Hirdetés
Hirdetés

Lóháton, kerékpárral, sőt futva is előzhető a székely gyors

A kézdivásárhelyi pályaudvar 1914-ben •  Fotó: SZÉKELY KALENDÁRIUM/KORABELI KÉPESLAP

A kézdivásárhelyi pályaudvar 1914-ben

Fotó: SZÉKELY KALENDÁRIUM/KORABELI KÉPESLAP

Egy hírügynökségi elemzés szerint az utóbbi időben ijesztően lelassultak a Romániában közlekedő személyvonatok. A negatív trendet érzékeltető toplista élbolyában természetesen székelyföldi járatok is szerepelnek.

Kocsis Károly

2024. február 21., 21:042024. február 21., 21:04

2024. február 22., 10:352024. február 22., 10:35

A romániai vasúti forgalomról készített átfogó elemzésben két székelyföldi vonatjáratot említenek a leglassúbbak között. Egyik a Székelyudvarhely és Segesvár, a másik a Sepsiszentgyörgy és Bereck között közlekedő személyvonat. Ez utóbbi székely gőzös, illetve

székely gyors néven is szerepel a közbeszédben, természetesen ironikus töltettel.

Hirdetés

Az élcelődés nem véletlen, hiszen például a 11365-ös számú Regio-személyvonat 15 óra 45 perckor indul Brassóból, és szerencsés esetben 4 óra 16 perc múlva begördül a 98 kilométernyire lévő Bereck község állomására. Két másik járat 6.52-kor és 14.02-kor indul, ezek bő 3 és fél óra alatt teljesítik a távot. Bereckből 4.41-kor, 11.48-kor és 17.38-kor indul vonat Brassóba, az utóbbi pedig csak 22.21-kor érkezik meg, ha nem késik.

A sepsiszentgyörgyi pályaudvar 1906-ban •  Fotó: SZÉKELY KALENDÁRIUM/KORABELI KÉPESLAP Galéria

A sepsiszentgyörgyi pályaudvar 1906-ban

Fotó: SZÉKELY KALENDÁRIUM/KORABELI KÉPESLAP

Ezek a járatok Sepsiszentgyörgyöt is érintik, ahonnan a 72 kilométernyire fekvő Bereckig 2 óra 50 perctől 3 óra 40 percet vesz igénybe a vonatozás.

Az átlagsebesség ritkán éri el vagy lépi túl a 20 kilométert óránként, és bátran kijelenthető, hogy az Osztrák–Magyar Monarchia idején, a 19. század végén volt jellemző az ilyesfajta araszolgatás, amikor a szárnyvonalon 30 km óránkénti sebességgel közlekedhettek a vonatok.

A 404-es számú vonalon az óránkénti átlagsebesség 1980-ban sem lépte túl a 42 km-t,

1995-ben pedig a leggyorsabb járatnak is 2,5 órára volt szüksége a táv megtételéhez.

A Brassó–Sepsiszentgyörgy vicinálist 1891. október 11-én, a Sepsiszentgyörgy–Kézdivásárhely vonalat 1891. november 30-án adták át. Kezdetben napi két vonatpár közlekedett Brassó és Kézdivásárhely között, 3 óra 23 perc alatt tették meg a távot nyolc közbenső állomás (Prázsmár, Uzon, Sepsiszentgyörgy, Eresztevény, Nagyborosnyó, Barátos, Kovászna, Imecsfalva) és négy megállóhely (Szászhermány, Kökös, Kilyén, Zabola–Páva) érintésével. A Kézdivásárhelytől Bereckig tartó vonalszakaszt 1907. szeptember 10-én nyitották meg.

A kézdivásárhelyi pályaudvar 2024-ben •  Fotó: Kocsis Károly Galéria

A kézdivásárhelyi pályaudvar 2024-ben

Fotó: Kocsis Károly

Nem sokkal járnak előbb a Székelyudvarhelyről Segesvárra közlekedők sem, ők 24–29 km/h-s sebességgel „száguldanak”. A legnagyobb türelemre a 7.40-kor indulóknak van szükségük, hiszen csak 9.42-kor érkeznek meg Segesvárra, ami azt jelenti, hogy több mint két óra alatt teszik meg a 48 km-es távot.

A nagygalambfalvi megálló 2016-ban •  Fotó: Barabás Ákos Galéria

A nagygalambfalvi megálló 2016-ban

Fotó: Barabás Ákos

Ebből Fehéregyházán 17, Héjjasfalván 9 percet vesztegelnek. De a „leggyorsabb” járat is 1 óra 38 percet vesz igénybe, miközben 1989-ben 74 perc is elegendőnek bizonyult.

A Héjjasfalva és Székelyudvarhely közötti 36 km-es szárnyvasutat 1887 tavaszán kezdték építeni, és 1888 tavaszán adták át, költségei meghaladták az egymillió forintot. Kezdetben csak négy helyen, Székelykeresztúron, Nagygalambfalván, Bögözben és Székelyudvarhelyen létesült állomás, ezeket Sebesi Béla vezérmérnök tervezte Herczeg Lajos 1883-ban készült tervei felhasználásával.

A székelykeresztúri állomás 2016-ban •  Fotó: Barabás Ákos Galéria

A székelykeresztúri állomás 2016-ban

Fotó: Barabás Ákos

A honi mellékvasutakon egyébként jelenleg 35–40 km az átlagos óránkénti sebesség, és hozzávetőleg 5 kilométerenként van beiktatva egy megálló.

Nem csoda, ha az ilyen vonalakon a ’80-as, ’90-es évek óta felére, azaz napi 3–4-re csökkent a járatok száma, sőt több mint negyven szárnyvonalon egyáltalán nem közlekedik vonat, legfennebb napi egy.

Az országban ma hétszer kevesebben utaznak vasúton, mint 1985-ben. A Regio-járatokon a 2. osztályra szóló jegy 10 km-ig 5,8 lejbe kerül, 10 és 20 km között 6,4 lejbe, 20 és 30 km között 7 lejbe, és így tovább.

Az igazsághoz tartozik, hogy az utasok türelmét próbára tevő hosszú időtartam egyik oka az állomásokon való veszteglés, Sepsiszentgyörgyön például 10 perc, míg Kézdivásárhelyen általában 53 perc. Ezzel együtt

haladás közben is vannak olyan rövidebb-hosszabb szakaszok, ahol lóháton, kerékpárral vagy futva is előzhető a berecki gyors.

És ez nem túlzás: a vágtázó ló elérheti a 45-50 km/h sebességet, az utcai kerékpáros 30-35 km/h teljesítményre is képes, míg a 100 méteres síkfutásban világcsúcstartó Usain Bolt (Jamaica) néhány másodpercig 44,5 km/h sebességgel is sprintelt.

Említést érdemel még a Brassó–Bodzaforduló vonal, amelynek egy része ugyan nem a történelmi Székelyföldön, de a mai Kovászna megye területén halad át, és amely építéséhez jó száz évvel ezelőtt, 1923 őszén kezdtek hozzá. A „nagy egyesülés” eufóriájában ez lett volna hivatott összekötni Erdélyt a Regáttal, holott – miután Brassó és Predeal között már 1879 óta létezett vasúti összeköttetés – sokkal észszerűbb és praktikusabb lett volna az Ojtozi-szorosban gondolkodni.

De mivel az Székelyföld potenciális fejlődést eredményezhette volna, inkább Bodzavásárt (Buzău) vették célba, és hatalmas anyagi ráfordítással (nem mellesleg emberáldozattal) Keresztvárnál megépítették az ország – azóta is – leghosszabb, 4369,5 méteres alagútját.

Hét év után aztán Bodzafordulónál elfogyott a pénz és a lelkesedés, a folytatás azóta is várat magára.

A szárnyvonalon ma napi hat járat közlekedik Brassóból és vissza, de például 2023 előtt több mint négy éven át teljesen szünetelt rajta a forgalom.

A szerelvény pontosan egy óra alatt teszi meg a 31 km-es távot, így könnyen ki lehet számolni az átlagsebességét.

A romániai vasúti elemzésből még kiderül, hogy az ország területén a 160 km/h a legmagasabb sebességek átlaga, de az is csak bizonyos szakaszokon. Az említett két székelyföldihez hasonlóan Beszterce és Marosludas, valamint Temesvár és Nagyszentmiklós között is nagyon lassú járatok közlekednek.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. november 01., vasárnap

Új nyugdíjszelvények lesznek novembertől Hargita és Kovászna megyében

Novembertől új, lila színű nyugdíjszelvényeket kapnak azok a Kovászna, Hargita, Beszterce-Naszód és Ialomița megyei nyugdíjasok, akik bankszámlára vagy bankkártyára kapják a juttatást – jelentette be Florin Manole munkaügyi miniszter.

Új nyugdíjszelvények lesznek novembertől Hargita és Kovászna megyében
Hirdetés
2026. november 01., vasárnap

Gyorshajtók, ittasan vezetők és akik jármű nélkül maradtak november elsejére

Az elmúlt 24 órában országszerte 487 járművezetőnek vonták be a jogosítványát, 116-nak gyorshajtás, 85-nek alkohol hatása alatti vezetés miatt – derül ki a Román Rendőrség vasárnapi közleményéből.

Gyorshajtók, ittasan vezetők és akik jármű nélkül maradtak november elsejére
2026. november 01., vasárnap

Újabb gyógyszereket tehetnek fel az ártámogatott készítmények jegyzékére

Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter vasárnap bejelentette, hogy az év végéig újabb gyógyszerekkel szeretnék bővíteni az ártámogatott készítmények jegyzékét, hogy minél több beteg hozzáférhessen a szükséges kezelésekhez.

Újabb gyógyszereket tehetnek fel az ártámogatott készítmények jegyzékére
2026. november 01., vasárnap

Sorban következtek be a földrengések vasárnapra virradóan: négyet összesítettek

Négy földrengés történt vasárnapra virradóra és vasárnap reggel Vrancea szeizmikus térségében. A legerősebb rengés a Richter-skála szerint 3,6-os magnitúdójú volt – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).

Sorban következtek be a földrengések vasárnapra virradóan: négyet összesítettek
Hirdetés
2026. november 01., vasárnap

Miért borulnak fényárba a temetők mindenszentek estéjén?

Több mint ezeréves egyházi hagyomány áll mindenszentek ünnepe mögött, a temetők esti kivilágítása pedig az elhunyt szeretteinkre való emlékezés és az örök világosság jelképe. De honnan erednek ezek a szokások?

Miért borulnak fényárba a temetők mindenszentek estéjén?
2026. október 31., szombat

Több megyére is kiterjesztették a légi riasztást Romániában, lezárták Iași megye légterét

Több megyében is RO-Alert-figyelmeztetést kaptak szombat este, miután a román védelmi minisztérium radarjai légi célpontokat észleltek a Moldovai Köztársaság felől. A lehetséges drónbehatolás miatt vadászgépeket és egy harci helikoptert is riasztottak.

Több megyére is kiterjesztették a légi riasztást Romániában, lezárták Iași megye légterét
2026. október 31., szombat

Megérkezett a tél a hegyekbe: turistautakat és magashegyi utat is lezártak

A havazás és a kedvezőtlen időjárási körülmények miatt lezárták valamennyi magashegyi turistautat Prahova megyében, emellett a Transzalpina Rânca és Obârșia Lotrului közötti szakaszát is lezárták a forgalom előtt szombat délutántól.

Megérkezett a tél a hegyekbe: turistautakat és magashegyi utat is lezártak
Hirdetés
2026. október 31., szombat

Új járatokat indít a Wizz Air Spanyolországban a vasúti közlekedés zavara miatt

Két új belföldi útvonalat indít november 6-tól a Wizz Air Spanyolországban, miután a súlyos vasúti baleset miatt fennakadások vannak a vasúti közlekedésben. A légitársaság Madrid és Málaga, illetve Madrid és Sevilla között kínál majd járatokat.

Új járatokat indít a Wizz Air Spanyolországban a vasúti közlekedés zavara miatt
2026. október 31., szombat

Szabad az út Csobányosnál, elkészült az ideiglenes átkelő

Közel negyven nap után újraindult a teherforgalom Csobányosnál, igaz, jelenleg egy ideiglenes átkelőn.

Szabad az út Csobányosnál, elkészült az ideiglenes átkelő
2026. október 31., szombat

Tar Gyöngyi: a román nyelvű kérdés félreértése okozhatja a rossz Hargita megyei eredményt a hálapénzt illetően

Román nyelvű a kérdőív, amit a betegek kitöltenek a kórház elhagyásakor, a hálapénzre vonatkozó kérdés félreérthető, a megyei tisztifőorvos szerint ez okozhatta azt, hogy Hargita megye az országos élmezőnybe került, de a valóságban nem ez a helyzet.

Tar Gyöngyi: a román nyelvű kérdés félreértése okozhatja a rossz Hargita megyei eredményt a hálapénzt illetően
Hirdetés