
A kézdivásárhelyi pályaudvar 1914-ben
Fotó: SZÉKELY KALENDÁRIUM/KORABELI KÉPESLAP
Egy hírügynökségi elemzés szerint az utóbbi időben ijesztően lelassultak a Romániában közlekedő személyvonatok. A negatív trendet érzékeltető toplista élbolyában természetesen székelyföldi járatok is szerepelnek.
2024. február 21., 21:042024. február 21., 21:04
2024. február 22., 10:352024. február 22., 10:35
A romániai vasúti forgalomról készített átfogó elemzésben két székelyföldi vonatjáratot említenek a leglassúbbak között. Egyik a Székelyudvarhely és Segesvár, a másik a Sepsiszentgyörgy és Bereck között közlekedő személyvonat. Ez utóbbi székely gőzös, illetve
Az élcelődés nem véletlen, hiszen például a 11365-ös számú Regio-személyvonat 15 óra 45 perckor indul Brassóból, és szerencsés esetben 4 óra 16 perc múlva begördül a 98 kilométernyire lévő Bereck község állomására. Két másik járat 6.52-kor és 14.02-kor indul, ezek bő 3 és fél óra alatt teljesítik a távot. Bereckből 4.41-kor, 11.48-kor és 17.38-kor indul vonat Brassóba, az utóbbi pedig csak 22.21-kor érkezik meg, ha nem késik.
A sepsiszentgyörgyi pályaudvar 1906-ban
Fotó: SZÉKELY KALENDÁRIUM/KORABELI KÉPESLAP
Ezek a járatok Sepsiszentgyörgyöt is érintik, ahonnan a 72 kilométernyire fekvő Bereckig 2 óra 50 perctől 3 óra 40 percet vesz igénybe a vonatozás.
A 404-es számú vonalon az óránkénti átlagsebesség 1980-ban sem lépte túl a 42 km-t,
A Brassó–Sepsiszentgyörgy vicinálist 1891. október 11-én, a Sepsiszentgyörgy–Kézdivásárhely vonalat 1891. november 30-án adták át. Kezdetben napi két vonatpár közlekedett Brassó és Kézdivásárhely között, 3 óra 23 perc alatt tették meg a távot nyolc közbenső állomás (Prázsmár, Uzon, Sepsiszentgyörgy, Eresztevény, Nagyborosnyó, Barátos, Kovászna, Imecsfalva) és négy megállóhely (Szászhermány, Kökös, Kilyén, Zabola–Páva) érintésével. A Kézdivásárhelytől Bereckig tartó vonalszakaszt 1907. szeptember 10-én nyitották meg.
A kézdivásárhelyi pályaudvar 2024-ben
Fotó: Kocsis Károly
Nem sokkal járnak előbb a Székelyudvarhelyről Segesvárra közlekedők sem, ők 24–29 km/h-s sebességgel „száguldanak”. A legnagyobb türelemre a 7.40-kor indulóknak van szükségük, hiszen csak 9.42-kor érkeznek meg Segesvárra, ami azt jelenti, hogy több mint két óra alatt teszik meg a 48 km-es távot.
A nagygalambfalvi megálló 2016-ban
Fotó: Barabás Ákos
Ebből Fehéregyházán 17, Héjjasfalván 9 percet vesztegelnek. De a „leggyorsabb” járat is 1 óra 38 percet vesz igénybe, miközben 1989-ben 74 perc is elegendőnek bizonyult.
A Héjjasfalva és Székelyudvarhely közötti 36 km-es szárnyvasutat 1887 tavaszán kezdték építeni, és 1888 tavaszán adták át, költségei meghaladták az egymillió forintot. Kezdetben csak négy helyen, Székelykeresztúron, Nagygalambfalván, Bögözben és Székelyudvarhelyen létesült állomás, ezeket Sebesi Béla vezérmérnök tervezte Herczeg Lajos 1883-ban készült tervei felhasználásával.
A székelykeresztúri állomás 2016-ban
Fotó: Barabás Ákos
A honi mellékvasutakon egyébként jelenleg 35–40 km az átlagos óránkénti sebesség, és hozzávetőleg 5 kilométerenként van beiktatva egy megálló.
Az országban ma hétszer kevesebben utaznak vasúton, mint 1985-ben. A Regio-járatokon a 2. osztályra szóló jegy 10 km-ig 5,8 lejbe kerül, 10 és 20 km között 6,4 lejbe, 20 és 30 km között 7 lejbe, és így tovább.
Az igazsághoz tartozik, hogy az utasok türelmét próbára tevő hosszú időtartam egyik oka az állomásokon való veszteglés, Sepsiszentgyörgyön például 10 perc, míg Kézdivásárhelyen általában 53 perc. Ezzel együtt
És ez nem túlzás: a vágtázó ló elérheti a 45-50 km/h sebességet, az utcai kerékpáros 30-35 km/h teljesítményre is képes, míg a 100 méteres síkfutásban világcsúcstartó Usain Bolt (Jamaica) néhány másodpercig 44,5 km/h sebességgel is sprintelt.
Említést érdemel még a Brassó–Bodzaforduló vonal, amelynek egy része ugyan nem a történelmi Székelyföldön, de a mai Kovászna megye területén halad át, és amely építéséhez jó száz évvel ezelőtt, 1923 őszén kezdtek hozzá. A „nagy egyesülés” eufóriájában ez lett volna hivatott összekötni Erdélyt a Regáttal, holott – miután Brassó és Predeal között már 1879 óta létezett vasúti összeköttetés – sokkal észszerűbb és praktikusabb lett volna az Ojtozi-szorosban gondolkodni.
Hét év után aztán Bodzafordulónál elfogyott a pénz és a lelkesedés, a folytatás azóta is várat magára.
A szárnyvonalon ma napi hat járat közlekedik Brassóból és vissza, de például 2023 előtt több mint négy éven át teljesen szünetelt rajta a forgalom.
A romániai vasúti elemzésből még kiderül, hogy az ország területén a 160 km/h a legmagasabb sebességek átlaga, de az is csak bizonyos szakaszokon. Az említett két székelyföldihez hasonlóan Beszterce és Marosludas, valamint Temesvár és Nagyszentmiklós között is nagyon lassú járatok közlekednek.
Magyar Péter arra kéri az Országgyűlést, hogy haladéktalanul függessze fel a mentelmi jogát.
Folyamatos nyomkövetés, újlenyomat-adatbázis, adatlopás – számos félelem él a lakosság egy részében az új típusú személyivel kapcsolatban. De mit kell tudni az elektronikus személyiről, melyek az alaptalan aggályok és a valós nehézségek vele?
Halálra gázolt egy férfit kedd este Nagyszebenben a Budapest és Brassó között közlekedő vonat – közölte a Szeben megyei rendőrség.
A bukaresti ügyészség kedden tíz személy 30 napos előzetes letartóztatását indítványozta a múlt heti bukaresti gazdatüntetésen történt erőszakos cselekmények miatt.
Siegfried Mureșan kijelölt miniszterelnök a Nemzeti Liberális Párt (PNL) parlamenti frakcióival folytatott keddi egyeztetés után ismét leszögezte, hogy nem áll szándékában visszaadni a megbízását.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) képviselői készek tárgyalni Sorin Grindeanu szociáldemokrata pártelnökkel, amennyiben meghívást kapnak tőle – jelentette ki kedden az alakulat szenátusi frakcióvezetője, Petrișor Peiu.
Három országgyűlési képviselő – Magyar Péter miniszterelnök, Hankó Balázs (Fidesz) és Seszták Miklós (KDNP) – mentelmi jogának felfüggesztésére tett indítványt a legfőbb ügyész jogkörében eljáró legfőbbügyész-helyettes – közölte a Legfőbb Ügyészség.
Kisebb termetű medve kószált hétfőre virradóra a székelyudvarhelyi Baczkamadarasi Kis Gergely Református Kollégium udvarán. A városvezetés a térfigyelő kamerák felvételei alapján igyekszik meghatározni, hogy honnan érkezhetett a vadállat.
A romániai lakosság 86,1 százaléka arra számít, hogy a következő hat hónapban tovább emelkednek az árak – derül ki az INSCOP legfrissebb felméréséből. Júniusban még 84,5 százalék volt ez az arány.
Medvét vettek fel a térfigyelő kamerák vasárnap éjszaka egy Székelyudvarhely központjában lévő iskola udvarán – a videófelvételt kedden délután tette közzé Dávid Endre alpolgármester.
szóljon hozzá!