatta, több napokig tartó vastag hóval szórván bé előttök tartományainkat”

– így a krónikás. De két évvel később is hasonló kép fogad ezen a vidéken, sőt „… egész Székely Országunk április 6-ikától fogva térdig érő hó alatt didereg.”

Kilátás az Bodok-tetőről 2020. április 3-án Galéria

Kilátás az Bodok-tetőről 2020. április 3-án

1814-ben aztán ismét a gazdák itták meg a levét április szeszélyének, hiszen Erdélyben

Idézet
április 30-án az északos helyeken is meggy-, szilva-, alma-, körtvélyfák kivirágozva voltak, mikor reggeli 6 óra tájban egy tsendes havazás kezdődött, mely 2 nap tsaknem minden szünet nélkül esvén marháinkat üres jászlaikra a’ legelőről békergette, szárba indult gabonáinkat a’ földre tsépelte.”

1879-ben három hónapra jutó csapadékmennyiség hullott le áprilisban, 1929-ben a hideget többszöri havazás tetőzte, 1934-ben a hónap végén már fürödni lehetett a folyókban.

1949-ből is kánikulát jegyeztek fel, 1955-ben pedig a virágzó gyümölcsfákat belepte a hó.

1995-ben ismét hideg, szeles, télies hónapnak bizonyult április, 1996-ban egyes helyeken méteres hó borította a földeket, Brassó környékén például hét napon át. Ugye igaza van a csízió tanácsának, miszerint „senki áprilisi szemmel ne tekintsen felebarátjára!” – azaz ne szeszélyeskedjen!

Kilátás az Avas-tetőről 2021. április 10-én Galéria

Kilátás az Avas-tetőről 2021. április 10-én

A hónap időjárása

1884 óta, amit a romániai meteorológiai szolgálat kezdetének tekintenek, 1940. április 1., 3., 4., 8.,15. számítanak negyedik hónap leghidegebb (mínusz 26 Celsius-fok) napjainak; igaz, ezt az Omu-csúcson mérték.

A legmagasabb hőmérsékletet, 35,5 °C-ot 1985. április 10-én az olténiai, Duna-parti Bechetnél rögzítették, ahol egyébként 2020-ban és 2022-ben majdnem mínusz 5 fokig süllyedt a hőmérő higanyszála

– csakhogy kissé csillapítsuk az ún. „globális felmelegedés” keltette pánikot.

Leghidegebb áprilisok az 1961–2019-es időszakban: 5,1 °C átlag 1997-ben, 6,3 °C 1965-ben, 6,7 °C 1982-ben. Legmagasabb havi hőmérsékleti átlagok: 14,1 °C 2018-ban, 12,1 °C 2016-ban, 11,9 °C 2000-ben.

Erdélyi városok legalacsonyabb és legmagasabb áprilisi hőmérsékletei:

  • Marosvásárhely –7,5 °C (1929), illetve 32,5 °C (1934)

  • Kolozsvár –8,4 °C (1923), illetve 30,2 °C (1926 és 1950)

  • Szatmárnémeti –6,4 °C (1954), illetve 30,8 °C (2012)

  • az Omu-csúcson: –26 °C (1940), illetve 12,8 °C (1986)

A legtöbb csapadék 24 óra alatt a Szeben megyei Păltiniș sízőhelyen hullott 1933. április 24-én: 110,4 liter négyzetméterenként. A legmagasabb csapadékátlagot a következő években jegyezték: 1997-ben 88 liter, 2014-ben 84,6 liter, 1977-ben 79,5 liter négyzetméterenként.

A legszárazabb áprilisok: 2020-ban 11,1 liter csapadékátlag, 2007-ben 14,9 liter, 1968-ban 17,5 liter négyzetméterenként.

Tavaly a torjai határ már zöld volt április 23-án… Galéria

Tavaly a torjai határ már zöld volt április 23-án…

Népi megfigyelések

Ami elődeink ez irányú tapasztalatait illeti, nem minden tekintetben találunk összhangot. Van, ahol nem szerették az április havat, mondván, „a hó és a fagy nyárra kevés takarmányt hagy”, illetve „[április közepén] mezőn ha víz nem apad, földnek haszna elmarad”; máshol meg úgy tartották, „április hónap, ha nedves, aratás lesz bő és kedves”.

Ezt még olyan bölcseletekkel egészíthetjük ki, mint

  • a lucskos áprilist virágos május és száraz június követ

  • a száraz április száraz májust jelez

  • az április esője elkergeti a fagyot

  • az áprilisi dörgés – nedves év vagy

  • az áprilisi hó trágyáz, a márciusi szalmáz.

Egy 1855-ös kalendáriumban meg ezeket találtuk:

Idézet
Az áprili hó a rétekre jó. Az áprili eső nagy istenáldás. Ha ápril szép és tiszta, május zordonabb lesz. Ha ápril végén a fák jól virágoznak, sok gyümölcs lesz.”

„Ha erősen süt Vince napja, szőlőt nyara felhizlalja” – okoskodtak nagyapáink, bár jó borszőlő kevés helyen termett Székelyföldön. Meggy és cseresznye viszont annál inkább, és ezeknek a Herman-napi (április 7.) csepergés tett jót. A pereszkét és a kucsmagombát április ajándékának tekintették, és időjárást is jósoltak belőle: „ha elaszott, májeső lesz, de ha kövér, aszályt jelez.”

… és a medvehagyma is szép nagyra nőtt Galéria

… és a medvehagyma is szép nagyra nőtt

Azt is számon tartották, hogy

ahány nappal megszólal Szent György előtt a béka, annyival hallgat utána (hűvösre fordul az idő), és „ha eső nincs György nap előtt, sár lepi be a legelőt.”

Ha pedig Márk napján pacsirta, fürj vagy béka szól a búzából, az jó termést ígér, de ugyanakkor köd, sok jégeső, vihar várható. Az is Szent Györgyhöz kapcsolódik, hogy ha napján a rozs oly magas, hogy a varjú elrejtheti magát benne, jó gabonatermő esztendőnek nézünk elébe.

A hónap utolsó előtti, Sienai Szent Katalinnak dedikált napját is érdemes figyelni, mert ha jó idő van, akkor egész nyáron arra lehet számítani, és megfordítva. Amennyiben a következő éjszakán esik az eső, nagy termés lesz; ha hideg, esetleg éjszakai fagy lenne, mindenből gyenge termés várható.

Viszont a fagynak is megvan a haszna a kár mellett, mert elpusztítja a kártékony bogarakat!

Aztán hogy ezeket a régi bölcseleteket mennyire lehet komolyan venni, azt rábízzuk ki-ki személyes tapasztalatára. Az 1575-ös csízió áprilisra vonatkozó javaslata viszont nem képezheti vita tárgyát:

Egy diófa alatt én elnyugszom,

Ebéd után egyet jól aluszom.

A Mediant mostan én vágatom,

Egészségemre vagyon nagy gondom.

Jégeső Kézdivásárhelyen 2019. április 30-án

Világ- és magyar napok áprilisban
1.: a bolondok napja
2.: az autizmus világnapja
3.: az afrikai kultúra újjászületésének napja
5.: a kassai kormányprogram emléknapja, a szlovákiai magyarok nemzeti gyásznapja
7.: az egészség világnapja; biztonságos anyaságért világnap; füstmentes világnap
8.: roma világnap; az emberszeretet világnapja
10.: magyar nemzeti rákellenes nap
11.: a magyar költészet napja; a Parkinson-kór világnapja
12.: az űrhajózás világnapja
14.: könyvtárosok világnapja
18.: műemlékvédelmi világnap; rádióamatőr-világnap
20.: a csillagászat napja (tavasz)
22.: a Föld napja; nemzetközi párnacsata-nap
24.: a magyar rendőrség napja; a kísérleti állatok világnapja
27.: a vakvezető kutyák világnapja
28.: a munkabalesetben meghaltak és megsérültek nemzetközi napja
29.: nemzetközi táncnap
30.: a méhek napja Magyarországon

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. február 06., csütörtök

Megmutatni Európának Hargita megye gasztronómiai értékeit

Európa számára is ismertté válik Hargita megye kulináris értéke, ezt tükrözi az döntés is, hogy Európa Gasztronómiai Régiója lesz a megye 2027-ben. A rangos elismerést ünnepi gálán vette át csütörtökön Bíró Barna Botond megyei tanácselnök.

Megmutatni Európának Hargita megye gasztronómiai értékeit
2025. február 06., csütörtök

Idős nőt ütöttek el a csíkszeredai Kossuth Lajos utcában

Egy idős, a gyalogátjárón szabályosan átkelni szándékozó nőt ütöttek el csütörtök délután Csíkszeredában, a Kossuth Lajos utcában.

Idős nőt ütöttek el a csíkszeredai Kossuth Lajos utcában
2025. február 06., csütörtök

Nem csak orvosi, emberi bravúr is az, ahogyan egy fiatal életét megmentették a csíkszeredai kórházban

Egy 22 éves fiatalember szívébe ültettek be nemrég sikeresen defibrillátort a csíkszeredai kórház szakemberei. A jó fizikai állapotban lévő, ismert betegség nélkül élő fiatal hirtelen lett rosszul és két órán át zajlott az újraélesztése.

Nem csak orvosi, emberi bravúr is az, ahogyan egy fiatal életét megmentették a csíkszeredai kórházban
2025. február 06., csütörtök

Kiesett a harmadik emeletről, súlyosan megsérült egy diáklány

Kiesett a kézdivásárhelyi Gábor Áron Szakközépiskola bentlakásának folyosóablakán egy diáklány, akit a reggeli órákban az iskola vezetősége fegyelmi vétség miatt hallgatott ki. Súlyosan megsérült, ezért Sepsiszentgyörgyre, majd Bukarestbe szállították.

Kiesett a harmadik emeletről, súlyosan megsérült egy diáklány
2025. február 06., csütörtök

Gazdagodik a Kádár László Képtár gyűjteménye

Kelet-Európa címmel hirdettek pályázatot a Kárpát-medencei képzőművészek számára. A díjazott művek a Kovászna városi Kádár László Képtár anyagát gazdagítják majd.

Gazdagodik a Kádár László Képtár gyűjteménye
Gazdagodik a Kádár László Képtár gyűjteménye
2025. február 06., csütörtök

Gazdagodik a Kádár László Képtár gyűjteménye

2025. február 06., csütörtök

Forgalomkorlátozás lesz a marosvásárhelyi Dózsa György utcában

Néhány napig forgalomkorlátozásra kell számítaniuk a Marosvásárhelyen autózóknak a Dózsa György utcában, a Kaufland melletti körforgalom körül.

Forgalomkorlátozás lesz a marosvásárhelyi Dózsa György utcában
2025. február 06., csütörtök

Könyvvel és gyertyával vonulnak fel Marosvásárhelyen

A magyar nyelvű oktatás hiányosságaira hívták fel a figyelmet 35 évvel ezelőtt Marosvásárhelyen. Az akkori eseményekre emlékeznek február 10-én, hétfőn a megyeszékhelyen.

Könyvvel és gyertyával vonulnak fel Marosvásárhelyen
2025. február 06., csütörtök

Nem a székelyföldi állattenyésztőktől került Magyarországra a kiskérődzők pestisvírusa

Magyarországon megjelent a kiskérődzők pestises vírusa, amelyet egy romániai gyűjtőállomásról odaszállított juhállományból eredeztetnek. Utánajártunk, hogy Székelyföld érintett-e a fertőzésben.

Nem a székelyföldi állattenyésztőktől került Magyarországra a kiskérődzők pestisvírusa
2025. február 06., csütörtök

Ingyenes lesz a telekkönyvi kivonatok kikérése

Legkésőbb április elejétől ingyenes lesz a telekkönyvi kivonatok kikérése – olvasható Cseke Attila fejlesztési, közigazgatási és közmunkálatokért felelős miniszter nyilatkozata az RMDSZ közleményében.

Ingyenes lesz a telekkönyvi kivonatok kikérése
Ingyenes lesz a telekkönyvi kivonatok kikérése
2025. február 06., csütörtök

Ingyenes lesz a telekkönyvi kivonatok kikérése

2025. február 06., csütörtök

Belátható határidő a magyar cégtől az E.ON Energie Románia felvásárlására – frissítve

Az MVM Csoport becslései szerint idén júniusban vagy júliusban zárulhat le az E.ON Energie Románia felvásárlása – nyilatkozta a Portfolio.hu portálnak adott csütörtöki interjúban Mátrai Károly vezérigazgató.

Belátható határidő a magyar cégtől az E.ON Energie Románia felvásárlására – frissítve
Hirdessen a Székelyhonon!
Ma feladja, hamarosan megjelenik,
rövid időn belül eredményt hoz! Feladok egy hirdetést!
Hirdessen a Székelyhonon!
Ma feladja, hamarosan megjelenik, rövid időn belül eredményt hoz! Feladok egy hirdetést!