Szent Erzsébet, a világ ködében máig ragyogó hajnalcsillag

Szent Erzsébet ábrázolása a padovai Szent Antal-bazilikában •  Fotó: santantonioterni.it

Szent Erzsébet ábrázolása a padovai Szent Antal-bazilikában

Fotó: santantonioterni.it

Egy régi vágású székely embernek az ideális hitvesről alkotott eszményképe nagyjából úgy néz ki, hogy az folyamatosan lesi férjeura rejtett és kimondott kívánságát, minden kalandjában, hóbortjában társául szegődik, teljes mértékű odaadásról tesz tanúbizonyságot, és ha hosszabb időre kell nélkülöznie, gyászruhában várja hazatértét, miközben vezeti a gazdaságot, neveli a gyerekeket, és eszébe nem jutna másra vetni a szemét. Nos, ha hisszük, ha nem, II. András magyar király és a Bánk bánból jól ismert Gertrúd lánya, Erzsébet éppen ilyen volt, de nemcsak emiatt került a szentek sorába.

Kocsis Károly

2023. november 19., 09:062023. november 19., 09:06

Máig rejtély, hogy ha a magyarok Szent Istvánig pogányok voltak, miként magyarázható az, hogy a dinasztiák közül az Árpád-ház, vagy ha úgy tetszik: a Turul-nemzetség adta a legtöbb szentet a világegyháznak.

Erzsébet a királylányok közül harmadik a sorban, és már 13. században a három legnépszerűbb szent között tartották nyilván.

Ennek ellenére még a születési helyében sem lehetünk biztosak, a kutatók többsége Sárospatak mellett teszi le a garast, mások szerint Pozsonyban vagy Óbudán jött világra 1207-ben.

Idézet
A tiszteletreméltó és Isten előtt oly kedves Erzsébet előkelő nemzetségből származott, és e világ ködében úgy ragyogott fel, mint a hajnalcsillag”

– írta életrajzában, 1237-ben Heisterbachi Caesarius ciszterci szerzetes.

Anyja után a németek is magukénak vallják (Heilige Elisabeth von Thüringen), no meg azért is, mert négyéves korától Wartburg várában nevelkedett. Történt ugyanis, hogy egy középkori német költeményben Klinstornak nevezett erdélyi mágus, aki a monda szerint egyetlen éjszaka alatt képes volt Eisenachba repülni, ott a csillagokat vizsgálva megjósolta: „tudjátok meg, hogy ezen az éjszakán a magyar királynak leánya születik, kinek neve Erzsébet lészen; szent életű lesz ő, s őt szemelé ki az Isten e tartomány jövendő urának feleségévé.”

Székelyszenterzsébet mai református temploma helyén a középkorban Szent Erzsébet-templom állt •  Fotó: Székelyszenterzsébet/Facebook Galéria

Székelyszenterzsébet mai református temploma helyén a középkorban Szent Erzsébet-templom állt

Fotó: Székelyszenterzsébet/Facebook

A vér nem hazudtolta meg magát

Türingia ura, Hermann gróf nyomban követeket menesztett II. Andráshoz, egyrészt hogy meggyőződjön a királylány születéséről, másrészt hogy – a jóslatnak megfelelően – eljegyeztesse a fia számára, és később a kor szokásainak megfelelően az udvarába vitette, hogy szokjon hozzá az ottani életvitelhez.

Erzsébet azonban sosem tudta elfogadni, magáévá tenni a számára idegen elveket, szokásokat, apai felmenőitől örökölt természeténél fogva jobban szeretett szilaj paripákon lovagolni, mint mondjuk udvari körtáncot járni.

Emiatt is jutott később a számkivetettség sorsára. Ugyanis miután szeretett férje, Lajos hatévnyi tényleges házasság után, 2027-ben elhunyt, a sógora – bár korábban fogadalmat tett, hogy szükség esetén megóvja, megvédi őt és három gyermekét – nemcsak a várból, hanem még Türingia tartományából is kiűzte Erzsébetet, és megbüntette azon alattvalóit, akik segíteni merészeltek rajta. A húszéves özvegyet ugyanakkor megfosztotta vagyona kezelésének jogától és férje birtokainak jövedelmétől – innentől kezdve

az üldözések, megpróbáltatások, megalázások szakadatlan sorozata vár rá.

II. Frigyes császár házassági ajánlatát visszautasítva inkább belépett a ferencesek világi rendjébe, és többé nem vetette le magáról a szürke csuhát.

Kizárólag a szegények és a betegek pártfogolásnak szentelte életét, még a házába is beengedte a leprásokat, imái folytán csodás gyógyulások következtek be.

Miután három nappal előtte megjövendölte saját halála időpontját, 1231. november 17-én, 24 éves korában tért vissza Teremtőjéhez.

A Szent Erzsébet oltalmába ajánlott ezredkápolna az Úzvölgyében •  Fotó: HTM Fotóarchívum Galéria

A Szent Erzsébet oltalmába ajánlott ezredkápolna az Úzvölgyében

Fotó: HTM Fotóarchívum

Szent Erzsébet emlékezete

Erzsébet még a legegyszerűbb gyermeket is egyenrangú társnak tekintette, mindenét a szegényeknek adományozta, enni adott az éhezőnek, inni a szomjazónak.

Árvaházat, kórházat, a szegények számára menhelyet alapított, a nőket fonni tanította, négy napig temetetlenül hagyott holttesténél vakok, bénák leltek gyógyulást.

Így magától értetődő módon már négy évvel a halála után, 1235 pünkösdjén szentté avatták, és hozzáfogtak a ma is álló marburgi Szent Erzsébet-templom építéséhez.

A világegyház egyik legnépszerűbb női szentje a feleségek, fiatal anyák, özvegyek, a ferences harmadrend és a szeretetszolgálat, a karitász pártfogója. Templomok, kápolnák, menhelyek, iskolák, képzőművészeti alkotások, zene- és irodalmi művek őrzik emlékét.

Többek között a Kézdivásárhelyen éppen 150 évvel ezelőtt báró Szentkereszty Stefánia kezdeményezésére alapított árvaleány-nevelő intézet vagy a gyergyószentmiklósi, ma is fungáló öregotthon is az ő nevét viselte, viseli, a Gyulafehérvári Caritas a napján szokott a szegények számára gyűjtést szervezni.

Öt évvel ezelőtt Székelylengyelfalván Szent Erzsébet-szobrot lepleztek le.

Idén áprilisban Ferenc pápa is ellátogatott a budapesti Szent Erzsébet-templomba •  Fotó: Máthé Zoltán/MTI Galéria

Idén áprilisban Ferenc pápa is ellátogatott a budapesti Szent Erzsébet-templomba

Fotó: Máthé Zoltán/MTI

A nyugati világ egyik legjelentősebb búcsújáróhelyévé váló marburgi mellett többek között a bogotai székesegyháznak, a párizsi Paroisse Elisabeth-nek és a londoni Southwark Cathedral-nak is Szent Erzsébet a patrónusa, míg a nápolyi Santa Maria Donna Reginában az életét bemutató falkép-ciklus látható – talán Simone Martini és Giotto alkotása. A történeti Magyarországon 122 templom viseli a nevét, az elsőt testvére, IV. Béla királyunk építtette Kápolnán. A leghíresebb viszont a II. Rákóczi Ferenc fejedelem hamvait is őrző kassai dóm. Székelyföldön, illetve a közvetlen környezetében a következő helységekben szenteltek templomot vagy kápolnát a tiszteletére: Erzsébetváros (örmény templom), Földvár, Gyergyóhodos, Gyergyószentmiklós (a Szent Erzsébet Öregotthon kápolnája), Gyimesbükk (Tarhavas-pataki kápolna), Gyimesfelsőlok (a gimnázium kápolnája), Kézdicsomortán, Kommandó, Kőhalom (állomás), Marosvásárhely, Nagygalambfalva, Székelylengyelfalva, Úzvölgye. Az udvarhelyszéki Tibód kápolnáját a Török család építtette1764-ben. Székelyszenterzsébet mai református temploma helyén a középkorban Szent Erzsébet-templom állt, Orbán Balázs még látta a szentély előzárókövén az 1402-es évszámot.

Ha megrázza pendelyét

Erzsébet napját a régi magyar egyház piros betűs ünnepként tartotta számon, mígnem Mária Terézia kérésére a pápa 1754-ben meg nem engedte, hogy misehallgatás után a hívek „szolgai” munkát végezhessenek. Ez oda vezetett, hogy hamarosan teljesen köznappá vált, és így is maradt a 19. század második feléig.

Miután ugyanis Ferenc József császár és magyar király mindenki által közkedvelt feleségét, a legendás Sissit is Erzsébetnek hívták, névnapja valóságos ünnepnek számított az Osztrák-Magyar Monarchiában, a halálát követőn pedig például az iskolák szünnappal áldoztak emlékének.

Így aztán nem csoda, hogy a 20. század közepéig az Erzsébet volt az egyik legnépszerűbb női név Háromszéken.

A gyergyószentmiklósi Szent Erzsébet Idősek Otthona •  Fotó: Barabás Orsolya Galéria

A gyergyószentmiklósi Szent Erzsébet Idősek Otthona

Fotó: Barabás Orsolya

A népünk körében iránta érzett mélységes tisztelet jele lehet, hogy

semmiféle gyarló szokás nem kötődik a napjához, sőt, vele kapcsolatos közmondást sem találni, bár gyermekjátékainkban olykor emlegetik Szent Örzsébet asszonyt.

Mivel azonban november 19-e körül általában megváltozik az időjárás (hideg után enyhülés, enyhe időt követően lehűlés várható), egy-két regula azért rögzült a régiek emlékezetében. Erzsébet megrázta a pendelyét – szokták mondani, ha éppen havazik, és az gyakorta előfordul, vagy: „Szent Erzsébet napja tél erejét szabja; Erzsébet, Katalin köddel virágozik.”

A gazdák szerint amilyen Erzsébet, olyan lesz a karácsony. Nos, ez alapján arra lehet számítani, hogy idén az angyal szánon hozza a karácsonyfát!

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. augusztus 30., szombat

Hétfőn felelősséget vállal a kormány a második deficitcsökkentő csomagért

Hétfőn 19 órától tartják a képviselőház és a szenátus együttes ülését, amelyen az Ilie Bolojan vezette kormány felelősséget vállal a deficitcsökkentő intézkedések második csomagjába foglalt öt törvénytervezetért.

Hétfőn felelősséget vállal a kormány a második deficitcsökkentő csomagért
2025. augusztus 30., szombat

Drónokkal mérik fel a középfeszültségi oszlopok állapotát Gyergyószentmiklóson

Csak semmi pánik, a Gyergyószentmiklóson megjelenő drónok kizárólag műszaki felmérést végeznek – tájékoztat a gyergyószentmiklósi polgármesteri hivatal Facebook-oldalán.

Drónokkal mérik fel a középfeszültségi oszlopok állapotát Gyergyószentmiklóson
2025. augusztus 30., szombat

Ezt már lassan nem lehet követni – mégsem állítanak le vonatokat a CFR-nél

Nem állítja le hétfőtől a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători) és Transferoviar többtucatnyi vonatjáratának közlekedését a vasúti infrastruktúrát kezelő CFR SA.

Ezt már lassan nem lehet követni – mégsem állítanak le vonatokat a CFR-nél
2025. augusztus 29., péntek

Pénzügyminiszter: a második deficitcsökkentő csomag intézkedései 6,9 milliárd lejjel javítanak a költségvetési egyenlegen

A kormány új adóügyi módosításai 3,7 milliárd lejjel, a második deficitcsökkentő csomag pénteken elfogadott öt tervezetébe foglalt intézkedések összesen pedig 6,9 milliárd lejjel javítanak a költségvetési egyenlegen.

Pénzügyminiszter: a második deficitcsökkentő csomag intézkedései 6,9 milliárd lejjel javítanak a költségvetési egyenlegen
2025. augusztus 29., péntek

Miniszter: nem azt várjuk el, hogy csökkenjenek a kiadások az egészségügyben, hanem hogy ne nőjenek

Nem a kiadások csökkentését reméli a kormány az egészségügyi ágazatot érintő intézkedésekről szóló törvénytervezettől, hanem a költségek növekedésének megelőzését – jelentette ki pénteken Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter.

Miniszter: nem azt várjuk el, hogy csökkenjenek a kiadások az egészségügyben, hanem hogy ne nőjenek
2025. augusztus 29., péntek

Zsigmond Barna Pál: a nemzeti összekapaszkodásnak folytatódnia kell

A visszajelzésekből tudjuk, hogy az erdélyi ember nem a pénzért, a támogatásokért hálás, hanem, azért a kiállásért, a kinyújtott kézért, amit 2010 óta megtapasztalt – mondta el Marosvásárhelyen Zsigmond Barna Pál, országgyűlési képviselő.

Zsigmond Barna Pál: a nemzeti összekapaszkodásnak folytatódnia kell
2025. augusztus 29., péntek

Székelyföldön is csodájára jártak az érsekcsanádi népviseletnek

Érsekcsanádon a lányok viselete nemcsak szépségben, hanem értékben is párját ritkította: egy-egy szoknya árából akár szekeret is lehetett venni.

Székelyföldön is csodájára jártak az érsekcsanádi népviseletnek
2025. augusztus 29., péntek

Búzaösszeöntő ünnepséget tartanak Nyárádkarácsonban

A RMGE (Romániai Magyar Gazdák Egyesülete) Maros szervezésében a XVI. alkalommal tartanak gazdanapot, ezúttal a marosszéki Nyárádkarácsonban.

Búzaösszeöntő ünnepséget tartanak Nyárádkarácsonban
2025. augusztus 29., péntek

Öt defitcsökkentő intézkedést fogadott el a kormány, a közigazgatási reform lekerült a napirendről

A második deficitcsökkentő csomag részét képező hat törvénytervezet közül öt szerepelt a kormány pénteki ülésének napirendjén, és ezeket jóváhagyta a kabinet.

Öt defitcsökkentő intézkedést fogadott el a kormány, a közigazgatási reform lekerült a napirendről
2025. augusztus 29., péntek

Építőanyagokat loptak egy iskola udvaráról, azonosították őket a rendőrök

Őrizetbe vették azt a 23 éves fiatalt, aki egy tettestársával a mezősámsondi iskola udvaráról építőanyagokat lopott el.

Építőanyagokat loptak egy iskola udvaráról, azonosították őket a rendőrök