Hirdetés
Hirdetés

Ma és holnap a halottainkra emlékezünk

•  Fotó: Pinti Attila

Fotó: Pinti Attila

A 4. században még a pünkösd utáni első vasárnap ünnepelte az egyház (a görögkeleti ma is akkor tartja) azokat a szenteket, akik saját nevükön nem szerepelnek a naptárban, egyszerűen csak a mindenszentek gyűjtőfogalom alá vonva össze őket, majd csak IV. Gergely pápa (827–844) tette át november 1-jére. Mivel később fokozatosan a közvetlenül utána következő, a liturgiába 998-ban bevezetett, de csak a 14. század elejétől általánossá váló halottak napja vigíliájává vált, a két naphoz fűződő népi hagyományokból mi is egyszerre szemlézünk.

Kocsis Károly

2023. november 01., 08:002023. november 01., 08:00

2023. november 01., 08:022023. november 01., 08:02

Mindjárt az elején szögezzük le, hogy

mindenszentek ünnepének, illetve a halottak napjának nem sok köze van a horrorjelmezekbe bújt, csokikéregető gyermekcsapatok zsivajától hangos, főként az angolszász népek körében divatos, manapság sokkal inkább idétlenkedésről, mintsem vallásihagyomány-őrzésről szóló Halloweenhez.

Hirdetés

A gyökereit tekintve annyi összefüggés azért fellelhető, hogy a halottak november eleji kultuszát már az új évet november 1-jén köszöntő kelták is művelték, és a Szent Péter trónján Kr. u. 590 és 604 között ülő I. Gergely pápa arra ösztökélte a Brit-szigetekre téríteni készülő papjait, hogy próbálják majd adaptálni az ottani vallási szokásokat, és a templomaikat se romboltassák le, hanem inkább alakítsák át Krisztushoz méltóvá.

korábban írtuk

Halottak napja: hiedelmek, szólások, mondások – ha kialszik az élet tüze
Halottak napja: hiedelmek, szólások, mondások – ha kialszik az élet tüze

Noha értjük, ritkán vesszük a szánkra azokat a kegyeleti szófordulatokat, rokon értelmű kifejezéseket, amelyeket eleink az életvesztésre használtak. Álszemérem vagy az elmúlást övező tabusítás eredménye, hogy ha valaki elköltözik a másvilágra annyit mondunk: meghalt, elhunyt.

A kelta hatás erősödésével aztán így került be – meglehetően átalakítva – az egyházi ünnepek sorába. A magyar reformátusok csak a 19. századtól kezdve kezdték magukévá tenni az elhunytakra való emlékezés szokását, ami igen nagy előrelépés ahhoz képest, hogy Kálvin János még a sírok megjelölését is helytelenítette.

Ha ma süt nap, sok hóra számíthatunk

Mával belépünk az ősz utolsó havába, amely a régi kalendáriumokban Szent András nevét viseli. A meteorológiai előrejelzések ugyan esős napokat ígérnek, van esély arra, hogy Szent Márton nyara, ahogy például Sóváradon és Korondon nevezik a november közepi, vagy a vénasszonyok nyara, Erzsébetek napsütése, ahogy Parajdon hívják a Márton napja és Erzsébet napja közötti napsütéses hetet, örömet okozzon a szegény embereknek. Elsősorban ugyanis ők hálálkodnak, ha még nem kell begyújtani a kályhába.

És novemberben bármilyen idő lehet: 1610-ben például másodszor érett abban az évben cseresznye, 1963-ban pedig a hegyekben kinyíltak az ibolyák; 1610-ben viszont „nagy hó esett, és utána elviselhetetlen hideg volt, amilyen csak januárban és februárban szokott lenni”, míg 1636-ban „ebben a hónapban általában Erdélyben és Magyarországon nagy árvizek és vízáradások voltak, a vizek mellett fekvő épületekben, valamint az állatokban nagy károkat tettek.”

Bölcs eleink ezért már mindenszentek napján igyekeztek kideríteni a várható időjárást. A dálnokiak úgy tartották, az ekkor levágott cseresznyeág megmutatja a téli csapadék mennyiségét: ha nedves, sok hóra lehet számítani. Portik Irén néprajzkutatói nagyszülei ennek a rigmusos változatát is ismerték:

Mindenszentek napján

Vágj egy cserfaágat,

Ha száraz bele van,

Kemény telet várhatsz,

Ha nedves a bele,

A tél is nedves lesz.

Derűs Mindszent napja

Erős havat jelez,

De ha borús e nap,

Vagy bő eső esik,

Gyenge telet jósol,

Gyenge termés lesz itt.

Ugyancsak a régiek hite szerint

a halottak hetében nem szabad mosni, mert az ekkor mosott ruhák vagy kifényesednek, vagy megsárgulnak. Meszelni sem lehet, mert az egerek könnyen ellephetik a házat, és fokhagymát is hiába ültetne a gazdasszony, mert úgyis megromlana.

A káposztasavanyítást sehol Székelyföldön nem volt ajánlatos ezen a héten elkezdeni, csak előtte vagy utána, mert a közhiedelem szerint másként meglágyul a hordóban. Vadasdon ezt még azzal egészítik ki, hogy ilyenkor búzát sem vetnek, mert üszkös lesz, és gyereket nem csinálnak, mert az meghal.

Ezer reszkető gyertyavilág fénye

Mivel az archaikus felfogás szerint a nap alkonyattól másik alkonyatig tart, mindenszentek napjának estéje gyakorlatilag a halottak estéjévé vált, akiknek emlékezetére egy, esetleg két óra hosszáig szóltak a harangok.

Amúgy az egyház sem tiltotta, és nem tiltja ma sem, hogy már mindenszentekkor a halottainkra emlékezzünk.

A Gyimesekben is már „november 1-én délután megkezdődik a világítás a temetőben. Ez alkalomra, bárhol lakjanak az elszármazottak, hazajönnek krizantémokkal, gyertyát gyújtanak hozzátartozóik sírjánál, és addig időznek, imádkoznak ott, amíg leég a gyertya. Gyönyörű látvány ilyenkor, úgy szürkületben a dombon lévő temető: ezer reszkető gyertyavilág fénye látszik el kilométerekre. Vannak, akik ilyen alkalommal is kínálkodnak, főleg másnap szokás volt a szomszéd gyermekeknek és a szegényeknek halottas cipót adni” – olvashatjuk Tankó Gyulánál.

Akinek a sírjára nem kerül virág és gyertya, annak hozzátartozóit megrovásban részesíti a közösség.

A temetőbe kimenni már nem tudó idősebbek az otthonuk két ablakában gyújtanak meg két szál gyertyát, és imádkoznak az elköltözöttek lelkéért.

Alamizsna a szegényeknek

A bukovinai Andrásfalván is már mindenszentek délutánján ünnepélyes körmenet indult a temetőbe a pap vezetésével. A temető mind a négy sarkában közösen imádkoztak, könyörögtek az ősökért, a falu halottjaiért. Mindvégig együtt maradtak, az egyes sírokat külön nem látogatták meg, a kezükben gyertyát tartva térték vissza a templomba. „Szokás volt gyertyákat is osztogatni egymás között, hogy este és a halottak hetének estéin otthon kölcsönösen imádkozzanak mellette egymás halottjaiért. Halottak napján a templomba cipót vittek, és a szegények között osztották szét” – írja Bálint Sándor.

Csíkdelnén, Gyergyócsomafalván, Futásfalván is egész kemencére való cipót sütöttek, amelyet Isten lepényének, vagy halottak lepényének neveztek, és még melegen kiosztották a templom előtt álldogáló szegényeknek, hogy azok ennek fejében a család elhalt tagjaiért imádkoznak.

Úgy tartották, hogy a halott ilyenkor elmegy hozzátartozói kapujához, és ha a szegénynek nem adnak alamizsnát, sírva távozik. Néhol annyi cipót sütöttek, ahány halottja volt a családnak.

Egyes moldvai csángómagyar falvakban megemlékező torokat tartanak még ma is halottak napján, a reggeli vagy az esti mise után, amelyre a templom előtt hívják meg a vendégeket. A néphit szerint ilyenkor hazalátogatnak a halottak (a magyarfalusik szerint a templomban miséznek), ezért számukra is megterítenek, vagy az üdvösségükre szánt alamizsnát a temetőbe viszik, és a szegények között szétosztják. „Amikor nem adnak pománába, akkor jönnek haza éjjel, s lopnak a halottak” – mondta Iancu Laurának az egyik adatközlője. „Meg kell mond a nevét a hótnak, mert sokan vannak, s ha nem mondod meg, akkor nem menen bé neki (ti. nem neki számoltatják fel)” – tette hozzá a másik. Magyarán: ha adományozás közben nem nevezik nevén a halottat, a jócselekedet kárba vész…

Liberázás Székelyvarságon

Mivel a területileg nagy kiterjedésű Székelyvarságon két temetőt használtak, „mindenszentek napján a templomban mondta el a pap a halottakra emlékező nagymisét, és utána a központi temető sírjainál végzett liberákat. Másnap, halottak napján a sólyomkői temetőben misézett szabadtéren, és a sólyomkői temető sírjait szentelte meg” – idézi fel Bárth János.

Egy ilyen libera nagyjából három percet vesz igénybe, tehát a papnak igencsak igyekeznie kell, ha minden „megrendelést” teljesíteni szeretne. 1999-ben 110 liberát mondott el a plébános a sólyomkői temetőben, 2005-ben pedig 144-et a központi temetőben.

A faluban egyébként a temetőbeli világítás szokása csak a 20. század utolsó negyedében terjedt el, azelőtt mindenki otthon gyújtott gyertyát halottai lelki üdvéért, néhol rózsafűzért is mondogattak melléje

a sötét szobában az ablak felé fordulva ülő vagy térdepelő családtagok.

„A Mindenszentek-napi nagymise után a pap a mise résztvevőivel kivonult a temetőben álló főkereszthez, és ott közös megemlékező szertartást tartott a halottak üdvösségéért. A szertartás befejeztével az emberek szétszéledtek a temetőben. Hozzátartozóik sírjához álltak. Várták a sírokat szentelő pap érkezését. Közben beszélgettek, emlékeztek, imádkoztak.

A pap a kántorral elindult a temető sírjai között, hogy elmondja, elvégezze az előzőleg megrendelt és kifizetett sírmegáldásokat, sírszenteléseket, liberákat. A varsági székelyek, falusi székely társaikhoz hasonlóan, a XX. század második felében magyar szövegkörnyezetben magyar szóként használták a latin libera kifejezést. Szójárásuk szerint például egy, két, öt liberát rendeltek a papnál, liberára mentek a temetőbe, liberát mondott a pap a hozzátartozójuk sírjánál stb. (…)

A libera szó minden bizonnyal a gyászszertartások „Libera me Domine de morte aeterna...” (Szabadíts meg engem, Uram az örök haláltól...) kezdősorú latin liturgikus énekéből került át, szállt alá a fentebb említett jelentésbe, a temetőbeli papi sírmegáldó ténykedés magyar jelölése. (…)

Előrelátó sólyomkői férfiak egy-egy üveg pálinkát vittek magukkal a temetőbe a távolból jött rokonok kedvéért. A találkozás örömére és a holtak emlékezetére, békés nyugodalmára, nem utolsó sorban pedig a novemberi hideg ellen a kisebb férfi csoporttusolások résztvevői időnként lehajtottak egy-két pohárkával a Varságon főzött vagy az Oroszhegyről beszerzett pálinkából.

Bárth János: Jézus dicsértessék! (Kecskemét, 2006)


Töklámpás a szomszéd ablakában

Vadasdon az őszi fagyoktól védett, takargatott krizantémokat november 1-jén délután vagy este viszik ki a temetőbe, ahol gyertyákat gyújtanak. Igaz, ez utóbbi szokás itt is csak a múlt század 20-as éveitől vált divattá, „amikor egy Cinó Farkas Domokosné Lujza nevű jövevény cigányasszony a zsellérháza ablakában gyújtott gyertyát elhunyt hozzátartozója emlékére” – tudjuk meg Székely Ferenctől.

Sóvidéken a november 1-jét megelőző hetet nevezték halottak hetének – közli Barabási László. A temetőbeli világítás itt is csak a katolikusoknál volt szokás a múlt század elején, a reformátusok később vették át, a vegyes lakosú falvakban az első világháború után kezdték el, Siklódon a halottak napját is csak az 50-es évektől kezdték el tartani.

Régebb töklámpásokat is készítettek november 1-je környékén, az emberarcúra formázott, kivájt tökbe mécsest vagy gyertyát helyzetek. Ezeket egyes falvakban kivitték a temetőbe, de Siklódon inkább egymás ablakába tették a szomszédok, alaposan megrémisztve vele a gyanútlan asszonyokat és gyerekeket.

Ozsdolán is a mindenszentek, illetve halottak napja a legfontosabb közösségi emlékünnep március 15-e mellett, mindkét délután közös szentmisét tartanak az elhunytakért. „A családok közösen kisétálnak a temetőbe, megtisztogatják és felvirágozzák a sírokat. A gyertyák apró, lobogó fénye különleges éjszakai hangulatot kölcsönöz a meredek hegyoldalnak. Otthon is mindenki saját halottaira emlékezik. Van, aki előveszi a régi fényképeket, gyertyát gyújt, és imádkozik szeretteiért” – fogalmaz Gyöngyössy Orsolya.

Nos, ami gyertyát és a régi fényképeket illeti, ezt bármelyikünk bevállalhatja az előttünk álló két nap egyikén, ha nem áll módjában vagy nincs hozzá kedve kisétálni a temetőbe. Ennyit mindenképp megérdemelnek a földi létből eltávozott családtagjaink.

Csíkmindszenten a múlt szombaton tartották a búcsút •  Fotó: Pinti Attila Galéria

Csíkmindszenten a múlt szombaton tartották a búcsút

Fotó: Pinti Attila

Székelyföldön Csíkmindszenten, Csíktaplocán, Hatolykán, Gyergyószárhegyen, Kászonújfaluban (régi templom) és Nagyernyén mindenszentek a templom titulusa.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. november 22., vasárnap

Székelyföldről is riasztottak tűzoltókat a brassópojánai szállodában kiütött tűzhöz – videóval

Tűz ütött ki vasárnap este egy brassópojánai szállodában. A lángok az épület tetőterében és homlokzatán csaptak fel, mintegy 300 négyzetméteres területen. Négy megyéből, köztük Háromszékről is tűzoltókat riasztottak a helyszínre.

Székelyföldről is riasztottak tűzoltókat a brassópojánai szállodában kiütött tűzhöz – videóval
Hirdetés
2026. november 22., vasárnap

Megdöbbentő eset: tűzoltósági alkalmazott ütött el egy rendőrt és hagyta el a baleset helyszínét

A katonai ügyészség folytatja a vizsgálatot a Temes megyei tűzoltóság (ISU) egyik alkalmazottja ellen, akit a baleset helyszínének elhagyásával és gondatlanságból elkövetett testi sértéssel gyanúsítanak.

Megdöbbentő eset: tűzoltósági alkalmazott ütött el egy rendőrt és hagyta el a baleset helyszínét
2026. november 22., vasárnap

Az átjárón ment át a szolgálatban lévő rendőr, amikor elütötték Csángőföldön

Szolgálatban lévő rendőrt ütött el egy személygépkocsi Neamț megyében, miközben a rendőr a kijelölt gyalogátkelőhelyen kelt át az úton. A férfi lábsérülést szenvedett és kórházba szállították.

Az átjárón ment át a szolgálatban lévő rendőr, amikor elütötték Csángőföldön
2026. november 22., vasárnap

Hárman voltak, egyikük életébe került a szökés

Egy ukrán állampolgár életét vesztette, miután feltehetően eltévedt a Máramarosi-havasokban. Két másik társát egy határőrökből és hegyimentőkből álló közös csapat segítségével találták meg.

Hárman voltak, egyikük életébe került a szökés
Hirdetés
2026. november 22., vasárnap

Jogosítvány nélkül vezetett, fának csapódtak, ő és az egyik utasa is meghalt

Egy 33 éves és egy 38 éves nagyzerindi (Zerind) férfi meghalt szombat este, miután autójukkal egy út menti fának ütköztek az Arad megyei Tőzmiske (Mișca) község egyik megyei útján.

Jogosítvány nélkül vezetett, fának csapódtak, ő és az egyik utasa is meghalt
2026. november 22., vasárnap

Már szállingózik a hó Székelyföldtől északra, ide is megjön a hideg és a csapadék

Csökkent látótávolság nehezíti vasárnap a forgalmat a 18-as országúton, az 1400 méteren fekvő Borsai-hágón, ahol már szállingózik a hó. A meteorológusok szerint az északról érkező lehűlés és csapadék Székelyföldet is eléri.

Már szállingózik a hó Székelyföldtől északra, ide is megjön a hideg és a csapadék
2026. november 22., vasárnap

Ha nincs autonómia, előbb-utóbb elveszhet a romániai magyarság – Kalmár Ferenc a nemzeti kisebbségek jövőjéről

Európa sokszínűségről beszél, de meg is védi azt? Kalmár Ferenc szerint a nemzeti kisebbségek jogai egyre inkább háttérbe szorulnak, miközben a közösségek megmaradásának egyik legfontosabb biztosítéka az autonómia lehet.

Ha nincs autonómia, előbb-utóbb elveszhet a romániai magyarság – Kalmár Ferenc a nemzeti kisebbségek jövőjéről
Hirdetés
2026. november 22., vasárnap

Traktorbalesetet szenvedett, érte jött a mentő, de a kórházba tartva a mentő is ütközött

Betegszállítás közben szenvedett balesetet egy mentőautó szombaton este Vaslui megyében. A mentő, amely egy autósort előzött, hátulról nekiütközött egy másik személygépkocsinak, amely körültekintés nélkül hajtott ki a sorból.

Traktorbalesetet szenvedett, érte jött a mentő, de a kórházba tartva a mentő is ütközött
2026. november 21., szombat

Ettől a hétvégétől már gazdag: bement a lottótársasághoz a csaknem egymillió eurós főnyereményért

Jelentkezett a Román Lottótársaság központi székhelyén tegnap a november 12-i Loto 6/49-sorsolás 5 226 582,80 lej (mintegy 980 ezer euró) értékű főnyereményének nyertese.

Ettől a hétvégétől már gazdag: bement a lottótársasághoz a csaknem egymillió eurós főnyereményért
2026. november 21., szombat

Megválasztották a magyar közmédia új vezérigazgatóját, aki 25 százalékos elbocsátást helyezett kilátásba

Kert Attilát választotta a Magyar Rádió és Televízió Nonprofit Zrt. vezérigazgatójává szombaton a társaság tulajdonosi jogait gyakorló Független Közmédia Testület.

Megválasztották a magyar közmédia új vezérigazgatóját, aki 25 százalékos elbocsátást helyezett kilátásba
Hirdetés