Egy gelencei erdei ház udvara 2014. április 8-án
Ha valamelyik hónapra rá lehet fogni, hogy szeszélyes az időjárása, az április biztosan ilyen. Az „áprilisban hét tél, hét nyár” mondás alátámasztására elég lehet felhozni azt, hogy míg például a 16. század közepén hőség és szárazság jellemezte, pontosan háromszáz évvel ezelőtt ebben a hónapban hó borította be a székelyföldi rónát. De lássuk, még miket lehet kihámozni a régi krónikákból!
2024. április 01., 08:362024. április 01., 08:36
2024. április 01., 08:382024. április 01., 08:38
1420-ban a fák kétszer virágoztak és termettek gyümölcsöt, a gabonának április 17-én pedig már kifejlett kalásza volt, és a cseresznye is kezdett érni.
Jó néhány évvel később, 1563. ápr. 23-án „az összes szőlők és gyümölcsfák lefagytak” egész Erdélyben, míg 1608. április 1-jén „egy rőfnyi magas hó hullott” Brassóban. Egy erdélyi rőf pedig 1 singet, azaz 62 centit jelent!
Ugyanott 2015. április 17-én
1610-ben „a decemberben a Barcaságban leesett hó majdnem húsvétig (április 11.) megmaradt. Emiatt
Fél évszázaddal később is hasonló állapotokat találunk, 1660. április 20-án „a szőlő egész Erdélyben elfagyott, és így az óbor igen drága lett”,
De ezen nincs is mit csodálkozni, hiszen ekkor éppen kis jégkorszak közepén vagyunk, amelyet a 14. és a 19. század közé szoktak betájolni, de különösen 1550 és 1740 között fordult hidegre az európai időjárás. Ennek megfelelően 1693. április 15-én is „volt rút, alkalmatlan, havas eső nagy széllel együtt, meg is fagyván az föld” a háromszéki Nagyajta környékén.
Az Alcsíki-medence 2016. április 17-én
1725-ben úgyszintén „szár középig érő hó volt” Háromszéken, 1731. április 28-án pedig Brassóban
Hogy ez mi lehetett, arról csak sejtéseink lehetnek, csak abban lehetünk biztosak, hogy vegyi szennyeződés nem okozhatta, mint történt az például 2018-ban Szibériában, ahol egy kohászati üzem udvaráról kapott fel a szél jelentős mennyiségű vasoxidot. Háromszáz évvel ezelőtt talán homok- vagy vízfelszínről származó zöld mikroalgák okozhatták a csapadék elszíneződését.
A következő esztendő sem hozott sok jót, hiszen a „szeles időjárás a magasabb helyekről elhordta a homokos földet, a vetés szabadon maradt, a völgyekben pedig azokat elboritotta.”
Az 1785. évi április időjárásra vonatkozólag nincs közvetlenül Székelyföldre vonatkozó adatunk, de Nagyváradon
Ráadásul a „hirtelen olvadás miatt a Maros kilépett a medréből, Arad városát 6-án és 7-én öntötte el a víz, az ablakokon is befolyt, az emberek a padláson kerestek menedéket, 8-án az ár a város feletti gátat és a nagy töltéseket áttörte, s nagy zúgással a város egyéb részeit is elöntötte: kik az éjjeli rivadásban bátorságosabb Bárkákra nem találhattak, nyergeletlen házak tetejére... ülének.” Nagyszebenben „ebben a hónapban még mindig tartós a havazás és az eső.
Hófoltok a Bodok-hegységben 2017. április 2-án
1804 áprilisában olyan „egyharmad napos förgeteg” tombolt, hogy „bornyúk, bárányok eldöglöttek, de számos barom (ha csak az akkoron kiáradott vizekbe nem fúlt) nem igen veszett el… ember fagyásról pedig semmit nem hallottunk.” A következő évben „kellemes meleg időjárás” vezette be a hónapot, „majd az újabb tartós erős hideg, a hirtelen időjárás-változás sok ember betegségét, majd halálát okozta.”
1809. április 19-én „hallatlan áradások öntötték el mindazon tájokat, mellyek a Maros, Fehér és Fekete-Kőrös mellett fekszenek.
1810-ben ismét hideg és hó jellemezte az április időjárást: „úgy látszik, hogy téli hónapjainknak minden keserüségüket április akarta kipótolni, mert
– így a krónikás. De két évvel később is hasonló kép fogad ezen a vidéken, sőt „… egész Székely Országunk április 6-ikától fogva térdig érő hó alatt didereg.”
Kilátás az Bodok-tetőről 2020. április 3-án
1814-ben aztán ismét a gazdák itták meg a levét április szeszélyének, hiszen Erdélyben
1879-ben három hónapra jutó csapadékmennyiség hullott le áprilisban, 1929-ben a hideget többszöri havazás tetőzte, 1934-ben a hónap végén már fürödni lehetett a folyókban.
1995-ben ismét hideg, szeles, télies hónapnak bizonyult április, 1996-ban egyes helyeken méteres hó borította a földeket, Brassó környékén például hét napon át. Ugye igaza van a csízió tanácsának, miszerint „senki áprilisi szemmel ne tekintsen felebarátjára!” – azaz ne szeszélyeskedjen!
Kilátás az Avas-tetőről 2021. április 10-én
1884 óta, amit a romániai meteorológiai szolgálat kezdetének tekintenek, 1940. április 1., 3., 4., 8.,15. számítanak negyedik hónap leghidegebb (mínusz 26 Celsius-fok) napjainak; igaz, ezt az Omu-csúcson mérték.
– csakhogy kissé csillapítsuk az ún. „globális felmelegedés” keltette pánikot.
Leghidegebb áprilisok az 1961–2019-es időszakban: 5,1 °C átlag 1997-ben, 6,3 °C 1965-ben, 6,7 °C 1982-ben. Legmagasabb havi hőmérsékleti átlagok: 14,1 °C 2018-ban, 12,1 °C 2016-ban, 11,9 °C 2000-ben.
Erdélyi városok legalacsonyabb és legmagasabb áprilisi hőmérsékletei:
Marosvásárhely –7,5 °C (1929), illetve 32,5 °C (1934)
Kolozsvár –8,4 °C (1923), illetve 30,2 °C (1926 és 1950)
Szatmárnémeti –6,4 °C (1954), illetve 30,8 °C (2012)
az Omu-csúcson: –26 °C (1940), illetve 12,8 °C (1986)
A legtöbb csapadék 24 óra alatt a Szeben megyei Păltiniș sízőhelyen hullott 1933. április 24-én: 110,4 liter négyzetméterenként. A legmagasabb csapadékátlagot a következő években jegyezték: 1997-ben 88 liter, 2014-ben 84,6 liter, 1977-ben 79,5 liter négyzetméterenként.
Tavaly a torjai határ már zöld volt április 23-án…
Ami elődeink ez irányú tapasztalatait illeti, nem minden tekintetben találunk összhangot. Van, ahol nem szerették az április havat, mondván, „a hó és a fagy nyárra kevés takarmányt hagy”, illetve „[április közepén] mezőn ha víz nem apad, földnek haszna elmarad”; máshol meg úgy tartották, „április hónap, ha nedves, aratás lesz bő és kedves”.
Ezt még olyan bölcseletekkel egészíthetjük ki, mint
a lucskos áprilist virágos május és száraz június követ
a száraz április száraz májust jelez
az április esője elkergeti a fagyot
az áprilisi dörgés – nedves év vagy
az áprilisi hó trágyáz, a márciusi szalmáz.
Egy 1855-ös kalendáriumban meg ezeket találtuk:
„Ha erősen süt Vince napja, szőlőt nyara felhizlalja” – okoskodtak nagyapáink, bár jó borszőlő kevés helyen termett Székelyföldön. Meggy és cseresznye viszont annál inkább, és ezeknek a Herman-napi (április 7.) csepergés tett jót. A pereszkét és a kucsmagombát április ajándékának tekintették, és időjárást is jósoltak belőle: „ha elaszott, májeső lesz, de ha kövér, aszályt jelez.”
… és a medvehagyma is szép nagyra nőtt
Azt is számon tartották, hogy
Ha pedig Márk napján pacsirta, fürj vagy béka szól a búzából, az jó termést ígér, de ugyanakkor köd, sok jégeső, vihar várható. Az is Szent Györgyhöz kapcsolódik, hogy ha napján a rozs oly magas, hogy a varjú elrejtheti magát benne, jó gabonatermő esztendőnek nézünk elébe.
Viszont a fagynak is megvan a haszna a kár mellett, mert elpusztítja a kártékony bogarakat!
Aztán hogy ezeket a régi bölcseleteket mennyire lehet komolyan venni, azt rábízzuk ki-ki személyes tapasztalatára. Az 1575-ös csízió áprilisra vonatkozó javaslata viszont nem képezheti vita tárgyát:
Egy diófa alatt én elnyugszom,
Ebéd után egyet jól aluszom.
A Mediant mostan én vágatom,
Egészségemre vagyon nagy gondom.
Jégeső Kézdivásárhelyen 2019. április 30-án
Világ- és magyar napok áprilisban
1.: a bolondok napja
2.: az autizmus világnapja
3.: az afrikai kultúra újjászületésének napja
5.: a kassai kormányprogram emléknapja, a szlovákiai magyarok nemzeti gyásznapja
7.: az egészség világnapja; biztonságos anyaságért világnap; füstmentes világnap
8.: roma világnap; az emberszeretet világnapja
10.: magyar nemzeti rákellenes nap
11.: a magyar költészet napja; a Parkinson-kór világnapja
12.: az űrhajózás világnapja
14.: könyvtárosok világnapja
18.: műemlékvédelmi világnap; rádióamatőr-világnap
20.: a csillagászat napja (tavasz)
22.: a Föld napja; nemzetközi párnacsata-nap
24.: a magyar rendőrség napja; a kísérleti állatok világnapja
27.: a vakvezető kutyák világnapja
28.: a munkabalesetben meghaltak és megsérültek nemzetközi napja
29.: nemzetközi táncnap
30.: a méhek napja Magyarországon
Európa számára is ismertté válik Hargita megye kulináris értéke, ezt tükrözi az döntés is, hogy Európa Gasztronómiai Régiója lesz a megye 2027-ben. A rangos elismerést ünnepi gálán vette át csütörtökön Bíró Barna Botond megyei tanácselnök.
Egy idős, a gyalogátjárón szabályosan átkelni szándékozó nőt ütöttek el csütörtök délután Csíkszeredában, a Kossuth Lajos utcában.
Egy 22 éves fiatalember szívébe ültettek be nemrég sikeresen defibrillátort a csíkszeredai kórház szakemberei. A jó fizikai állapotban lévő, ismert betegség nélkül élő fiatal hirtelen lett rosszul és két órán át zajlott az újraélesztése.
Kiesett a kézdivásárhelyi Gábor Áron Szakközépiskola bentlakásának folyosóablakán egy diáklány, akit a reggeli órákban az iskola vezetősége fegyelmi vétség miatt hallgatott ki. Súlyosan megsérült, ezért Sepsiszentgyörgyre, majd Bukarestbe szállították.
Kelet-Európa címmel hirdettek pályázatot a Kárpát-medencei képzőművészek számára. A díjazott művek a Kovászna városi Kádár László Képtár anyagát gazdagítják majd.
Néhány napig forgalomkorlátozásra kell számítaniuk a Marosvásárhelyen autózóknak a Dózsa György utcában, a Kaufland melletti körforgalom körül.
A magyar nyelvű oktatás hiányosságaira hívták fel a figyelmet 35 évvel ezelőtt Marosvásárhelyen. Az akkori eseményekre emlékeznek február 10-én, hétfőn a megyeszékhelyen.
Magyarországon megjelent a kiskérődzők pestises vírusa, amelyet egy romániai gyűjtőállomásról odaszállított juhállományból eredeztetnek. Utánajártunk, hogy Székelyföld érintett-e a fertőzésben.
Legkésőbb április elejétől ingyenes lesz a telekkönyvi kivonatok kikérése – olvasható Cseke Attila fejlesztési, közigazgatási és közmunkálatokért felelős miniszter nyilatkozata az RMDSZ közleményében.
Az MVM Csoport becslései szerint idén júniusban vagy júliusban zárulhat le az E.ON Energie Románia felvásárlása – nyilatkozta a Portfolio.hu portálnak adott csütörtöki interjúban Mátrai Károly vezérigazgató.
szóljon hozzá!