Hirdetés
Hirdetés

Lóháton, kerékpárral, sőt futva is előzhető a székely gyors

A kézdivásárhelyi pályaudvar 1914-ben •  Fotó: SZÉKELY KALENDÁRIUM/KORABELI KÉPESLAP

A kézdivásárhelyi pályaudvar 1914-ben

Fotó: SZÉKELY KALENDÁRIUM/KORABELI KÉPESLAP

Egy hírügynökségi elemzés szerint az utóbbi időben ijesztően lelassultak a Romániában közlekedő személyvonatok. A negatív trendet érzékeltető toplista élbolyában természetesen székelyföldi járatok is szerepelnek.

Kocsis Károly

2024. február 21., 21:042024. február 21., 21:04

2024. február 22., 10:352024. február 22., 10:35

A romániai vasúti forgalomról készített átfogó elemzésben két székelyföldi vonatjáratot említenek a leglassúbbak között. Egyik a Székelyudvarhely és Segesvár, a másik a Sepsiszentgyörgy és Bereck között közlekedő személyvonat. Ez utóbbi székely gőzös, illetve

székely gyors néven is szerepel a közbeszédben, természetesen ironikus töltettel.

Hirdetés

Az élcelődés nem véletlen, hiszen például a 11365-ös számú Regio-személyvonat 15 óra 45 perckor indul Brassóból, és szerencsés esetben 4 óra 16 perc múlva begördül a 98 kilométernyire lévő Bereck község állomására. Két másik járat 6.52-kor és 14.02-kor indul, ezek bő 3 és fél óra alatt teljesítik a távot. Bereckből 4.41-kor, 11.48-kor és 17.38-kor indul vonat Brassóba, az utóbbi pedig csak 22.21-kor érkezik meg, ha nem késik.

A sepsiszentgyörgyi pályaudvar 1906-ban •  Fotó: SZÉKELY KALENDÁRIUM/KORABELI KÉPESLAP Galéria

A sepsiszentgyörgyi pályaudvar 1906-ban

Fotó: SZÉKELY KALENDÁRIUM/KORABELI KÉPESLAP

Ezek a járatok Sepsiszentgyörgyöt is érintik, ahonnan a 72 kilométernyire fekvő Bereckig 2 óra 50 perctől 3 óra 40 percet vesz igénybe a vonatozás.

Az átlagsebesség ritkán éri el vagy lépi túl a 20 kilométert óránként, és bátran kijelenthető, hogy az Osztrák–Magyar Monarchia idején, a 19. század végén volt jellemző az ilyesfajta araszolgatás, amikor a szárnyvonalon 30 km óránkénti sebességgel közlekedhettek a vonatok.

A 404-es számú vonalon az óránkénti átlagsebesség 1980-ban sem lépte túl a 42 km-t,

1995-ben pedig a leggyorsabb járatnak is 2,5 órára volt szüksége a táv megtételéhez.

A Brassó–Sepsiszentgyörgy vicinálist 1891. október 11-én, a Sepsiszentgyörgy–Kézdivásárhely vonalat 1891. november 30-án adták át. Kezdetben napi két vonatpár közlekedett Brassó és Kézdivásárhely között, 3 óra 23 perc alatt tették meg a távot nyolc közbenső állomás (Prázsmár, Uzon, Sepsiszentgyörgy, Eresztevény, Nagyborosnyó, Barátos, Kovászna, Imecsfalva) és négy megállóhely (Szászhermány, Kökös, Kilyén, Zabola–Páva) érintésével. A Kézdivásárhelytől Bereckig tartó vonalszakaszt 1907. szeptember 10-én nyitották meg.

A kézdivásárhelyi pályaudvar 2024-ben •  Fotó: Kocsis Károly Galéria

A kézdivásárhelyi pályaudvar 2024-ben

Fotó: Kocsis Károly

Nem sokkal járnak előbb a Székelyudvarhelyről Segesvárra közlekedők sem, ők 24–29 km/h-s sebességgel „száguldanak”. A legnagyobb türelemre a 7.40-kor indulóknak van szükségük, hiszen csak 9.42-kor érkeznek meg Segesvárra, ami azt jelenti, hogy több mint két óra alatt teszik meg a 48 km-es távot.

A nagygalambfalvi megálló 2016-ban •  Fotó: Barabás Ákos Galéria

A nagygalambfalvi megálló 2016-ban

Fotó: Barabás Ákos

Ebből Fehéregyházán 17, Héjjasfalván 9 percet vesztegelnek. De a „leggyorsabb” járat is 1 óra 38 percet vesz igénybe, miközben 1989-ben 74 perc is elegendőnek bizonyult.

A Héjjasfalva és Székelyudvarhely közötti 36 km-es szárnyvasutat 1887 tavaszán kezdték építeni, és 1888 tavaszán adták át, költségei meghaladták az egymillió forintot. Kezdetben csak négy helyen, Székelykeresztúron, Nagygalambfalván, Bögözben és Székelyudvarhelyen létesült állomás, ezeket Sebesi Béla vezérmérnök tervezte Herczeg Lajos 1883-ban készült tervei felhasználásával.

A székelykeresztúri állomás 2016-ban •  Fotó: Barabás Ákos Galéria

A székelykeresztúri állomás 2016-ban

Fotó: Barabás Ákos

A honi mellékvasutakon egyébként jelenleg 35–40 km az átlagos óránkénti sebesség, és hozzávetőleg 5 kilométerenként van beiktatva egy megálló.

Nem csoda, ha az ilyen vonalakon a ’80-as, ’90-es évek óta felére, azaz napi 3–4-re csökkent a járatok száma, sőt több mint negyven szárnyvonalon egyáltalán nem közlekedik vonat, legfennebb napi egy.

Az országban ma hétszer kevesebben utaznak vasúton, mint 1985-ben. A Regio-járatokon a 2. osztályra szóló jegy 10 km-ig 5,8 lejbe kerül, 10 és 20 km között 6,4 lejbe, 20 és 30 km között 7 lejbe, és így tovább.

Az igazsághoz tartozik, hogy az utasok türelmét próbára tevő hosszú időtartam egyik oka az állomásokon való veszteglés, Sepsiszentgyörgyön például 10 perc, míg Kézdivásárhelyen általában 53 perc. Ezzel együtt

haladás közben is vannak olyan rövidebb-hosszabb szakaszok, ahol lóháton, kerékpárral vagy futva is előzhető a berecki gyors.

És ez nem túlzás: a vágtázó ló elérheti a 45-50 km/h sebességet, az utcai kerékpáros 30-35 km/h teljesítményre is képes, míg a 100 méteres síkfutásban világcsúcstartó Usain Bolt (Jamaica) néhány másodpercig 44,5 km/h sebességgel is sprintelt.

Említést érdemel még a Brassó–Bodzaforduló vonal, amelynek egy része ugyan nem a történelmi Székelyföldön, de a mai Kovászna megye területén halad át, és amely építéséhez jó száz évvel ezelőtt, 1923 őszén kezdtek hozzá. A „nagy egyesülés” eufóriájában ez lett volna hivatott összekötni Erdélyt a Regáttal, holott – miután Brassó és Predeal között már 1879 óta létezett vasúti összeköttetés – sokkal észszerűbb és praktikusabb lett volna az Ojtozi-szorosban gondolkodni.

De mivel az Székelyföld potenciális fejlődést eredményezhette volna, inkább Bodzavásárt (Buzău) vették célba, és hatalmas anyagi ráfordítással (nem mellesleg emberáldozattal) Keresztvárnál megépítették az ország – azóta is – leghosszabb, 4369,5 méteres alagútját.

Hét év után aztán Bodzafordulónál elfogyott a pénz és a lelkesedés, a folytatás azóta is várat magára.

A szárnyvonalon ma napi hat járat közlekedik Brassóból és vissza, de például 2023 előtt több mint négy éven át teljesen szünetelt rajta a forgalom.

A szerelvény pontosan egy óra alatt teszi meg a 31 km-es távot, így könnyen ki lehet számolni az átlagsebességét.

A romániai vasúti elemzésből még kiderül, hogy az ország területén a 160 km/h a legmagasabb sebességek átlaga, de az is csak bizonyos szakaszokon. Az említett két székelyföldihez hasonlóan Beszterce és Marosludas, valamint Temesvár és Nagyszentmiklós között is nagyon lassú járatok közlekednek.

szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. május 18., hétfő

A mezőgazdaságból élők számára sem lesz kötelező az e-Factura rendszer

Elfogadták a pénzügyminisztérium módosító indítványát, amely mentesíti az e-Factura rendszer kötelező használata alól a szerzői jogdíjból és mezőgazdasági tevékenységből jövedelmet szerző magánszemélyeket.

A mezőgazdaságból élők számára sem lesz kötelező az e-Factura rendszer
Hirdetés
2026. május 18., hétfő

Megnégyszereződött a medvék miatti lakossági bejelentések száma Hargita megyében

Május 1. és 18. között 60 lakossági bejelentés érkezett a Hargita megyei csendőr-felügyelőséghez lakott területek közelében megjelent medvékről, ami jelentős növekedést jelent az egy évvel korábbi azonos időszakhoz képest.

Megnégyszereződött a medvék miatti lakossági bejelentések száma Hargita megyében
2026. május 18., hétfő

Kiengedték a kórházból a kisfiút, aki két napot töltött egyedül az erdőben

Kiengedték hétfőn a kórházból azt az ötéves Szeben megyei gyermeket, aki csaknem két napot töltött egyedül az erdőben, mielőtt megtalálták a keresésére indult hatóságok.

Kiengedték a kórházból a kisfiút, aki két napot töltött egyedül az erdőben
2026. május 18., hétfő

Hantavírus Aradon: a szakemberek szerint egy régebbi, krónikussá vált fertőzésről van szó

Az Arad megyei közegészségügyi igazgatóság (DSP) szakemberei a hantavírus-fertőzés hétfői bukaresti megerősítése után közölték, hogy a szerológiai vizsgálatok szerint régebbi, krónikussá vált fertőzésről van szó.

Hantavírus Aradon: a szakemberek szerint egy régebbi, krónikussá vált fertőzésről van szó
Hirdetés
2026. május 18., hétfő

Nem ússzuk meg szárazon: szinte minden nap eshet május második felében

A sokéves átlagnak megfelelő, ugyanakkor változékony időjárás várható május második felében, csapadékra szinten naponta számíthatunk – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat május 18–31. közötti időszakra érvényes előrejelzéséből.

Nem ússzuk meg szárazon: szinte minden nap eshet május második felében
2026. május 18., hétfő

Több mint 700 ezer online dokumentumot bocsátott ki ingyenesen idén az országos kataszteri hivatal

Az idei év első négy hónapjában 737 682 online iratot bocsátott ki ingyenesen az ingatlan- és telektulajdonosoknak az országos kataszteri és ingatlan-nyilvántartási hivatal (ANCPI).

Több mint 700 ezer online dokumentumot bocsátott ki ingyenesen idén az országos kataszteri hivatal
2026. május 18., hétfő

Elindult a jelentkezés a Bolyai Nyári Akadémia továbbképzéseire

Elindult a regisztráció a 34. Bolyai Nyári Akadémia pedagógus-továbbképzéseire, amelyek több helyszínen kínálnak szakmai fejlődési lehetőséget pedagógusok számára június 29. és július 24. között.

Elindult a jelentkezés a Bolyai Nyári Akadémia továbbképzéseire
Hirdetés
2026. május 18., hétfő

Igazolták a laborvizsgálatok az aradi hantavírus-fertőzést

Az eredmények szerint a beteg az Európában terjedő vírustörzset kapta el, a megbetegedésnek tehát nincs köze az óceánjáró fedélzetén azonosított Andes-hantavírushoz, amely kizárólag Dél-Amerikában terjed.

Igazolták a laborvizsgálatok az aradi hantavírus-fertőzést
2026. május 18., hétfő

Nicușor Dan addig egyeztet a pártokkal, amíg kirajzolódik egy szilárd kormánytöbbség

Nicușor Dan hétfőn, a pártokkal való tárgyalást követően bejelentette, hogy addig egyeztet a parlamenti pártokkal, amíg kirajzolódik egy szilárd, Nyugat-barát kormánytöbbség.

Nicușor Dan addig egyeztet a pártokkal, amíg kirajzolódik egy szilárd kormánytöbbség
2026. május 18., hétfő

Még pünkösd előtt felavatják a restaurált Rákóczi-várat

Hosszú restaurálási folyamat után felavatják május 22-én a gyimesbükki Rákóczi-várat. A nép körében Rákóczi-várként ismert erődítmény 2026-tól hivatalosan a Bethlen–Rákóczi-vár nevet viseli.

Még pünkösd előtt felavatják a restaurált Rákóczi-várat
Hirdetés