Szent Erzsébet, a világ ködében máig ragyogó hajnalcsillag

Szent Erzsébet ábrázolása a padovai Szent Antal-bazilikában •  Fotó: santantonioterni.it

Szent Erzsébet ábrázolása a padovai Szent Antal-bazilikában

Fotó: santantonioterni.it

Egy régi vágású székely embernek az ideális hitvesről alkotott eszményképe nagyjából úgy néz ki, hogy az folyamatosan lesi férjeura rejtett és kimondott kívánságát, minden kalandjában, hóbortjában társául szegődik, teljes mértékű odaadásról tesz tanúbizonyságot, és ha hosszabb időre kell nélkülöznie, gyászruhában várja hazatértét, miközben vezeti a gazdaságot, neveli a gyerekeket, és eszébe nem jutna másra vetni a szemét. Nos, ha hisszük, ha nem, II. András magyar király és a Bánk bánból jól ismert Gertrúd lánya, Erzsébet éppen ilyen volt, de nemcsak emiatt került a szentek sorába.

Kocsis Károly

2023. november 19., 09:062023. november 19., 09:06

Máig rejtély, hogy ha a magyarok Szent Istvánig pogányok voltak, miként magyarázható az, hogy a dinasztiák közül az Árpád-ház, vagy ha úgy tetszik: a Turul-nemzetség adta a legtöbb szentet a világegyháznak.

Erzsébet a királylányok közül harmadik a sorban, és már 13. században a három legnépszerűbb szent között tartották nyilván.

Ennek ellenére még a születési helyében sem lehetünk biztosak, a kutatók többsége Sárospatak mellett teszi le a garast, mások szerint Pozsonyban vagy Óbudán jött világra 1207-ben.

Idézet
A tiszteletreméltó és Isten előtt oly kedves Erzsébet előkelő nemzetségből származott, és e világ ködében úgy ragyogott fel, mint a hajnalcsillag”

– írta életrajzában, 1237-ben Heisterbachi Caesarius ciszterci szerzetes.

Anyja után a németek is magukénak vallják (Heilige Elisabeth von Thüringen), no meg azért is, mert négyéves korától Wartburg várában nevelkedett. Történt ugyanis, hogy egy középkori német költeményben Klinstornak nevezett erdélyi mágus, aki a monda szerint egyetlen éjszaka alatt képes volt Eisenachba repülni, ott a csillagokat vizsgálva megjósolta: „tudjátok meg, hogy ezen az éjszakán a magyar királynak leánya születik, kinek neve Erzsébet lészen; szent életű lesz ő, s őt szemelé ki az Isten e tartomány jövendő urának feleségévé.”

Székelyszenterzsébet mai református temploma helyén a középkorban Szent Erzsébet-templom állt •  Fotó: Székelyszenterzsébet/Facebook Galéria

Székelyszenterzsébet mai református temploma helyén a középkorban Szent Erzsébet-templom állt

Fotó: Székelyszenterzsébet/Facebook

A vér nem hazudtolta meg magát

Türingia ura, Hermann gróf nyomban követeket menesztett II. Andráshoz, egyrészt hogy meggyőződjön a királylány születéséről, másrészt hogy – a jóslatnak megfelelően – eljegyeztesse a fia számára, és később a kor szokásainak megfelelően az udvarába vitette, hogy szokjon hozzá az ottani életvitelhez.

Erzsébet azonban sosem tudta elfogadni, magáévá tenni a számára idegen elveket, szokásokat, apai felmenőitől örökölt természeténél fogva jobban szeretett szilaj paripákon lovagolni, mint mondjuk udvari körtáncot járni.

Emiatt is jutott később a számkivetettség sorsára. Ugyanis miután szeretett férje, Lajos hatévnyi tényleges házasság után, 2027-ben elhunyt, a sógora – bár korábban fogadalmat tett, hogy szükség esetén megóvja, megvédi őt és három gyermekét – nemcsak a várból, hanem még Türingia tartományából is kiűzte Erzsébetet, és megbüntette azon alattvalóit, akik segíteni merészeltek rajta. A húszéves özvegyet ugyanakkor megfosztotta vagyona kezelésének jogától és férje birtokainak jövedelmétől – innentől kezdve

az üldözések, megpróbáltatások, megalázások szakadatlan sorozata vár rá.

II. Frigyes császár házassági ajánlatát visszautasítva inkább belépett a ferencesek világi rendjébe, és többé nem vetette le magáról a szürke csuhát.

Kizárólag a szegények és a betegek pártfogolásnak szentelte életét, még a házába is beengedte a leprásokat, imái folytán csodás gyógyulások következtek be.

Miután három nappal előtte megjövendölte saját halála időpontját, 1231. november 17-én, 24 éves korában tért vissza Teremtőjéhez.

A Szent Erzsébet oltalmába ajánlott ezredkápolna az Úzvölgyében •  Fotó: HTM Fotóarchívum Galéria

A Szent Erzsébet oltalmába ajánlott ezredkápolna az Úzvölgyében

Fotó: HTM Fotóarchívum

Szent Erzsébet emlékezete

Erzsébet még a legegyszerűbb gyermeket is egyenrangú társnak tekintette, mindenét a szegényeknek adományozta, enni adott az éhezőnek, inni a szomjazónak.

Árvaházat, kórházat, a szegények számára menhelyet alapított, a nőket fonni tanította, négy napig temetetlenül hagyott holttesténél vakok, bénák leltek gyógyulást.

Így magától értetődő módon már négy évvel a halála után, 1235 pünkösdjén szentté avatták, és hozzáfogtak a ma is álló marburgi Szent Erzsébet-templom építéséhez.

A világegyház egyik legnépszerűbb női szentje a feleségek, fiatal anyák, özvegyek, a ferences harmadrend és a szeretetszolgálat, a karitász pártfogója. Templomok, kápolnák, menhelyek, iskolák, képzőművészeti alkotások, zene- és irodalmi művek őrzik emlékét.

Többek között a Kézdivásárhelyen éppen 150 évvel ezelőtt báró Szentkereszty Stefánia kezdeményezésére alapított árvaleány-nevelő intézet vagy a gyergyószentmiklósi, ma is fungáló öregotthon is az ő nevét viselte, viseli, a Gyulafehérvári Caritas a napján szokott a szegények számára gyűjtést szervezni.

Öt évvel ezelőtt Székelylengyelfalván Szent Erzsébet-szobrot lepleztek le.

Idén áprilisban Ferenc pápa is ellátogatott a budapesti Szent Erzsébet-templomba •  Fotó: Máthé Zoltán/MTI Galéria

Idén áprilisban Ferenc pápa is ellátogatott a budapesti Szent Erzsébet-templomba

Fotó: Máthé Zoltán/MTI

A nyugati világ egyik legjelentősebb búcsújáróhelyévé váló marburgi mellett többek között a bogotai székesegyháznak, a párizsi Paroisse Elisabeth-nek és a londoni Southwark Cathedral-nak is Szent Erzsébet a patrónusa, míg a nápolyi Santa Maria Donna Reginában az életét bemutató falkép-ciklus látható – talán Simone Martini és Giotto alkotása. A történeti Magyarországon 122 templom viseli a nevét, az elsőt testvére, IV. Béla királyunk építtette Kápolnán. A leghíresebb viszont a II. Rákóczi Ferenc fejedelem hamvait is őrző kassai dóm. Székelyföldön, illetve a közvetlen környezetében a következő helységekben szenteltek templomot vagy kápolnát a tiszteletére: Erzsébetváros (örmény templom), Földvár, Gyergyóhodos, Gyergyószentmiklós (a Szent Erzsébet Öregotthon kápolnája), Gyimesbükk (Tarhavas-pataki kápolna), Gyimesfelsőlok (a gimnázium kápolnája), Kézdicsomortán, Kommandó, Kőhalom (állomás), Marosvásárhely, Nagygalambfalva, Székelylengyelfalva, Úzvölgye. Az udvarhelyszéki Tibód kápolnáját a Török család építtette1764-ben. Székelyszenterzsébet mai református temploma helyén a középkorban Szent Erzsébet-templom állt, Orbán Balázs még látta a szentély előzárókövén az 1402-es évszámot.

Ha megrázza pendelyét

Erzsébet napját a régi magyar egyház piros betűs ünnepként tartotta számon, mígnem Mária Terézia kérésére a pápa 1754-ben meg nem engedte, hogy misehallgatás után a hívek „szolgai” munkát végezhessenek. Ez oda vezetett, hogy hamarosan teljesen köznappá vált, és így is maradt a 19. század második feléig.

Miután ugyanis Ferenc József császár és magyar király mindenki által közkedvelt feleségét, a legendás Sissit is Erzsébetnek hívták, névnapja valóságos ünnepnek számított az Osztrák-Magyar Monarchiában, a halálát követőn pedig például az iskolák szünnappal áldoztak emlékének.

Így aztán nem csoda, hogy a 20. század közepéig az Erzsébet volt az egyik legnépszerűbb női név Háromszéken.

A gyergyószentmiklósi Szent Erzsébet Idősek Otthona •  Fotó: Barabás Orsolya Galéria

A gyergyószentmiklósi Szent Erzsébet Idősek Otthona

Fotó: Barabás Orsolya

A népünk körében iránta érzett mélységes tisztelet jele lehet, hogy

semmiféle gyarló szokás nem kötődik a napjához, sőt, vele kapcsolatos közmondást sem találni, bár gyermekjátékainkban olykor emlegetik Szent Örzsébet asszonyt.

Mivel azonban november 19-e körül általában megváltozik az időjárás (hideg után enyhülés, enyhe időt követően lehűlés várható), egy-két regula azért rögzült a régiek emlékezetében. Erzsébet megrázta a pendelyét – szokták mondani, ha éppen havazik, és az gyakorta előfordul, vagy: „Szent Erzsébet napja tél erejét szabja; Erzsébet, Katalin köddel virágozik.”

A gazdák szerint amilyen Erzsébet, olyan lesz a karácsony. Nos, ez alapján arra lehet számítani, hogy idén az angyal szánon hozza a karácsonyfát!

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 08., kedd

Vízbe esett embert mentettek ki a tűzoltók Marosludason

Vízbe esett ember megmentésére riasztották a tűzoltókat Marosludason. Az eset a város szélén, az egykori üveggyár közelében található tónál történt – írja közleményében a Maros megyei tűzoltóság.

Vízbe esett embert mentettek ki a tűzoltók Marosludason
2025. július 08., kedd

A miniszterelnök elismerte, hogy Nicușor Dan nem akart áfát emelni

Nicușor Dan kérte, hogy ne legyen áfaemelés, de az államháztartás helyzetének elemzése után a kormány döntése az volt, hogy ezt meg kell lépni – jelentette ki hétfőn este Ilie Bolojan.

A miniszterelnök elismerte, hogy Nicușor Dan nem akart áfát emelni
2025. július 08., kedd

Lesz-e turista Korondon és Szovátán? Augusztus végén tisztábban fogunk látni

Egyelőre nehéz meghatározni, mekkora veszteséget okoz a parajdi bányakatasztrófa Korondon és Szovátán: előbbi település árusai 15-20 százalékos kiesést jósolnak, az üdülővárosban inkább a vakációs jegyek értékének csökkentése miatt aggódnak.

Lesz-e turista Korondon és Szovátán? Augusztus végén tisztábban fogunk látni
2025. július 07., hétfő

Bolojan: a végleges állású tanárok nem veszítik el a munkahelyüket, az ösztöndíjak nem szűnnek meg

Ilie Bolojan kijelentette, hogy a deficitcsökkentő intézkedések hatálybalépése után a végleges állású tanárok nem veszítik el a munkahelyüket, nem csökken a fizetésük, és nem szűnnek meg az ösztöndíjak sem, csupán átszervezik a

Bolojan: a végleges állású tanárok nem veszítik el a munkahelyüket, az ösztöndíjak nem szűnnek meg
2025. július 07., hétfő

Mintha nekimenne: autójával heccelte az útszéli medvét – videó

A Transzfogarason történt halálos medvetámadást követően számtalan reakció érkezett a közösségi oldalakat használók részéről.

Mintha nekimenne: autójával heccelte az útszéli medvét – videó
2025. július 07., hétfő

Különnyugdíj, kisebb államapparátus – részleteket osztott meg a miniszterelnök a második deficitcsökkentő csomagról

Ilie Bolojan miniszterlenök a képviselőház és a szenátus hétfő délutáni együttes ülésén kijelentette, hogy július végéig a második deficitcsökkentő csomaggal is a parlament elé járul, és ezek az intézkedések már a méltányosságra helyezik hangsúlyt.

Különnyugdíj, kisebb államapparátus – részleteket osztott meg a miniszterelnök a második deficitcsökkentő csomagról
2025. július 07., hétfő

Ez a kezdet – így értékelte Bolojan az első deficitcsökkentő csomagot

Vészhelyzetben hozott felelősségteljes döntésnek nevezte hétfőn délután a parlamentben Ilie Bolojan az első deficitcsökkentő csomagról szóló törvénytervezet beterjesztését.

Ez a kezdet – így értékelte Bolojan az első deficitcsökkentő csomagot
2025. július 07., hétfő

Csonka épület az óriáslepel mögött – eltűnőben a Bodok szálló

Napról napra kevesebb marad a sepsiszentgyörgyi városközpont egyik meghatározó épületéből. A valamikori Bodok szálló bontásával járó zaj és por az épület közelében levő vendéglátóegységek számára is megnehezíti a nyári szezont.

Csonka épület az óriáslepel mögött – eltűnőben a Bodok szálló
2025. július 07., hétfő

Általános sztrájk körvonalazódik az egészségügyben

A megszorító intézkedések ellen tiltakoztak hétfőn a parlament melletti Izvor parkban a tanügyi és az egészségügyi alkalmazottak szakszervezetei.

Általános sztrájk körvonalazódik az egészségügyben
2025. július 07., hétfő

Károkat okozott a szélvihar Csíkszéken

Egy fa dőlt ki Csíkszeredában, valamint több mint 2500 felhasználó maradt áram nélkül Csíkszéken a kedvezőtlen időjárási viszonyok miatt hétfőn délután – közölte a Hargita megyei katasztrófavédelem.

Károkat okozott a szélvihar Csíkszéken
Károkat okozott a szélvihar Csíkszéken
2025. július 07., hétfő

Károkat okozott a szélvihar Csíkszéken