
A kézdivásárhelyi pályaudvar 1914-ben
Fotó: SZÉKELY KALENDÁRIUM/KORABELI KÉPESLAP
Egy hírügynökségi elemzés szerint az utóbbi időben ijesztően lelassultak a Romániában közlekedő személyvonatok. A negatív trendet érzékeltető toplista élbolyában természetesen székelyföldi járatok is szerepelnek.
2024. február 21., 21:042024. február 21., 21:04
2024. február 22., 10:352024. február 22., 10:35
A romániai vasúti forgalomról készített átfogó elemzésben két székelyföldi vonatjáratot említenek a leglassúbbak között. Egyik a Székelyudvarhely és Segesvár, a másik a Sepsiszentgyörgy és Bereck között közlekedő személyvonat. Ez utóbbi székely gőzös, illetve
Az élcelődés nem véletlen, hiszen például a 11365-ös számú Regio-személyvonat 15 óra 45 perckor indul Brassóból, és szerencsés esetben 4 óra 16 perc múlva begördül a 98 kilométernyire lévő Bereck község állomására. Két másik járat 6.52-kor és 14.02-kor indul, ezek bő 3 és fél óra alatt teljesítik a távot. Bereckből 4.41-kor, 11.48-kor és 17.38-kor indul vonat Brassóba, az utóbbi pedig csak 22.21-kor érkezik meg, ha nem késik.
A sepsiszentgyörgyi pályaudvar 1906-ban
Fotó: SZÉKELY KALENDÁRIUM/KORABELI KÉPESLAP
Ezek a járatok Sepsiszentgyörgyöt is érintik, ahonnan a 72 kilométernyire fekvő Bereckig 2 óra 50 perctől 3 óra 40 percet vesz igénybe a vonatozás.
A 404-es számú vonalon az óránkénti átlagsebesség 1980-ban sem lépte túl a 42 km-t,
A Brassó–Sepsiszentgyörgy vicinálist 1891. október 11-én, a Sepsiszentgyörgy–Kézdivásárhely vonalat 1891. november 30-án adták át. Kezdetben napi két vonatpár közlekedett Brassó és Kézdivásárhely között, 3 óra 23 perc alatt tették meg a távot nyolc közbenső állomás (Prázsmár, Uzon, Sepsiszentgyörgy, Eresztevény, Nagyborosnyó, Barátos, Kovászna, Imecsfalva) és négy megállóhely (Szászhermány, Kökös, Kilyén, Zabola–Páva) érintésével. A Kézdivásárhelytől Bereckig tartó vonalszakaszt 1907. szeptember 10-én nyitották meg.
A kézdivásárhelyi pályaudvar 2024-ben
Fotó: Kocsis Károly
Nem sokkal járnak előbb a Székelyudvarhelyről Segesvárra közlekedők sem, ők 24–29 km/h-s sebességgel „száguldanak”. A legnagyobb türelemre a 7.40-kor indulóknak van szükségük, hiszen csak 9.42-kor érkeznek meg Segesvárra, ami azt jelenti, hogy több mint két óra alatt teszik meg a 48 km-es távot.
A nagygalambfalvi megálló 2016-ban
Fotó: Barabás Ákos
Ebből Fehéregyházán 17, Héjjasfalván 9 percet vesztegelnek. De a „leggyorsabb” járat is 1 óra 38 percet vesz igénybe, miközben 1989-ben 74 perc is elegendőnek bizonyult.
A Héjjasfalva és Székelyudvarhely közötti 36 km-es szárnyvasutat 1887 tavaszán kezdték építeni, és 1888 tavaszán adták át, költségei meghaladták az egymillió forintot. Kezdetben csak négy helyen, Székelykeresztúron, Nagygalambfalván, Bögözben és Székelyudvarhelyen létesült állomás, ezeket Sebesi Béla vezérmérnök tervezte Herczeg Lajos 1883-ban készült tervei felhasználásával.
A székelykeresztúri állomás 2016-ban
Fotó: Barabás Ákos
A honi mellékvasutakon egyébként jelenleg 35–40 km az átlagos óránkénti sebesség, és hozzávetőleg 5 kilométerenként van beiktatva egy megálló.
Az országban ma hétszer kevesebben utaznak vasúton, mint 1985-ben. A Regio-járatokon a 2. osztályra szóló jegy 10 km-ig 5,8 lejbe kerül, 10 és 20 km között 6,4 lejbe, 20 és 30 km között 7 lejbe, és így tovább.
Az igazsághoz tartozik, hogy az utasok türelmét próbára tevő hosszú időtartam egyik oka az állomásokon való veszteglés, Sepsiszentgyörgyön például 10 perc, míg Kézdivásárhelyen általában 53 perc. Ezzel együtt
És ez nem túlzás: a vágtázó ló elérheti a 45-50 km/h sebességet, az utcai kerékpáros 30-35 km/h teljesítményre is képes, míg a 100 méteres síkfutásban világcsúcstartó Usain Bolt (Jamaica) néhány másodpercig 44,5 km/h sebességgel is sprintelt.
Említést érdemel még a Brassó–Bodzaforduló vonal, amelynek egy része ugyan nem a történelmi Székelyföldön, de a mai Kovászna megye területén halad át, és amely építéséhez jó száz évvel ezelőtt, 1923 őszén kezdtek hozzá. A „nagy egyesülés” eufóriájában ez lett volna hivatott összekötni Erdélyt a Regáttal, holott – miután Brassó és Predeal között már 1879 óta létezett vasúti összeköttetés – sokkal észszerűbb és praktikusabb lett volna az Ojtozi-szorosban gondolkodni.
Hét év után aztán Bodzafordulónál elfogyott a pénz és a lelkesedés, a folytatás azóta is várat magára.
A szárnyvonalon ma napi hat járat közlekedik Brassóból és vissza, de például 2023 előtt több mint négy éven át teljesen szünetelt rajta a forgalom.
A romániai vasúti elemzésből még kiderül, hogy az ország területén a 160 km/h a legmagasabb sebességek átlaga, de az is csak bizonyos szakaszokon. Az említett két székelyföldihez hasonlóan Beszterce és Marosludas, valamint Temesvár és Nagyszentmiklós között is nagyon lassú járatok közlekednek.
A megszokotthoz képest is igényesebb kivitelezésben, gazdagabb tartalommal rukkolt elő a Székely Kalendárium. A 2026. évre szóló kiadásból többek között az is kiderül, mire készül a székely Bonnie Tyler, és miben rejlik a székelyvarsági sajt titka.
Számos felvételt tett közzé a Meteoplus Facebook-oldal az ország különböző pontjairól, ahol a csapadék havazásba váltott át a lehűlés következtében.
A Székelyföld autonómiastatútumával kapcsolatos törvénytervezet nem Románia ellen irányul, és semmiképpen sem elszakadásról szól – jelentette ki kedden Csoma Botond RMDSZ-es képviselő.
A kormányoalíció ragaszkodik ahhoz, hogy a bírák és ügyészek nyugdíja fizetésük legtöbb 70 százalékát tegye ki – jelentette ki kedden Kelemen Hunor, hozzátéve, ő hajlandó lenne engedményekre a nyugdíjkorhatár emelésével kapcsolatban.
Többek között a közúti közlekedés megfigyelését kívánja kibővíteni Cătălin Predoiu belügyminiszter jogszabálytervezetek és miniszteri rendeletek révén.
Elhárult a veszély, az ukrán dunai kikötőben lángba borult üzemanyaggal megrakott tartályhajó miatt a preventív céllal 24 órával ezelőtt evakuált ceatalchioi-i lakósok visszatérhetnek otthonaikba kedd délelőtt.
Lehűlésre és csapadékra figyelmeztet az Országos Meteorológiai Szolgálat. Előrejelzése szerint az ország nagy részén csapadék várható, Erdélyben vegyes formában: eső, havas eső, később pedig havazás valószínű.
Vörös beavatkozási kódot rendeltek el a hatóságok kedden reggel, miután egy személyautó és egy kisbusz összeütközött a Szeben megyei Vesztényen.
Pénzhiány miatt idén már nem tudja a megszokott formában megszervezni az őszi lombtalanítást a székelyudvarhelyi városháza, vagyis nem gyűjtik össze a szemeteseknél elhelyezett zöldhulladékot, azokat egy ideiglenes lerakóhelyre kell vinni.
Villanyoszlop dőlt az úttestre a Gyilkos-tónál, Székelykeresztúr környékén pedig közel 2817 fogyasztó maradt áram nélkül a heves széllökések és az esőzések miatt hétfőn este – közli a Hargita megyei tűzoltóság.
szóljon hozzá!