Most itt az alkalom fehérre mosni a lelkünket

Most itt az alkalom fehérre mosni a lelkünket

Vargyas határában

Fotó: Csíki Csaba/Székely Kalendárium

A báránytartás és annak fogyasztása majdhogynem összenőtt a székelységgel, és ez Jézus feltámadásának ünnepén különösképpen kidomborodik. Az azonban nem tisztázott, hogy a székelyek mikor ismerkedtek meg a juhtenyésztéssel – erről legfennebb sejtéseink lehetnek.

Kocsis Károly

2024. március 30., 09:032024. március 30., 09:03

2024. március 30., 09:042024. március 30., 09:04

Ugyan már foglalkoztunk a báránnyal, mint alapélelmiszerrel, annak régies feldolgozásával, ám húsvét lévén most sem tudunk elszakadni tőle, hiszen majdhogynem összenőtt a székelységgel, és ez Jézus feltámadásának ünnepén különösképpen kidomborodik.

Amiként Tamás József ny. segédpüspök fogalmazott majd húsz évvel ezelőtt:

Idézet
amikor az ember fel tud kelni a bűnből, és fehérre tudja mosni a lelkét a bárány vérében, húsvét van a lelkében.”

Azt illetően, hogy a székelyek mikor ismerkedtek meg a juhtenyésztéssel, legfennebb sejtéseink lehetnek. Hiszen hiába írja Gaál László: A magyar állattenyésztés múltja című munkájában, hogy „a honfoglaló magyarok az őshazából magukkal hozták a racka juhot, amely tipikusan ősmagyar állat, és sehol másutt nem található, csak ott, ahol a magyarok éltek és élnek”, mert krónikás hagyományainkban a székelyek már Árpád népe előtt a Kárpát-medencében tartózkodnak – és most tekintsünk el attól az új hipotézistől, mely szerint valamiféle szökevényekből verbuválódtunk volna utólag. Itt pedig az idő tájt

főleg rézjuhokat, tőzegjuhokat, a római juh különféle kereszteződéseit, valamint egyéb helyi fajták egyedeit tartották,

legalábbis a Történelmi állatfajaink enciklopédiája szerint. Manapság a curkán (a gyimesi racka) a legjellemzőbb juhfajta a székely havasokban.

A vizsgált Árpád-kori, illetve 13–14. századi falusi objektumok állatcsont-anyaga legnagyobb részben és közel azonos százalékos arányban szarvasmarha és kiskérődző (juh és kecske) maradványait tartalmazza. A csontleletek arra utalnak, hogy a Székelyföldön rövid és kerek szarvú, viszonylag alacsony termetű szarvasmarhát, az átlagostól jelentősen el nem térő juhot, de az átlagosnál termetesebb sertést tartottak.
Benkő Elek: A középkori székelyek településtörténete (BBC History, 2022. május)

Galéria

Francisco de Zurbarán: Agnus Dei

Fotó: Museo del Prado, Madrid

A 12. század végi, latin nyelven írt okmányokban már előfordul a valamelyik szláv nyelvből átvett baran szó (bárányként először Szenczi Molnár Albert 1604-es latin–magyar szótárában), 13. századi írott források pedig juh- és juhbőr-kereskedelemről árulkodnak, ám az is igaz, hogy a székelyekre nem juhötvenedet róttak ki, hanem ajándék gyanánt ökröt várt el tőlük a király. Ennek ellenére minden székely paraszti gazdasághoz rendszerint hozzátartozott egy-két tucatnyi juh, és tévedés lenne azt hinni, hogy

például a sajtkészítést vagy a juhok elkötéssel való kasztrálását a Székelyföldön csak a 16–17. században megjelenő románságtól tanultuk volna el, bár kétségtelenül tőlük is lestünk el ezt-azt.

A csíkiaknál a pásztorkodás férfi foglalkozás. A nők legfeljebb a tejtermékek készítését végzik, többnyire azt is otthon, továbbá juhnyíráskor segédkeznek, s a gyapjú és túró eladásával kapcsolódnak a pásztorkodáshoz. Viszont a bárány, berbécs és a bőr értékesítését inkább férfiak végzik. Nők a legeltetés ideje alatt egyszer-kétszer látogatnak fel az esztenára, pásztor férjükhöz vagy apjukhoz. A gazdák feleségei is ritkán mennek fel a havasra a juhok után járó sajtért. A pásztorcsaládok nőtagjai nyáron is a faluban maradnak, mosnak, varrnak a havason lévő hozzátartozóiknak, a házi, mezei munkák végzése mellett esetleg napszámba járnak. A csíki pásztorkodás vizsgálatánál azt a körülményt is figyelembe kell venni, hogy a székely lakosság szívesen hívott be maga közé – többnyire Moldvából és Erdélyből – román juhpásztorokat. Ezek szokásokat, eljárásokat, kifejezéseket honosítottak meg. Letelepedésük folyamata olyan lehetett, mint az elmúlt évtizedekben a gyimesi csángóké a székelyföldi, különösen a csíki havasokban. A Gyimes környéki határszéli területek a 17. század végéig lakatlanok voltak.
Vámszer Géza: Életforma és anyagi műveltség – néprajzi dolgozatok, gyűjtések, adatok (1930–1975) (Bukarest, 1977)

Galéria

Nyáj a havason

Fotó: Kusztura Sándor/Székely Kalendárium

A bárány a székely hagyományban

Azt is mondhatnánk, a székelység majdhogynem összenőtt a juhtenyésztéssel, és manapság is ritka az olyan falusi gazda, aki legalább párat ne tartana ebből az állatfajtából. És ez az összenövés a hagyományaiban, ünnepeiben is megnyilvánul.

Nemcsak a bárányhúshoz tálalt torma emlékeztet Krisztus szenvedésének keserűségére, hanem a bárány maga az ártatlanság, a szelídség, a kiszolgáltatottságot megadóan viselő magatartás, a bűntelen áldozat, vagyis Jézus jelképe.

A germán mitológiából kikerülő nyúl talán az ünnep ősi, termékenység-serkentő szerepével hozható összefüggésbe. Jelképként először a 12–13. században, német nyelvterületen kapcsolták össze a húsvéttal, és csak mintegy 350 éve kezdte el ő „tojni” az újjászületést jelképező tojásokat, bár ennek is többféle verziója ismeretes. Húsvéti szimbólumként Magyarországon csak valamikor a 20. században terjedt el, így a székelység körében koránt sem gyökeresedett meg annyira, mint a bárány. Már csak azért sem, mert némely „szakértők” a húsvéti nyúlhoz kötődő hagyományt egy ügyetlen pék számlájára írják, aki a húsvéti bárányt ábrázoló kenyérnek túl hosszú fület készített.

Csíkcsicsóban, amikor a legelőre indul a nyáj, a bárány hátára keresztet vetnek, hogy az megóvja a vad ellen. A Luca-napján maszkurának öltözött gyermekek régen azzal a jókívánsággal búcsúztak el az elemózsia reményében meglátogatott házakból, hogy „nőstény legyen a bárányik”. Amikor Szentgyörgy megyéje 1800-ban gyűjtést szervezett a Szent Olvasó Királynéja kápolnájának és oltárának megvalósítására, volt, aki – pénz híján – báránnyal támogatta a kezdeményezést.

Zetelakán régen ilyen szöveg kíséretében kérték a menyasszony kiadatását: „Láttunk egy jóképű báránykát, meg akarjuk jegyezni, hogy nehogy elvesszen!” Egyes vidékeken még a locsolóversben is feltűnik:

Zöld erdőben jártam,

Piros tojást láttam.

Bárány húzta zengő kocsin,

Gyorsan ideszálltam.

Nesze neked, rózsavíz,

Gyöngyöm, gyöngyvirágom,

Hol a tojás, piros tojás,

Tarisznyámba várom.

Isten báránya a legkorábbi Krisztus-szimbólum, amelynek bibliai megalapozását Keresztelő Szent Jánostól eredeztetik, így

a gyimesi csángók nem véletlenül foglalják bele reggeli és esti imájukba, szerepel meséjükben a táltos bárányka és az aranyszőrű berbécs, és „szántásnál, vetésnél, ha meglátják Isten bárányát (kicsi piros bogárka), képesek azt kikerülni, csak ne essen baja” (Tankó Gyula).

Mint ahogy nem véletlenül került a Székelyudvarhely melletti Jézus-kápolna falára az a barokk oltárkép sem, amely – Erdélyben egyedülálló módon – a szíve vérével bárányt tápláló gyermek Jézust ábrázolja.

Milyen szépen összecseng ezzel Bod Péternek a 18. század közepén papírra vetett feljegyzése: „Húvét-ban valamiféle tzéremóniával Bárányt szentelnek, s minden egyébb étel előtt, a’ Böjtnek vége lévén ezt eszik meg; annak emlékezetére, hogy a’ Krisztus az Istennek Báránya megáldoztatott.”

Galéria

És ezt most volna szívünk levágni???

Fotó: Gecse Noémi

Mikor szokták levágni az ünnepre?

A ceremóniára, illetve a húsvéti bárányvágásra nézve nincs egységes, minden tájegységre egyformán érvényes forgatókönyvünk. Molnár V. József azt írja: „a székelyek húsvétra… nagypénteken napkeltekor” vágták a bárányt, és ez a legtöbb helyen így is van, főként a csíki falvakban, ám például Halász Péternél azt olvassuk, hogy

a moldvai magyarok szombat este vagy vasárnap reggel áldozzák fel a jószágot, amit a húsvétvasárnap délelőtti étkezésen fogyaszt el a család, és ebből készítik a húsvéti vacsorát is, a „csigert”.

A vágást, valamint a sütést-főzést a Gyimesekben is nagyszombaton végezték el. „Először begyújtottak a nagy kemencékbe, majd a férfiak levágták a húsvéti bárányt. Nem létezett olyan ház, ahol ne vágtak volna húsvétra bárányt.

Idézet
Már jó előre kiszemelték azt, sőt a leghamarabb született berbécsbárányt még más juhoknál is szoptatták, hogy nagyobb és kövérebb legyen.

Ha pedig hideg télen született, a gazda két-három hétre még a házba is bevitte a bárányt a gyermekek nagy örömére, hogy megvédje a hidegtől” – olvashatjuk Tankó Gyulánál.

Galéria

Bárányábrázolás a Jézus-kápolnában

Fotó: Balla-Ede Zsolt/Székely Kalendárium

Nagypénteken hiába vágták (volna) le, mert aznap szigorú böjt van érvényben, de amint azt a székelyudvarhelyi Nagy Irén jó pár évvel ezelőtt a Székely Kalendáriumban megírta,

Idézet
egyes családok addig nyűgösködnek, míg a családanya meg nem elégeli, és nagypéntek estéjén dinsztelt hagymával megrántja a bárány vérét, és felszolgálja vacsorára. Úgy tartják, hogy ez nem bűn, hiszen a vér, a húzli és a máj nem hús.”

Szóbeszéd szerint a juh- és bárányhúsból készült ételeket a Ferenczy vendéglős-dinasztia szerettette meg Székelyudvarhellyel és környékével a múlt század elején, ám ezt most nem taglaljuk, mivel erről az ételféleségről, mármint a flekkenről külön tervezünk értekezni a későbbiekben. Az atyhai bárányvágási szokásokról itt lehet olvasni.

A régiek a Mátyás-napi bárányt tartották a legjobbnak, de aztán anyagi megfontolásból egyre inkább a József-nap körüli ellésnek kezdtek örülni, mert akkor több pénzt remélhettek a kereskedőktől.

Persze, ez attól is függött, milyen időpontra esett a húsvét a március 22-e és április 25-e közötti intervallumban.

A 18. század végétől, a bárányszezon beköszöntekor a gyergyószentmiklósi „műkedvelő” mészárosok a fapiacon, az egyik felhagyott malomárokban ütötték fel tanyájukat – közli Tarisznyás Márton. Az árak alakulását befolyásolta a vámtarifa, a Moldvából behozott állatokét a vesztegzár. Hogy legyen összehasonlítási alapunk:

egy 1627. évi árszabályzat szerint „egy igen jó báránycímer ára 8 pénz legyen, a szopóborjú-hús fontja 3 pénz, a szalonnáé 5 és 6 pénz” (egy font 0,56 kilónak felel meg).

Amikor pénzzel váltották meg a tizedet, a bárányt hat, a süldőt négy pénzben számolták.

Galéria

Töltött bárány

Fotó: Berszán Árus Csilla/Székely Kalendárium

És akkor kóstoljuk meg!

„Sok juh volt Lövétén, csépléskor, torokra, mindennapokra használtuk. A bárány volt húsvétkor a fő eledel. A fejiből, aprólékból tárkonyos, eresztékös levest csináltunk.

Idézet
A húsából pityókasaláta mellé sültet, de töltve vagy paprikásnak es csináltuk galuskával”

– írja Lázár Anna a Lövéte köröpölőben (Marosvásárhely, 2010).

Galéria

Báránypástétom Wellington-módra

Fotó: Berkeszi Kinga/Székely Kalendárium

Székelyszentkirályon hagyományosan töltött bárányt készítettek az ünnepre. „Egy fél bárányt süttünk meg a kemencébe’ vagy a lerbe’, s ettük puliszkával. A tőtelék a bőr alá került. A tőtelékbe került húsz főtt tojás apróra vágva, só, bors, szalonna összevágva. A tetejére szalonnát vágtak csíkokra, ügyesen megvagdalták, s mint a kakastaréj, kinyílt. Öntözik, ahogy sül” – mesélte Bereznai Zsuzsannának az egyik adatközlője.

A székelyszentkirályi töltött bárány receptje
Fél bárány kell hozzá, továbbá a töltelékhez 30-40 db főtt tojás, 10 tojás nyersen, 15-20 dkg kockára vágott szalonna, a bárány belsősége, só, bors, fokhagyma, petrezselyem zöldje, egy kevés kenyér. Az apróra vágott hozzávalókhoz hozzátesszük a nyers tojást, és egy kevés kenyérbelet, hogy a szalonna kisülő zsírját beszívja. A lapocka alatti és a hátsó oldalrészt lehet a legjobban megtölteni, majd a betömött rész száját cérnával összevarrjuk. A tetejére kakastaréj alakúra bevagdalt szalonnacsíkokat helyezünk. Nagy tepsibe rakjuk, egy kis vizet öntünk alá. Amíg sül, kétszer-háromszor a lével meglocsoljuk. Két óra alatt sül meg a kemencében.
Bereznai Zsuzsanna: A népi táplálkozás hagyományai Székelyszentkirályon (Kecskemét, 2015)

Amikor juhot vágtak, a csontos húsából tokányféléket főztek, a tompjából pedig fasírt készült szalonna hozzáadásával.

Galéria

Tárkonyos bárányragú

Fotó: Laszlovszky Katalin/Székely Kalendárium

A faggyú ízét és szagát úgy semlegesítették, hogy a feldarabolt húst előbb leforrázták, majd ha „fellobbant a víz”, akkor leszűrték róla a habot, végül csokorba összekötött, szárított zellerlevelet tettek bele.

A csontos birkahúsból tokánleves is készült – amolyan egytálétel, amihez kenyeret ettek.

Galéria

Báránytokány grillezett túrós puliszkával (bulz)

Fotó: Kocsis Károly

A példákat még hosszasan sorolhatnánk, de ennyiből is látszik, hogy a juhhús mennyire fontos szerepet töltött be eleink étrendjében.

Idézet
Leginkább a bárány- és berbécshúst fogyasztják”

– állapította meg 1904-ben, Udvarhely megye közgazdasági leírásában Barabás Endre, és ez falusi környezetben többé-kevésbé száz évvel később is érvényes volt. Azóta viszont folyamatosan szorul le az asztalunkról, de még az éttermekben is szinte fellelhetetlen például a tárkonyos bárányfej-leves, ami számomra felfoghatatlan. Ezért aztán bár húsvétkor ne maradjon ki a menüből, ha egyszer megengedhetjük magunknak, és mindenképpen tartsuk szem előtt a magyarhermányi református egyházközség történetét megíró Máthé János intelmét: ha „báránytokány a vacsora, kanos bor a csúsztatója.”

Galéria

Bárányborda grillezve

Fotó: Kocsis Károly

korábban írtuk

Amikor a harang nem szól
Amikor a harang nem szól

A harangok nagycsütörtökön szólalnak meg utoljára, mert a néphit szerint ezután Rómába repülnek. De nemcsak a harangok némulnak el ezen a napon nagyszombaton délig, hanem az orgonák is, helyettük viszont megszólalnak a templomba hívó kereplők.

korábban írtuk

Júdásszenet az itatóvízbe
Júdásszenet az itatóvízbe

Nagyszombat – az északi csángóknál húsvét szenvedje – a feltámadásra való készülődésről szól, emellett sonkát, tyúkhúslevest főznek, édességet sütnek, és ahol nagypéntekről elmaradt, tojást festenek.

korábban írtuk

Krisztus lakomájára várva – húsvétvasárnapi hagyományok
Krisztus lakomájára várva – húsvétvasárnapi hagyományok

Húsvétvasárnaphoz még manapság is sokszínű hagyományok kapcsolódnak, mint például az ételszentelés vagy a határjárás. Néhány szokás azonban kiment divatból vagy jó úton halad a teljes feledésbe merülés felé – alább ezekről is lesz szó.

korábban írtuk

Hogy a sok-sok virágszál el ne hervadjon
Hogy a sok-sok virágszál el ne hervadjon

Sokat változott a világ – és mindjárt tegyük hozzá: e tekintetben előnyére – az Orbán Balázs által taglalt állapotokhoz képest, amikor a csíki lányoknak pisztolyt kellett elsütniük a húsvéti locsolódás idején!

korábban írtuk

Tojás a kicsi húsvéti komatálon
Tojás a kicsi húsvéti komatálon

A húsvéti ünnepkör és egyben a fehér hét záró napja fehérvasárnap. Neve onnan származik, hogy a korai kereszténységben a keresztelésre előkészülő felnőttek, illetve az első gyónás és áldozás előtt álló ifjak ekkor vetették le fehér ruhájukat.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. március 29., péntek

Maratoni tojásírásra készülnek Sepsiszentgyörgyön

Szombat hajnali 3-ig tartó maratoni tojásírást szervez a sepsiszentgyörgyi Guzsalyas Alapítvány nagypénteken. A hagyománnyá vált éjszakai műhelyfoglalkozásra főtt vagy kifújt tojást kell vinniük a résztvevőknek.

Maratoni tojásírásra készülnek Sepsiszentgyörgyön
2024. március 29., péntek

Gyergyószentmiklósi kórházfelújítás: lift nélkül nem teljes az öröm

Öt évvel ezelőtt elkezdett fejlesztéseket kénytelenek újragondolni a gyergyószentmiklósi kórháznál, mivel sok tekintetben változtak az elvárások. Jelenlegi formájában az intézmény nem szeretné átvenni az új épületrészt. A megoldáshoz párbeszéd kellene.

Gyergyószentmiklósi kórházfelújítás: lift nélkül nem teljes az öröm
2024. március 28., csütörtök

Hamarosan kiírják a versenytárgyalást a Nyárádszereda-Sóvárad autópályaszakasz megépítésére

A közúti infrastruktúráért felelős országos társaság csütörtökön továbbította jóváhagyásra az Országos Közbeszerzési Ügynökségnek a Nyárádszereda-Sóvárad autópályaszakasz megépítésre kiírandó versenytárgyalás ajánlattételi dokumentációját

Hamarosan kiírják a versenytárgyalást a Nyárádszereda-Sóvárad autópályaszakasz megépítésére
2024. március 28., csütörtök

Akik pénz és taps nélkül tettek Sepsiszentgyörgyért

Sepsiszentgyörgy képviselő-testületének csütörtöki döntése értelmében idén kivételesen négy kitüntetett veheti át a Pro Urbe-díjat. Azért, mert több, a város hírnevét öregbítő jeles személyiség érte el a 70 éves életkort, amely feltétele a díjazásnak.

Akik pénz és taps nélkül tettek Sepsiszentgyörgyért
2024. március 28., csütörtök

Adja az ég, hogy sose kelljen még csak hasonlót se lássunk élesben

Látványos tűzoltósági gyakorlatot tartott a székelyudvarhelyi hivatásos és korondi önkéntes tűzoltóság Korond határában, csütörtökön. A nagyjából egyórás, szimulált bevetés alkalmával egy felborult üzemanyag-szállító mentését gyakorolták.

Adja az ég, hogy sose kelljen még csak hasonlót se lássunk élesben
2024. március 28., csütörtök

Önkormányzati szinten tesznek a kóbor kutyák elszaporodása ellen Sepsiszentgyörgyön

Ismét nekiveselkedik a sepsiszentgyörgyi önkormányzat annak, hogy megfékezze a kóbor kutyák elszaporodását a városban és csökkentse a zoonózis (állatról emberre terjedő fertőzések) elterjedésének veszélyét.

Önkormányzati szinten tesznek a kóbor kutyák elszaporodása ellen Sepsiszentgyörgyön
2024. március 28., csütörtök

Mutatjuk, hogy mennyibe kerül a bárányhús Székelyföldön

A legtöbb érdeklődő fél bárányt szeretne vásárolni, esetleg a bárány különböző részeire van leginkább kereslet, így a comb- és lábrészekre. Körbejártuk a székelyföldi városokat, hogy képet kaphassunk a húsvéti bárányfelhozatallal kapcsolatban.

Mutatjuk, hogy mennyibe kerül a bárányhús Székelyföldön
2024. március 28., csütörtök

Egy kis huzavona után rábólintottak a Bolyai utca átalakítására

Vitát szült csütörtökön a marosvásárhelyi tanácsülésen a Bolyai utca átalakítása. De nem volt egyetértés abban sem, hogy a nagy befektetőknek kell-e de minimis támogatást adni vagy sem adókedvezmény formájában.

Egy kis huzavona után rábólintottak a Bolyai utca átalakítására
2024. március 28., csütörtök

Határellenőrzés nélkül utazhatunk vasárnaptól a repterekről

Március 31-től kezdve megszűnnek a légi és tengeri határellenőrzések Romániában: ez azt jelenti, hogy az állampolgárok határ- és vámellenőrzés nélkül utazhatnak más schengeni övezethez tartozó tagállamba a romániai repülőterekről és a tengeri kikötőkből.

Határellenőrzés nélkül utazhatunk vasárnaptól a repterekről
2024. március 28., csütörtök

A diákok fele zaklatás áldozatává válik

A Mentsétek meg a gyermekeket szervezet az oktatási minisztériummal együttműködve szervezte meg csütörtökön a Jog a zaklatásmentes szünethez – együttműködés és jó gyakorlatok a biztonságos oktatási közösségekért elnevezésű konferenciáját Marosvásárhelyen.

A diákok fele zaklatás áldozatává válik
A diákok fele zaklatás áldozatává válik
2024. március 28., csütörtök

A diákok fele zaklatás áldozatává válik

Hirdessen a Székelyhonon!
Ma feladja, hamarosan megjelenik,
rövid időn belül eredményt hoz! Feladok egy hirdetést!
Hirdessen a Székelyhonon!
Ma feladja, hamarosan megjelenik, rövid időn belül eredményt hoz! Feladok egy hirdetést!