Hol húzód(hat)tak régen Székelyföld határai?

Hol húzód(hat)tak régen Székelyföld határai?

Kilátás a Nagy–Mező-havasról

Fotó: Kocsis Károly

Ha vasárnap este valaki nagy magasságból lefényképezné a Székelyföld határait megvilágítani hivatott őrtüzek által kirajzolt területet, nagyon kusza valamit kapna eredményül. Egyrészt azért, mert az autonómia lángjai közel sem az eredeti határvonalon lobbannak fel, másrészt idén például Gyergyószék ki is marad az akcióból. Pedig éppen az északi részeken esnénk leginkább gondolkodóba, ha a régi határvonalon szeretnénk haladni! Az olvasót most megkíséreljük itt végigkalauzolni – a keleti és a déli részeket egy későbbi alkalomra hagyva.

Kocsis Károly

2023. október 29., 08:532023. október 29., 08:53

A történelmi Székelyföld határai messze nem esnek egybe az 1940. évi 2. bécsi döntés értelmében meghúzott keleti, dél-keleti országhatárral, de még a megyerendszer 1876-os erdélyi általánosításakor fennálló történelmi székely székek összterületével sem. Főleg azért nem, mert a korábbi királyi, fejedelmi területosztogatások, közigazgatási átszervezések és nem utolsó sorban a moldvaiak önkényes területfoglalásai révén

a „székelyek országa” mondhatni folyamatosan változott, többnyire csökkent.

Azt a kérdést is nehéz pontosan megválaszolni, hogy eredetileg mettől meddig terjedhetett a székelyek lakta országrész – és most tekintsünk el a vármegyei betagolódásoktól –, hiszen sem a korabeli, sem az újabb kiadású Székelyföld-térképek nem nyújtanak ehhez egyértelmű támpontokat, de még a vonatkozó szakirodalom sem. Például Kállay Ferenc 1829-ben azt a földet tekintette a székelyekének, „mely Erdély napkeleti részén elnyúlik napnyugotról napkeletre, vagy is a Nyárád s Maros öszve szakadásától kezdve a csíki Gyimesi passusig. Északról Délre vagy is a Gyergyószéki Piritskehavastól Bodzáig egyaránt csak nem 15 német mértföld, hozzá nem értve aranyas széket…” Ez nyilván nem egy pontos meghatározás, hiszen ha a Gyergyószentmiklós fölötti, 1545 m magas Pricske-tető lett volna Székelyföld északi határa, Gyergyószék jelentős része kimaradt volna belőle.

Orbán Balázs „a Bélboron túli határszélt képező Dragojicsa-patak”-nál (Drăgoiasa) jelölte meg az északi határt; vélhetően arra pontra gondolt, ahol ez a patak beleömlik a Besztercei-havasokat kettészelő Fekete-vízbe, innentől kelet felé ugyanis ez képezte a régi Magyarország és egyben Székelyföld északi határát, egészen a Keresztes-patak beömléséig. Innen a határ a Keresztes-patak mentén dél-kelet felé vette az irányt, neki a Kis–Ciblesnek, és a Keleti–Kárpátok fő gerincének élét követte tovább egészen a Tölgyesi-szorosig, pontosabban a Veresszakáll-pataknak a Kis–Besztercébe való beömléséig.

A Besztecei-havasok két Cibles-csúcsát szokás Széplesként is emlegetni, és szebben is hangzik. Az ezekkel nem összetévesztendő, a Gutin-hegység és a Radnai-havasok között emelkedő Cibles-hegység nevének elemzésekor Plihál Katalin viszont arra a következetésre jutott a Széplesek-e a Ciblesek? című tanulmányában (Geodézia és Kartográfia, 2017/1.), hogy ez a megnevezés csak az 1940-es évektől használatos. Tőle tudjuk, hogy „a Szamos mente térségében élő magyar emberek számára a hegység neve egészen akár a 17. század végéig Hagymás volt, csak a későbbi készítésű Erdély-térképeken váltott át a Hagymás véglegesen Ciblesre, mivel a párhuzamos névadás lehetőségét az akkori térképészek nem használták ki. Az elnevezés mögött növénynév van, azt gyanítjuk, a névadó a medvehagyma lehetett.”

Sokan úgy tudják, hogy a Kis-Cibles képezi Székelyföld északi határát (Vofkori László is a „Kis–Szépes és a háromszéki Dobókő” közé szorította be a területet), de mint látjuk, az kissé fennebb húzódott, legészakabbra eső hegyének a Nagy–Mogyorós (1445) tekintendő, sőt a Păltiniș- (Juharos-) hágó, ahonnan a Drăgoiasa ered, még ennél is északabbra található jó 5 km-rel. Egy másik toposz (a Hazajárók-sorozatban is így hallhattuk) szerint a Kis–Cibles „alatti Keresztes-nyak Erdély történelmi határának végpontja, pontosan itt találkozik Erdély, Moldva és Bukovina hármas határa.” Nem. Itt csak az 1968-as adminisztrációs átszervezéskor létrehozott három mai megye –Hargita, Suceava és Neamț – „ér össze”. Innen jóval nyugatabbra, a Kelemen-havasokban található Veres-kő sziklacsoportnál (1620–1670 m) jelezte egy másfél méter magas, háromoldalú kőpiramis Magyarország, Bukovina (akkor Ausztria) és Románia találkozási pontját. Ezt nevezték kezdő határnak vagy capitalisnak, 1887 után mindig innen kezdték a határjelek elhelyezését.

A revindikált havasok is Székelyföld részei

Orbán Balázs nem véletlenül „tolta ki” Székelyföld határát a Bélbor fölötti erdőségekig, hiszen ezek a Csíki Magánjavak és így értelemszerűen a székelyek tulajdonát képezték, képezik, még ha jelenleg is kell pereskedni értük.

Galéria

Ereszkedés Bélborba

Fotó: Kocsis Károly

Olyan havasokról van szó, amelyekre a moldvaiak fokozatosan tették rá a kezüket a 17. század második felében, a 18. század elején, kihasználva az Erdélyben uralkodó politikai zűrzavart, az államhatalom meggyengülését.

Főleg a Besztercei-, Csíki- és Háromszéki-havasok, a Tarkő- és Hagymás-hegység térségéből kaparintottak meg erdőket, legelőket maguknak (de nem csak a moldvaiak, hiszen a Barcaságban, Fogaras és Hunyad vidékén is tudunk önkényes területfoglalásokról).

„A románok ősei a moldovai Keleti-Kárpátokon vonultak nyájaikkal a Kelemen-havasokra. A XIX. sz.-ig Csík-Gyergyó és Kászonban községet nem alkottak, hanem csak néhány házuk, tanyájuk volt. 1839-ben Tölgyes, Bélbor Dandui, Holló, Békás községek még nem léteztek, az a terület, ahol ezek a községek 1840 után felépültek, a székely községek tulajdonai voltak s a települők e községekkel quasi úrbéres viszonyba jutottak” – állapította meg Csík-, Gyergyó- és Kászon-székek (Csík megye) földjének és népének története 1918-ig című művében (1938) dr. Endes Miklós.

A székelyek ezeket a területeket „revindikálták”, azaz követelték vissza, és az 1769-es határkiigazítás révén ez jórészt sikerült is: II. József császár a nem sokkal korábban megalakult székely határőrezredeknek adta át költségeik fedezésére. Amikor 1851-ben I. Ferenc József elrendelte a határőrezredek feloszlatását, a „revindikált havasokat” a kincstár bekebelezte, ám az 1867-es kiegyezést követően visszakerültek jogos tulajdonosaik kezébe, egy részükből alakult meg az 1914-ben már több mint 100 millió korona értékű vagyonnal bíró Csíki Magánjavak, mint közbirtokossági forma – hogy aztán a kommunista halatom ismét elkobozza.

Galéria

Székelyföld 1769-ben. Meglehetősen szűkre szabott

Fotó: commons.wikimedia.org

A Besztercei-havasokban a következők képezték a Csíki Magánjavak tulajdonát: Komárnyik (Bástya), Veres-kő, Kis–Cibles, Nagy–Cibles, Kárlátó, Vám-kút (Vámán), Magyarós, Feketevíz és Drăgoiasa. A Bástyát és a Veres-kőt leszámítva (nem összetévesztendő a Kelemen-havasok azonos nevű sziklacsoportjával) ezek a mind a Kárpátok fő gerincvonalán fekszenek, ami jól kivehető természetes határt képezett, és amit nyáron érdemes gyalog bejárni.

A Besztercei-havasok főgerincét a megannyi mellette felsorakoztatható érv mellett azért is érdemes gyalog végigjárni, mert e sorok írója pár barátjával terepjáróval tette meg, és a Nagy–Cibles és a Kárlátó (Harlagii) között egyes helyeken csak azért nem fordult vissza, mert a keskeny ösvény ezt nem tette lehetővé. Mi Borcáról indultunk, ahol a falu végén sorompó zárta el az utat, de az előre még minisztériumi engedély felmutatását követelő erdész végül egy palack borért felnyitotta. A Keresztes-nyeregbe (1511 m) viszonylag könnyen fel lehet jutni (és érdemes észak felé egy kitérőt tenni az 1859 méter magas Nagy–Budákra), ahonnan már Székelyföld északi határát követhetjük egészen a Nagy–Magyarósig. Vagy ameddig engedik a terepviszonyok…

A Magyaróstól a Rekettyés-tetőig

Ha ugyanezt a „természetes határt” nyugat felé követjük, légvonalban kb. 15 km-re ott találjuk a Kelemen-havasok egyik legmagasabb csúcsát, a Rekettyés-tetőt (2021 m). Nevezik Reketye-, Rakottyás- vagy Retyicás-csúcsnak is, az 1940–1944 között készült leírásokban és térképeken Csáky-csúcs néven szerepel a 2. bécsi döntés előkészítésében hatékonyan munkálkodó Csáky István magyar külügyminiszter iránti tisztelet jeléül. Az említett „természetes határból” kiindulva

a logika azt diktálná, hogy Székelyföld is eddig „nyújtózkodjék” (az 1968-as megyésítéskor Hargita megyéhez is került!), ám ennek sem a régi térképeken, sem a szakirodalomban nem találni nyomát, több helyen ki is hangsúlyozzák, hogy nem tartozott a történelmi Székelyföldhöz. És ugyanezt tartják Maroshévízről is.

A wikiwand Székelyföld-szócikke szerint Maroshévíz „csak időszakosan volt Székelyföld része”, és hogy a tőle északnyugatra magasló, és Kelemen-havasok legmagasabb csúcsának számító Rekettyés „Hargita megyében van, a jelenlegi értelemben vett Székelyföld területén, de nem tartozott a történelmi Székelyföldhöz.” Ez áll többek között Hargita Megye Tanácsának hivatalos honlapján is (hargita.ro). Vitos Mózesnél azt találjuk, hogy „Topliczától keletre a Székpatak nagyhídján van a Maros–Torda és Csíkmegye érintkezési határpontja” (Csíkmegyei füzetek…, 1894), és dr. Endes Miklós is úgy tartotta, „a Gyergyóditrótól Szászrégenig terjedő rész nem is tartozott a Székelyföldhöz, hanem a régi Torda vármegyéhez.” Elekes Tibor egyik Székelyföld- vagy Gyergyószék-térképén sem „esik” Maroshévíz Székelyföldre.

Hová tartozott Maroshévíz?

Ezzel szemben például a Kelemen-havasokat „Székelyföldnek áthathatlan északi védfala”-ként (!) aposztrofáló Orbán Balázs úgy tudta, Maroshévíz „régen Gyergyóhoz tartozott, azt földrajzi fekvése mellett »Gyergyó« előneve is bizonyítja, mert az újabb időben használni kezdett »Oláh-Toplicza« elnevezés teljesen újabb találmány, régibb térképek és okmányokban mindenütt »Gyergyó-Toplicza« néven találjuk fel.” Sőt, nem csak Maroshévíz, „de Mesterháza is le egész az Ilváig Székelyföldhöz tartozott, de sok rabló tanyázván ottan, a székelyek üldözni, irtani kezdették, miért azok több hatalmas úr pártolása alá adván magukat, ezen e védelmük alá vett területet elszakították Gyergyótól.”

Galéria

Ezen a térképen a Nyágra és Mesterháza közötti Sólyom-szikla képezi Székelyföld keleti határát

Fotó: szekelyfold.terkepek.net

A jegyzeteiben is találunk erre vonatkozó utalást – ezeket a Charta Kiadó adta ki 2006-ba Sepsiszentgyörgyön Kiegészítések A Székelyföld leírásához címmel. Íme: „Mert habár Toplica későbben, s nevezetesen a 17. században Torda megyéhez csatoltatott is, azelőtt Gyergyóhoz tartozott, s így csak jogszerű visszakebelezést követtek itt el. Hogy mikor szakíttatott el Toplica Gyergyótól, arra útmutatást nyújt egy 1655-i határjárási és jogszabályozási okmány…” Az okmány részletezésével most nem untatjuk az olvasót, csak a lényegre szorítkozunk:

Orbán Balázs Maroshévízt Székelyföld részének tekintette.

És nemcsak ő! „Régen Toplica (Maroshévíz) is Gyergyóhoz tartozott” – olvashatjuk Kölönte Béla Gyergyó története című munkájában (1910). Ez áll Beier Sándor A Gyergyói-medence gazdasági fejlesztésének kérdései című, 1943-as dolgozatában („régebben Maroshévíz közigazgatási szempontból is Gyergyóhoz tartozott, de később Maros–Torda megyéhez csatolták”), de ugyanezt bizonygatja újabban Czirják Károly maroshévízi helytörténész is. A korabeli és újabb kori földabroszokon azonban általában Székelyföld határán kívül tüntetik fel.

Galéria

Ezen a térképen Maroshévíz bőven Székelyföld határán belül esik

Fotó: szekelyfold.terkepek.net

Térjünk vissza még egy pillanatra Orbán Balázshoz. Ha igaza van, és tényleg az Ilva-patak mentén húzódott a régi határ, akkor a forrásától keletre eső Rekettyés-tető (valamint az 1768 m magas Drágás-tető) is hozzánk tartozott, és vele együtt az alatta lévő vulkanikus kőzet üregében kialakult, Orbán által Puturoászaként emlegetett Jézer-tavat (Bánffy-tengerszemet) is lehetne székelyföldi természeti különlegesnek tekinteni! Tegyük hozzá gyorsan, hogy Orbán csak hallomás alapján („a hagyomány azt tartja”) említette meg az Ilva-patakot mint lehetséges határt. Ez önmagában még nem lenne ördögtől való, hiszen

az országhatárokat is csak a 18. századtól kezdték úgy-ahogy jelölni, addig – és még utána huzamos ideig – a határőrfalvak lakóinak helyismertére hagyatkozva tudták csak megállapítani, ha szükségesnek mutatkozott.

Ám amíg meggyőzőbb érveket nem tudunk felsorakoztatni, a Rekettyés-tetőt egyelőre talán ne „vindikáljuk” magunknak.

Határvadászok a Cserbükkön

Egy kicsit még időzzünk el Gyergyószék nyugati, illetve Marosszék északi határánál. Józsa András a Hazanéző folyóirat 2004. évi 1. számában részletesen foglalkozott a 24.332 hold területű Székhavasa (ma használatos nevén Mező-havas) határaival. Ez azért fontos számunkra, mert Marosszék erdejének számított (korábban királyi uradalom lehetett), azaz elvileg szabadon használhatta a szék minden lakója, legalábbis az 1560-as évekig; a neve is erre utal. Ennek – és egyben az egész Görgényi-havasok – legmagasabb csúcsa az 1776 (egyes térképeken 1777) méter magas Nagy–Mező-havas.

Galéria

A Nagy–Mező-havas tetején

Fotó: Kocsis Károly

Székelyföldhöz tartozik? Igen, hiszen Józsa megállapítása szerint természetes határt jelentett a Székhavasa és a görgényi uradalmi erdők között. „Az 1639-es határkijárásban Közbérc, Vármező Pallós pataka, Vágó pataka, Keresztes bérc, Kaca útja, míg az 1674-es határleírásban a Répás bérce, Görgényi havasbérc külső helynevek szerepelnek, ami alapján a Székhavas északi határát a Mezőhavast a mai Vármezővel összekötő élre valószínűsíthetjük.”

Ebből, no meg a Görgényi-havasok vízválasztó gerince diktálta logikából kiindulva

a Ferenczi láza (1627), a Tatár-kő (1689), az Öreg–havas-tető (1634) és a Fancsal-tető (1684) is Székelyföld része (lehetne), bár utóbbi nem esik a mai Hargita megyébe.

A szekelyfold.terkepek.net oldalon találtam is egy olyan térképet, amelyen éppen ezek mentén van meghúzva Székelyföld határa – el egészen a Rekettyés-csúcsig! Sőt, attól északnyugatabbra is, az Orbán Balázs által említett Drăgoiasa-patakig, közben érintve a 2000 méter fölé emelkedő Cserbükköt (Călimanu Cerbului), ahol 1940 és 1944 között magyar határvadászok álltak a strázsán. A barakkjuknak ma már nyomát sem találni, de innen ereszkedik be Gura Haitii felé egy gyors folyású patakocska, amely a Határ nevet viseli…

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. február 16., péntek

Két holttest találtak egy marosvásárhelyi lakásban

A marosvásárhelyi Kárpátok sétánya lakótelep egyik lakásában talált két holttesthez riasztották péntek délután a rendőröket.

Két holttest találtak egy marosvásárhelyi lakásban
2024. február 16., péntek

Holttestet találtak a Poklos-patakban

A marosvásárhelyi Poklos-patakhoz riasztották pénteken este a rendőrséget és a mentőegységeket.

Holttestet találtak a Poklos-patakban
Holttestet találtak a Poklos-patakban
2024. február 16., péntek

Holttestet találtak a Poklos-patakban

2024. február 16., péntek

Még hideg van a forrásvízhez Csíkszeredában

Fagyásveszély miatt zárva tart télen a csíkszeredai központi parkban kialakított forrásház, így a városlakóknak tavaszig várniuk kell, hogy végre, több mint tíz év után, megkóstolhassák a forrásvizet.

Még hideg van a forrásvízhez Csíkszeredában
2024. február 16., péntek

A Csíki Játékszín jövő heti programajánlója

Három előadásra is várja jövő héten a nézőket a Csíki Játékszín.

A Csíki Játékszín jövő heti programajánlója
2024. február 16., péntek

Bővítik a villanyhálózatot a székelyudvarhelyi Csalókán

Harminc háztartásra terjesztik ki a villanyhálózatot a székelyudvarhelyi Csalóka zónában – a megvalósítást fele-fele arányban fizeti az önkormányzat, illetve a szolgáltató.

Bővítik a villanyhálózatot a székelyudvarhelyi Csalókán
2024. február 16., péntek

Ennyi pénzből gazdálkodnak idén Kovászna megye üdülővárosában

Kovászna város önkormányzata idén csaknem 77 millió lejnyi költségvetési bevételre számít, ennek több mint felét a város fejlesztésére, korszerűsítésére fordítanák.

Ennyi pénzből gazdálkodnak idén Kovászna megye üdülővárosában
2024. február 16., péntek

Mikor kapja meg a lemondásokkal előteremtett anyagi segítséget a székelyudvarhelyi gimnázium?

Összesen 1,2 millió lejnyi kormánypénz érkezett a székelyudvarhelyi városkasszába tavaly a Hargita megyei önkormányzatok összefogásának köszönhetően. A pénz azonban mindmáig nem jutott el az iskolához.

Mikor kapja meg a lemondásokkal előteremtett anyagi segítséget a székelyudvarhelyi gimnázium?
2024. február 16., péntek

Giga-adatbázissal és új attrakciókkal lendítenék fel Háromszék turizmusát

Szép szóval igyekszik meggyőzni a turisztikai ágazatban engedélyek nélkül működőket a kifehéredés szükségességéről László Endre, a Kovászna Megyei Turisztikai Desztináció Menedzsment Klaszter (TDMK) vezetője.

Giga-adatbázissal és új attrakciókkal lendítenék fel Háromszék turizmusát
2024. február 16., péntek

Néhány börtönt a városon kívülre kell költöztetni, köztük a marosvásárhelyit is

A kormány pénteken memorandumot fogadott el bizonyos börtönök áthelyezésére a városokon kívüli területekre – tájékoztatott az igazságügyi minisztérium.

Néhány börtönt a városon kívülre kell költöztetni, köztük a marosvásárhelyit is
2024. február 16., péntek

Igencsak „belemásztak” az előterjesztett büdzsétervezetbe az udvarhelyi tanácsosok

Hosszas huzavona után elfogadta a helyi önkormányzat Székelyudvarhely 170,7 millió lejes költségvetését pénteken, egy soron kívüli ülésen. Mindenki egyetértett abban, hogy nehéz helyzetben van a város.

Igencsak „belemásztak” az előterjesztett büdzsétervezetbe az udvarhelyi tanácsosok
Hirdessen a Székelyhonon!
Ma feladja, hamarosan megjelenik,
rövid időn belül eredményt hoz! Feladok egy hirdetést!
Hirdessen a Székelyhonon!
Ma feladja, hamarosan megjelenik, rövid időn belül eredményt hoz! Feladok egy hirdetést!
Fontos számunkra az adatai védelme!

Annak érdekében, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és hirdetéseket, közösségi médiaszolgáltatásokat nyújtsunk, valamint elemezzük a látogatottságokat, partnereinkkel együtt sütiket (cookie-kat) használunk oldalunkon. Kattintson az Elfogadom a sütiket! gombra az említett technológia webes használatának elfogadásához. Bármikor megváltoztathatja hozzájárulási beállításait.

Szükség van a hozzájárulásához!

Az alábbi listából kiválaszthatja, hogy mely süticsoportok elhelyezéséhez járul hozzá böngészőjében. Mindegyik kategóriához tartozik egy leírás, amelyben részletezzük, hogy mi és partnereink mire használják az Ön adatait. Nagyra értékeljük, ha elfogadja a sütiket, és garantáljuk, hogy adatai biztonságban lesznek.

Tájékoztatás a sütik használatáról
A Príma Press Kft. által használt sütik kezelése

A Príma Press Kft. által üzemeltetett szekelyhon.ro domainen és aldomainjein keresztül elérhető weboldalakon sütiket (angolul: cookie-kat) használ.

A sütik feladata: információkat gyűjtenek a látogatókról és eszközeikről; megjegyzik a látogatók egyéni beállításait, amelyek felhasználásra kerül(het)nek például online tranzakciók igénybevételekor, ezáltal nem kell újra begépelni az adatokat; megkönnyítik a weboldal használatát; célzott hirdetések jelennek meg a weboldalon; minőségi felhasználói élményt biztosítanak.

Mi a süti?

A sütik olyan kisméretű adatcsomagok, szöveges fájlok, amelyek a weboldalon történt látogatás alkalmával kerülnek elhelyezésre a böngészőjében. A sütik lehetővé teszik, hogy a felhasználót a következő látogatásakor felismerje, ezáltal a sütit kezelő szolgáltatónak lehetősége van összekapcsolni a felhasználó aktuális látogatását a korábbiakkal, de kizárólag a saját tartalma tekintetében.

A sütiket megkülönböztethetjük funkciójuk, tárolási időtartamuk alapján, de vannak olyan sütik, amelyeket a weboldal üzemeltetője helyez el közvetlenül, míg másokat harmadik felek helyeznek el.

Az Székelyhon.ro által alkalmazott sütik leírása

A weboldalon alkalmazott sütik funkciójuk alapján lehetnek: alapműködést biztosító sütik; preferenciális sütik; statisztikai célú sütik; hirdetési célú sütik és közösségimédia-sütik.

A tárolási időtartamuk alapján megkülönböztetünk munkamenet sütiket, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt, és állandó sütiket, amelyeket a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató nem törli.

Alapműködést biztosító sütik

Ezek a sütik biztosítják a weboldal megfelelő működését, megkönnyítik annak használatát. Enélkül a weboldal használata nehézkesen, vagy egyáltalán nem biztosítható.

A sütik között vannak olyanok, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt (munkamenet sütik), míg másokat a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató azokat nem törli (állandó sütik).

Az alapműködést biztosító sütik között találhatók a cikkbe elhelyezett, harmadik fél által nyújtott tartalmak, mint például beágyazott YouTube-videók vagy Facebook-posztok stb. sütijei.

Alapműködést biztosító sütikhez tartoznak a statisztikai célú sütik is. A statisztikai célú sütik a felhasználói élmény javítása érdekében, a weboldal fejlesztéséhez, javításához kapcsolódnak. Lehetővé teszik, hogy a weboldal üzemeltetője azzal kapcsolatosan gyűjtsön adatokat, hogy a felhasználók miként használják az adott oldalt.

Alapműködést biztosító sütik listája:

Süti neve Szolgáltató / Funkció Süti lejárata  
PHPSESSID szekelyhon.ro
Feladata a munkamenetek állapotának lekérése, a munkamenetek között.
munkamenet saját
cookieControll szekelyhon.ro
Feladata a süti beállítások megjegyzése
365 nap saját
cookieControlPrefs szekelyhon.ro
Feladata a süti beállítások megjegyzése
365 nap saját
_ga google.com 2 év harmadik fél
_gat google.com 1 nap harmadik fél
_gid google.com 1 nap harmadik fél
 
Preferenciális sütik:

A preferenciális sütik használatával olyan információkat tudunk megjegyezni, mint például a sötét mód vagy betűméret-állító használata. Ha nem fogadja el ezeket a sütiket, akkor ezeket a funkciókat nem tudja használni.

Preferenciális sütik listája:

Süti neve Szolgáltató / Funkció Szolgáltató / Funkció
Süti lejárata
 
darkMode szekelyhon.ro
Sötét mód rögzítése
30 nap saját
textsize szekelyhon.ro
Betűméret rögzítése
30 nap saját
smartbanner szekelyhon.ro
Médiatér App smartbanner rögzítése
7 nap saját
 
Hirdetési célú sütik

A hirdetési sütik célja, hogy a weboldalon a látogatók számára releváns hirdetések jelenjenek meg. Ezek a sütik sem alkalmasak a látogató személyének beazonosítására, sütiket hirdetési partnereink állíthatják be. Ezek a cégek felhasználhatják a gyűjtött adatok alapján az Ön érdeklődési profiljának létrehozására és más webhelyek releváns hirdetéseinek megjelenítésére. Ha a beállításoknál anonimizálja ezeket a sütiket, akkor kevésbé releváns hirdetések fognak megjelenni.

Hirdetési célú sütik listája:

Süti neve Szolgáltató Süti lejárata  
__gads google.com 2 év harmadik fél
_fbp facebook.com 3 hónap harmadik fél
ads/ga-audiences google.com munkamenet harmadik fél
DSID google.com 1 nap harmadik fél
fr facebook.com 100 nap harmadik fél
IDE google.com 1 év harmadik fél
pcs/activeview google.com munkamenet harmadik fél
test_cookie google.com 1 nap harmadik fél
tr facebook.com munkamenet harmadik fél
 
Közösségimédia-sütik

A közösségimédia-sütik célja, a weboldalon használt közösségimédia-szolgáltatások biztosítása a látogató számára. Például, amikor a látogató a weboldalról tartalmat oszt meg a Facebookon, Twitteren, vagy a Bejelentkezem Facebook-fiókkal funkciót használja. A közösségimédia-szolgáltatók a sütiken keresztül adatokat gyűjthetnek arról, hogy a látogató hogyan használja a közösségi média által biztosított szolgáltatásokat, milyen tartalmakat oszt meg, mit lájkol stb.

Közösségimédia-sütik listája:

Süti neve Szolgáltató Süti lejárata  
act facebook.com munkamenet harmadik fél
c_user facebook.com 1nap harmadik fél
datr facebook.com 1 nap harmadik fél
fr facebook.com 1 nap harmadik fél
locale facebook.com 1nap harmadik fél
presence facebook.com munkamenet harmadik fél
sb facebook.com 1 nap harmadik fél
spin facebook.com 1 nap harmadik fél
wd facebook.com 1 nap harmadik fél
x-src facebook.com 1 nap harmadik fél
xs facebook.com 1 nap harmadik fél
urlgen instagram.com munkamenet harmadik fél
csrftoken instagram.com 1 év harmadik fél
ds_user_id instagram.com 1 hónap harmadik fél
ig_cb instagram.com 1 nap harmadik fél
ig_did instagram.com 10 év harmadik fél
mid instagram.com 10 év harmadik fél
rur instagram.com munkamenet harmadik fél
sessionid instagram.com 1 év harmadik fél
shbid instagram.com 7 nap harmadik fél
shbts instagram.com 7 nap harmadik fél
VISITOR_INFO1_LIVE youtube.com 1 nap harmadik fél
SSID  youtube.com 1 nap harmadik fél
SID  youtube.com 1 nap harmadik fél
SIDCC  youtube.com 1 nap harmadik fél
SAPISID  youtube.com 1 nap harmadik fél
PREF  youtube.com 1 nap harmadik fél
LOGIN_INFO  youtube.com 1 nap harmadik fél
HSID  youtube.com 1nap harmadik fél
GPS  youtube.com 1nap harmadik fél
YSC  youtube.com munkamenet harmadik fél
CONSENT  youtube.com 1 nap harmadik fél
APISID  youtube.com 1nap harmadik fél
__Secure-xxx  youtube.com 1 nap harmadik fél
 
A Príma Press Kft-vel szerződött partnerek által alkalmazott sütik leírása

A weboldalon más szolgáltatások üzemeltetői is helyezhetnek el sütiket. A partnerek által alkalmazott sütikről a felhasználók a szolgáltatók saját honlapján tájékozódhatnak:

Google Analytics: https://developers.google.com/analytics/devguides/collection/gtagjs/cookie-usage

Google Ads: https://www.google.com/intl/en/policies/privacy

Google AdSense: https://policies.google.com/privacy?hl=hu

Facebook: https://www.facebook.com/policy/cookies/

Twitter: https://help.twitter.com/en/rules-and-policies/twitter-cookies

A Príma Press Kft-vel szerződéses kapcsolatban nem álló, harmadik felek által elhelyezett sütik

A fent leírtakkal ellentétben a Príma Press Kft. szerződéses kapcsolatban nem álló más szolgáltatások üzemeltetői is helyezhetnek el sütiket a weboldalon, a cégünktől függetlenül, saját működésük érdekében. Az ilyen, harmadik felek által használt sütik elhelyezése ill. az azt elhelyezők által esetlegesen folytatott adatkezelések tekintetében a Príma Press Kft. semmilyen felelősségen nem vállal, e téren felelősségüket kizárja.

Hogyan módosíthatók a sütibeállítások?

A korábban eszközölt sütibeállításokat desktopon a láblécében található Sütibeállítások menüre kattintva bármikor megváltoztathatja. Mobilon pedig a menü gombra, majd a Sütibeállítások menüre bökve éri el.

Alapműködést biztosító sütik:

Ezek a sütik biztosítják a weboldal megfelelő működését, megkönnyítik annak használatát. Enélkül a weboldal használata nehézkesen, vagy egyáltalán nem biztosítható. 

A sütik között vannak olyanok, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt (munkamenet sütik), míg másokat a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató azokat nem törli (állandó sütik).

Az alapműködést biztosító sütik között találhatók a cikkbe elhelyezett, harmadik fél által nyújtott tartalmak, mint például beágyazott YouTube-videók vagy Facebook-posztok stb. sütijei.

Alapműködést biztosító sütikhez tartoznak a statisztikai célú sütik is. A statisztikai célú sütik a felhasználói élmény javítása érdekében, a weboldal fejlesztéséhez, javításához kapcsolódnak. Lehetővé teszik, hogy a weboldal üzemeltetője azzal kapcsolatosan gyűjtsön adatokat, hogy a felhasználók miként használják az adott oldalt.

Alapműködést biztosító sütik listája: PHPSESSID, cookieControll, cookieControlPrefs, _ga, _gat, _gid, enr_cxense_throrrle.


NEM FOGADOM EL
MINDIG AKTÍV
Preferenciális sütik

A preferenciális sütik használatával olyan információkat tudunk megjegyezni, mint például a sötét mód, Médiatér App letöltésére buzdító smartbanner, vagy betűméret-állító használata. Ha nem fogadja el ezeket a sütiket, akkor ezeket a funkciókat nem tudja használni.

A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:

ELFOGADOM – ez esetben minden funkciót tud használni

NEM FOGADOM EL – ebben az esetben bizonyos funkciók nem lesznek aktívak

Preferenciális sütik listája: darkMode, textsize, smartbanner


NEM FOGADOM EL
ELFOGADOM
Hirdetési célú sütik:

A hirdetési sütik célja, hogy a weboldalon a látogatók számára releváns hirdetések jelenjenek meg. Ezek a sütik sem alkalmasak a látogató személyének beazonosítására, sütiket hirdetési partnereink állíthatják be. Ezek a cégek felhasználhatják a gyűjtött adatok alapján az Ön érdeklődési profiljának létrehozására és más webhelyek releváns hirdetéseinek megjelenítésére. Ha anonimizálja ezeket a sütiket, akkor kevésbé releváns hirdetései lesznek.

A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:

NORMÁL – az Ön profilja szerint, személyre szabott hirdetések jelennek meg

ANONIM – a hirdetés az Ön profiljától függetlenül jelenik meg

Hirdetési célú sütik listája: __gads, _fbp, ads/ga-audiences, DSID, fr, IDE, pcs/activeview, test_cookie, tr.


ANONIM
NORMÁL
Közösségimédia-sütik

A közösségimédia-sütik célja, a weboldalon használt közösségimédia-szolgáltatások biztosítása a látogató számára. Például, amikor a látogató a weboldalról tartalmat oszt meg a Facebookon, Twitteren, vagy a Bejelentkezem Facebook-fiókkal funkciót használja. A közösségimédia-szolgáltatók a sütiken keresztül adatokat gyűjthetnek arról, hogy a látogató hogyan használja a közösségi média által biztosított szolgáltatásokat, milyen tartalmakat oszt meg, mit lájkol stb.

A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:

ELFOGADOM – ez esetben minden funkciót tud használni

NEM FOGADOM EL – ebben az esetben a közösségi média funkciói nem lesznek aktívak

Közösségimédia-sütik listája: act, c_user, datr, fr, locale, presence, sb, spin, wd, x-src, xs, urlgen, csrftoken, ds_user_id, ig_cb, ig_did, mid, rur, sessionid, shbid, shbts, VISITOR_INFO1_LIVE, SSID, SID, SIDCC, SAPISID, PREF, LOGIN_INFO, HSID, GPS, YSC, CONSENT, APISID, __Secure-xxx.


NEM FOGADOM EL
ELFOGADOM