Ennek ellenére még a születési helyében sem lehetünk biztosak, a kutatók többsége Sárospatak mellett teszi le a garast, mások szerint Pozsonyban vagy Óbudán jött világra 1207-ben.

– írta életrajzában, 1237-ben Heisterbachi Caesarius ciszterci szerzetes.

Anyja után a németek is magukénak vallják (Heilige Elisabeth von Thüringen), no meg azért is, mert négyéves korától Wartburg várában nevelkedett. Történt ugyanis, hogy egy középkori német költeményben Klinstornak nevezett erdélyi mágus, aki a monda szerint egyetlen éjszaka alatt képes volt Eisenachba repülni, ott a csillagokat vizsgálva megjósolta: „tudjátok meg, hogy ezen az éjszakán a magyar királynak leánya születik, kinek neve Erzsébet lészen; szent életű lesz ő, s őt szemelé ki az Isten e tartomány jövendő urának feleségévé.”

Emiatt is jutott később a számkivetettség sorsára. Ugyanis miután szeretett férje, Lajos hatévnyi tényleges házasság után, 2027-ben elhunyt, a sógora – bár korábban fogadalmat tett, hogy szükség esetén megóvja, megvédi őt és három gyermekét – nemcsak a várból, hanem még Türingia tartományából is kiűzte Erzsébetet, és megbüntette azon alattvalóit, akik segíteni merészeltek rajta. A húszéves özvegyet ugyanakkor megfosztotta vagyona kezelésének jogától és férje birtokainak jövedelmétől – innentől kezdve

II. Frigyes császár házassági ajánlatát visszautasítva inkább belépett a ferencesek világi rendjébe, és többé nem vetette le magáról a szürke csuhát.

Miután három nappal előtte megjövendölte saját halála időpontját, 1231. november 17-én, 24 éves korában tért vissza Teremtőjéhez.

Így magától értetődő módon már négy évvel a halála után, 1235 pünkösdjén szentté avatták, és hozzáfogtak a ma is álló marburgi Szent Erzsébet-templom építéséhez.

A világegyház egyik legnépszerűbb női szentje a feleségek, fiatal anyák, özvegyek, a ferences harmadrend és a szeretetszolgálat, a karitász pártfogója. Templomok, kápolnák, menhelyek, iskolák, képzőművészeti alkotások, zene- és irodalmi művek őrzik emlékét.

Öt évvel ezelőtt Székelylengyelfalván Szent Erzsébet-szobrot lepleztek le.

Ha megrázza pendelyét

Erzsébet napját a régi magyar egyház piros betűs ünnepként tartotta számon, mígnem Mária Terézia kérésére a pápa 1754-ben meg nem engedte, hogy misehallgatás után a hívek „szolgai” munkát végezhessenek. Ez oda vezetett, hogy hamarosan teljesen köznappá vált, és így is maradt a 19. század második feléig.

Így aztán nem csoda, hogy a 20. század közepéig az Erzsébet volt az egyik legnépszerűbb női név Háromszéken.

Mivel azonban november 19-e körül általában megváltozik az időjárás (hideg után enyhülés, enyhe időt követően lehűlés várható), egy-két regula azért rögzült a régiek emlékezetében. Erzsébet megrázta a pendelyét – szokták mondani, ha éppen havazik, és az gyakorta előfordul, vagy: „Szent Erzsébet napja tél erejét szabja; Erzsébet, Katalin köddel virágozik.”

A gazdák szerint amilyen Erzsébet, olyan lesz a karácsony. Nos, ez alapján arra lehet számítani, hogy idén az angyal szánon hozza a karácsonyfát!