Hirdetés
Hirdetés

Lóháton, kerékpárral, sőt futva is előzhető a székely gyors

A kézdivásárhelyi pályaudvar 1914-ben •  Fotó: SZÉKELY KALENDÁRIUM/KORABELI KÉPESLAP

A kézdivásárhelyi pályaudvar 1914-ben

Fotó: SZÉKELY KALENDÁRIUM/KORABELI KÉPESLAP

Egy hírügynökségi elemzés szerint az utóbbi időben ijesztően lelassultak a Romániában közlekedő személyvonatok. A negatív trendet érzékeltető toplista élbolyában természetesen székelyföldi járatok is szerepelnek.

Kocsis Károly

2024. február 21., 21:042024. február 21., 21:04

2024. február 22., 10:352024. február 22., 10:35

A romániai vasúti forgalomról készített átfogó elemzésben két székelyföldi vonatjáratot említenek a leglassúbbak között. Egyik a Székelyudvarhely és Segesvár, a másik a Sepsiszentgyörgy és Bereck között közlekedő személyvonat. Ez utóbbi székely gőzös, illetve

székely gyors néven is szerepel a közbeszédben, természetesen ironikus töltettel.

Hirdetés

Az élcelődés nem véletlen, hiszen például a 11365-ös számú Regio-személyvonat 15 óra 45 perckor indul Brassóból, és szerencsés esetben 4 óra 16 perc múlva begördül a 98 kilométernyire lévő Bereck község állomására. Két másik járat 6.52-kor és 14.02-kor indul, ezek bő 3 és fél óra alatt teljesítik a távot. Bereckből 4.41-kor, 11.48-kor és 17.38-kor indul vonat Brassóba, az utóbbi pedig csak 22.21-kor érkezik meg, ha nem késik.

A sepsiszentgyörgyi pályaudvar 1906-ban •  Fotó: SZÉKELY KALENDÁRIUM/KORABELI KÉPESLAP Galéria

A sepsiszentgyörgyi pályaudvar 1906-ban

Fotó: SZÉKELY KALENDÁRIUM/KORABELI KÉPESLAP

Ezek a járatok Sepsiszentgyörgyöt is érintik, ahonnan a 72 kilométernyire fekvő Bereckig 2 óra 50 perctől 3 óra 40 percet vesz igénybe a vonatozás.

Az átlagsebesség ritkán éri el vagy lépi túl a 20 kilométert óránként, és bátran kijelenthető, hogy az Osztrák–Magyar Monarchia idején, a 19. század végén volt jellemző az ilyesfajta araszolgatás, amikor a szárnyvonalon 30 km óránkénti sebességgel közlekedhettek a vonatok.

A 404-es számú vonalon az óránkénti átlagsebesség 1980-ban sem lépte túl a 42 km-t,

1995-ben pedig a leggyorsabb járatnak is 2,5 órára volt szüksége a táv megtételéhez.

A Brassó–Sepsiszentgyörgy vicinálist 1891. október 11-én, a Sepsiszentgyörgy–Kézdivásárhely vonalat 1891. november 30-án adták át. Kezdetben napi két vonatpár közlekedett Brassó és Kézdivásárhely között, 3 óra 23 perc alatt tették meg a távot nyolc közbenső állomás (Prázsmár, Uzon, Sepsiszentgyörgy, Eresztevény, Nagyborosnyó, Barátos, Kovászna, Imecsfalva) és négy megállóhely (Szászhermány, Kökös, Kilyén, Zabola–Páva) érintésével. A Kézdivásárhelytől Bereckig tartó vonalszakaszt 1907. szeptember 10-én nyitották meg.

A kézdivásárhelyi pályaudvar 2024-ben •  Fotó: Kocsis Károly Galéria

A kézdivásárhelyi pályaudvar 2024-ben

Fotó: Kocsis Károly

Nem sokkal járnak előbb a Székelyudvarhelyről Segesvárra közlekedők sem, ők 24–29 km/h-s sebességgel „száguldanak”. A legnagyobb türelemre a 7.40-kor indulóknak van szükségük, hiszen csak 9.42-kor érkeznek meg Segesvárra, ami azt jelenti, hogy több mint két óra alatt teszik meg a 48 km-es távot.

A nagygalambfalvi megálló 2016-ban •  Fotó: Barabás Ákos Galéria

A nagygalambfalvi megálló 2016-ban

Fotó: Barabás Ákos

Ebből Fehéregyházán 17, Héjjasfalván 9 percet vesztegelnek. De a „leggyorsabb” járat is 1 óra 38 percet vesz igénybe, miközben 1989-ben 74 perc is elegendőnek bizonyult.

A Héjjasfalva és Székelyudvarhely közötti 36 km-es szárnyvasutat 1887 tavaszán kezdték építeni, és 1888 tavaszán adták át, költségei meghaladták az egymillió forintot. Kezdetben csak négy helyen, Székelykeresztúron, Nagygalambfalván, Bögözben és Székelyudvarhelyen létesült állomás, ezeket Sebesi Béla vezérmérnök tervezte Herczeg Lajos 1883-ban készült tervei felhasználásával.

A székelykeresztúri állomás 2016-ban •  Fotó: Barabás Ákos Galéria

A székelykeresztúri állomás 2016-ban

Fotó: Barabás Ákos

A honi mellékvasutakon egyébként jelenleg 35–40 km az átlagos óránkénti sebesség, és hozzávetőleg 5 kilométerenként van beiktatva egy megálló.

Nem csoda, ha az ilyen vonalakon a ’80-as, ’90-es évek óta felére, azaz napi 3–4-re csökkent a járatok száma, sőt több mint negyven szárnyvonalon egyáltalán nem közlekedik vonat, legfennebb napi egy.

Az országban ma hétszer kevesebben utaznak vasúton, mint 1985-ben. A Regio-járatokon a 2. osztályra szóló jegy 10 km-ig 5,8 lejbe kerül, 10 és 20 km között 6,4 lejbe, 20 és 30 km között 7 lejbe, és így tovább.

Az igazsághoz tartozik, hogy az utasok türelmét próbára tevő hosszú időtartam egyik oka az állomásokon való veszteglés, Sepsiszentgyörgyön például 10 perc, míg Kézdivásárhelyen általában 53 perc. Ezzel együtt

haladás közben is vannak olyan rövidebb-hosszabb szakaszok, ahol lóháton, kerékpárral vagy futva is előzhető a berecki gyors.

És ez nem túlzás: a vágtázó ló elérheti a 45-50 km/h sebességet, az utcai kerékpáros 30-35 km/h teljesítményre is képes, míg a 100 méteres síkfutásban világcsúcstartó Usain Bolt (Jamaica) néhány másodpercig 44,5 km/h sebességgel is sprintelt.

Említést érdemel még a Brassó–Bodzaforduló vonal, amelynek egy része ugyan nem a történelmi Székelyföldön, de a mai Kovászna megye területén halad át, és amely építéséhez jó száz évvel ezelőtt, 1923 őszén kezdtek hozzá. A „nagy egyesülés” eufóriájában ez lett volna hivatott összekötni Erdélyt a Regáttal, holott – miután Brassó és Predeal között már 1879 óta létezett vasúti összeköttetés – sokkal észszerűbb és praktikusabb lett volna az Ojtozi-szorosban gondolkodni.

De mivel az Székelyföld potenciális fejlődést eredményezhette volna, inkább Bodzavásárt (Buzău) vették célba, és hatalmas anyagi ráfordítással (nem mellesleg emberáldozattal) Keresztvárnál megépítették az ország – azóta is – leghosszabb, 4369,5 méteres alagútját.

Hét év után aztán Bodzafordulónál elfogyott a pénz és a lelkesedés, a folytatás azóta is várat magára.

A szárnyvonalon ma napi hat járat közlekedik Brassóból és vissza, de például 2023 előtt több mint négy éven át teljesen szünetelt rajta a forgalom.

A szerelvény pontosan egy óra alatt teszi meg a 31 km-es távot, így könnyen ki lehet számolni az átlagsebességét.

A romániai vasúti elemzésből még kiderül, hogy az ország területén a 160 km/h a legmagasabb sebességek átlaga, de az is csak bizonyos szakaszokon. Az említett két székelyföldihez hasonlóan Beszterce és Marosludas, valamint Temesvár és Nagyszentmiklós között is nagyon lassú járatok közlekednek.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. szeptember 07., hétfő

Már a tanév első napján fennakadt az alkoholszondán egy iskolai kisbusz sofőrje

Alkoholos befolyásoltság alatt volt az a sofőr, aki diákokat szállított iskolába Temes megyében. A rendőrök megbírságolták a férfit, és ideiglenesen felfüggesztették a jogosítványát.

Már a tanév első napján fennakadt az alkoholszondán egy iskolai kisbusz sofőrje
Hirdetés
2026. szeptember 07., hétfő

„Az oktatás a kapu a világ felé” – tanévkezdő üzenetet küldött az oktatási miniszter

Mihai Dimian ügyvivő oktatási miniszter hétfő reggeli üzenetében arra biztatta az új tanévet kezdő tanulókat, élvezzék az előttük álló tanulási lehetőséget, és hangsúlyozta, hogy az oktatás a kapu a világ felé.

„Az oktatás a kapu a világ felé” – tanévkezdő üzenetet küldött az oktatási miniszter
2026. szeptember 07., hétfő

Megérkezett a fagy Hargita megyébe

Jócskán lehűlt az idő szeptember 7-re, az új tanév első napjára Székelyföld-szerte. Hargita megyében vannak olyan foltok, ahol kék színnel jelzi az Országos Meteorológiai Szolgálat térképe, hogy fagypontig esett vissza a hőmérséklet.

Megérkezett a fagy Hargita megyébe
Megérkezett a fagy Hargita megyébe
2026. szeptember 07., hétfő

Megérkezett a fagy Hargita megyébe

2026. szeptember 07., hétfő

Becsengetnek: így indul az új tanév

Kezdetét veszi a 2026–2027-es tanév: csaknem 2,9 millió óvodás és diák ül vissza szeptember 7-én az iskolapadba Romániában. Az új tanterv a kilencedikeseket, a változó felvételi szabályok pedig a nyolcadikosokat állítják új helyzet elé.

Becsengetnek: így indul az új tanév
Becsengetnek: így indul az új tanév
2026. szeptember 07., hétfő

Becsengetnek: így indul az új tanév

Hirdetés
2026. szeptember 06., vasárnap

Hargita megyei motoros balesetezett Maros megyében

Eddig tisztázatlan okok miatt kisodródott és az útmenti betonsáncba dőlt egy Hargita megyei motoros Nyárádmagyarós és Szeretfalva között.

Hargita megyei motoros balesetezett Maros megyében
Hargita megyei motoros balesetezett Maros megyében
2026. szeptember 06., vasárnap

Hargita megyei motoros balesetezett Maros megyében

2026. szeptember 06., vasárnap

Váratlan baleset miatt vesztegelnek a vonatok Maroshévíz és Ratosnya között

Ideiglenesen szünetel a vasúti közlekedés vasárnap este Maroshévíz és Ratosnya között, miután egy kidőlt fa ráesett a felsővezetékre és kigyulladt – közölte a vasúti infrastruktúrát kezelő vállalat (CFR SA).

Váratlan baleset miatt vesztegelnek a vonatok Maroshévíz és Ratosnya  között
2026. szeptember 06., vasárnap

Rendkívül alacsony a Duna vízhozama: a sokéves átlag felét sem éri el

Tovább apadhat a Duna a következő napokban: a Báziásnál mért vízhozam 1400 köbméter/másodpercre csökkenhet, ami a szeptemberi sokéves átlag mindössze 37 százaléka.

Rendkívül alacsony a Duna vízhozama: a sokéves átlag felét sem éri el
Hirdetés
2026. szeptember 06., vasárnap

Éjszakai riadó a román–ukrán határnál: drónrajt észleltek

Több légi célpontot észlelt a védelmi minisztérium radarrendszere vasárnapra virradóan a román – ukrán határ közelében.

Éjszakai riadó a román–ukrán határnál: drónrajt észleltek
2026. szeptember 06., vasárnap

Akár ma is milliomos lehet valaki: hatalmas összegek gyűltek össze a lottón

Akár több mint egymillió eurót is nyerhet az, akire vasárnap rámosolyog a szerencse: jelentős összegek halmozódtak fel a romániai lottójátékok főbb kategóriáiban. A legnagyobb főnyeremény ezúttal a Jokeren vár gazdára.

Akár ma is milliomos lehet valaki: hatalmas összegek gyűltek össze a lottón
2026. szeptember 06., vasárnap

Földrengés volt az országban vasárnap reggel, erőssége alig maradt el az idei „rekordtól”

„A Richter-skála szerint 4,1-es erősségű földrengés történt vasárnap 7 óra 4 perckor Vrancea megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).

Földrengés volt az országban vasárnap reggel, erőssége alig maradt el az idei „rekordtól”
Hirdetés