Hirdetés
Hirdetés

Lóháton, kerékpárral, sőt futva is előzhető a székely gyors

A kézdivásárhelyi pályaudvar 1914-ben •  Fotó: SZÉKELY KALENDÁRIUM/KORABELI KÉPESLAP

A kézdivásárhelyi pályaudvar 1914-ben

Fotó: SZÉKELY KALENDÁRIUM/KORABELI KÉPESLAP

Egy hírügynökségi elemzés szerint az utóbbi időben ijesztően lelassultak a Romániában közlekedő személyvonatok. A negatív trendet érzékeltető toplista élbolyában természetesen székelyföldi járatok is szerepelnek.

Kocsis Károly

2024. február 21., 21:042024. február 21., 21:04

2024. február 22., 10:352024. február 22., 10:35

A romániai vasúti forgalomról készített átfogó elemzésben két székelyföldi vonatjáratot említenek a leglassúbbak között. Egyik a Székelyudvarhely és Segesvár, a másik a Sepsiszentgyörgy és Bereck között közlekedő személyvonat. Ez utóbbi székely gőzös, illetve

székely gyors néven is szerepel a közbeszédben, természetesen ironikus töltettel.

Hirdetés

Az élcelődés nem véletlen, hiszen például a 11365-ös számú Regio-személyvonat 15 óra 45 perckor indul Brassóból, és szerencsés esetben 4 óra 16 perc múlva begördül a 98 kilométernyire lévő Bereck község állomására. Két másik járat 6.52-kor és 14.02-kor indul, ezek bő 3 és fél óra alatt teljesítik a távot. Bereckből 4.41-kor, 11.48-kor és 17.38-kor indul vonat Brassóba, az utóbbi pedig csak 22.21-kor érkezik meg, ha nem késik.

A sepsiszentgyörgyi pályaudvar 1906-ban •  Fotó: SZÉKELY KALENDÁRIUM/KORABELI KÉPESLAP Galéria

A sepsiszentgyörgyi pályaudvar 1906-ban

Fotó: SZÉKELY KALENDÁRIUM/KORABELI KÉPESLAP

Ezek a járatok Sepsiszentgyörgyöt is érintik, ahonnan a 72 kilométernyire fekvő Bereckig 2 óra 50 perctől 3 óra 40 percet vesz igénybe a vonatozás.

Az átlagsebesség ritkán éri el vagy lépi túl a 20 kilométert óránként, és bátran kijelenthető, hogy az Osztrák–Magyar Monarchia idején, a 19. század végén volt jellemző az ilyesfajta araszolgatás, amikor a szárnyvonalon 30 km óránkénti sebességgel közlekedhettek a vonatok.

A 404-es számú vonalon az óránkénti átlagsebesség 1980-ban sem lépte túl a 42 km-t,

1995-ben pedig a leggyorsabb járatnak is 2,5 órára volt szüksége a táv megtételéhez.

A Brassó–Sepsiszentgyörgy vicinálist 1891. október 11-én, a Sepsiszentgyörgy–Kézdivásárhely vonalat 1891. november 30-án adták át. Kezdetben napi két vonatpár közlekedett Brassó és Kézdivásárhely között, 3 óra 23 perc alatt tették meg a távot nyolc közbenső állomás (Prázsmár, Uzon, Sepsiszentgyörgy, Eresztevény, Nagyborosnyó, Barátos, Kovászna, Imecsfalva) és négy megállóhely (Szászhermány, Kökös, Kilyén, Zabola–Páva) érintésével. A Kézdivásárhelytől Bereckig tartó vonalszakaszt 1907. szeptember 10-én nyitották meg.

A kézdivásárhelyi pályaudvar 2024-ben •  Fotó: Kocsis Károly Galéria

A kézdivásárhelyi pályaudvar 2024-ben

Fotó: Kocsis Károly

Nem sokkal járnak előbb a Székelyudvarhelyről Segesvárra közlekedők sem, ők 24–29 km/h-s sebességgel „száguldanak”. A legnagyobb türelemre a 7.40-kor indulóknak van szükségük, hiszen csak 9.42-kor érkeznek meg Segesvárra, ami azt jelenti, hogy több mint két óra alatt teszik meg a 48 km-es távot.

A nagygalambfalvi megálló 2016-ban •  Fotó: Barabás Ákos Galéria

A nagygalambfalvi megálló 2016-ban

Fotó: Barabás Ákos

Ebből Fehéregyházán 17, Héjjasfalván 9 percet vesztegelnek. De a „leggyorsabb” járat is 1 óra 38 percet vesz igénybe, miközben 1989-ben 74 perc is elegendőnek bizonyult.

A Héjjasfalva és Székelyudvarhely közötti 36 km-es szárnyvasutat 1887 tavaszán kezdték építeni, és 1888 tavaszán adták át, költségei meghaladták az egymillió forintot. Kezdetben csak négy helyen, Székelykeresztúron, Nagygalambfalván, Bögözben és Székelyudvarhelyen létesült állomás, ezeket Sebesi Béla vezérmérnök tervezte Herczeg Lajos 1883-ban készült tervei felhasználásával.

A székelykeresztúri állomás 2016-ban •  Fotó: Barabás Ákos Galéria

A székelykeresztúri állomás 2016-ban

Fotó: Barabás Ákos

A honi mellékvasutakon egyébként jelenleg 35–40 km az átlagos óránkénti sebesség, és hozzávetőleg 5 kilométerenként van beiktatva egy megálló.

Nem csoda, ha az ilyen vonalakon a ’80-as, ’90-es évek óta felére, azaz napi 3–4-re csökkent a járatok száma, sőt több mint negyven szárnyvonalon egyáltalán nem közlekedik vonat, legfennebb napi egy.

Az országban ma hétszer kevesebben utaznak vasúton, mint 1985-ben. A Regio-járatokon a 2. osztályra szóló jegy 10 km-ig 5,8 lejbe kerül, 10 és 20 km között 6,4 lejbe, 20 és 30 km között 7 lejbe, és így tovább.

Az igazsághoz tartozik, hogy az utasok türelmét próbára tevő hosszú időtartam egyik oka az állomásokon való veszteglés, Sepsiszentgyörgyön például 10 perc, míg Kézdivásárhelyen általában 53 perc. Ezzel együtt

haladás közben is vannak olyan rövidebb-hosszabb szakaszok, ahol lóháton, kerékpárral vagy futva is előzhető a berecki gyors.

És ez nem túlzás: a vágtázó ló elérheti a 45-50 km/h sebességet, az utcai kerékpáros 30-35 km/h teljesítményre is képes, míg a 100 méteres síkfutásban világcsúcstartó Usain Bolt (Jamaica) néhány másodpercig 44,5 km/h sebességgel is sprintelt.

Említést érdemel még a Brassó–Bodzaforduló vonal, amelynek egy része ugyan nem a történelmi Székelyföldön, de a mai Kovászna megye területén halad át, és amely építéséhez jó száz évvel ezelőtt, 1923 őszén kezdtek hozzá. A „nagy egyesülés” eufóriájában ez lett volna hivatott összekötni Erdélyt a Regáttal, holott – miután Brassó és Predeal között már 1879 óta létezett vasúti összeköttetés – sokkal észszerűbb és praktikusabb lett volna az Ojtozi-szorosban gondolkodni.

De mivel az Székelyföld potenciális fejlődést eredményezhette volna, inkább Bodzavásárt (Buzău) vették célba, és hatalmas anyagi ráfordítással (nem mellesleg emberáldozattal) Keresztvárnál megépítették az ország – azóta is – leghosszabb, 4369,5 méteres alagútját.

Hét év után aztán Bodzafordulónál elfogyott a pénz és a lelkesedés, a folytatás azóta is várat magára.

A szárnyvonalon ma napi hat járat közlekedik Brassóból és vissza, de például 2023 előtt több mint négy éven át teljesen szünetelt rajta a forgalom.

A szerelvény pontosan egy óra alatt teszi meg a 31 km-es távot, így könnyen ki lehet számolni az átlagsebességét.

A romániai vasúti elemzésből még kiderül, hogy az ország területén a 160 km/h a legmagasabb sebességek átlaga, de az is csak bizonyos szakaszokon. Az említett két székelyföldihez hasonlóan Beszterce és Marosludas, valamint Temesvár és Nagyszentmiklós között is nagyon lassú járatok közlekednek.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2025. december 22., hétfő

Kibertámadás érte a román vízügyi igazgatóságot, a hackerek váltságdíjat követelnek

Az Országos Kiberbiztonsági Igazgatóság (DNSC) vasárnap este figyelmeztetett, hogy ransomware típusú kibertámadás történt a román vízügyi igazgatóság több intézménye és szervere, valamint az ország 11 területi vízügyi igazgatósága közül 10 ellen.

Kibertámadás érte a román vízügyi igazgatóságot, a hackerek váltságdíjat követelnek
Hirdetés
2025. december 22., hétfő

Elfújja a szél?

A decemberi fordulat utáni első napokban itthon hokibotokkal védték a terroristáktól a tömbház udvarát a férfiak, pontos beosztás alapján, amelyet mindenki igyekezett betartani.

Elfújja a szél?
Elfújja a szél?
2025. december 22., hétfő

Elfújja a szél?

2025. december 22., hétfő

Nicușor Dan referendumot kezdeményez a bírák és ügyészek körében, az ellenzék az államfő felfüggesztését kéri

„Referendumot” kezdeményez Nicușor Dan államfő a bírák és ügyészek körében szakmai szervezetük, a Legfelsőbb Bírói Tanács (CSM) működéséről, felvetését azonban ellenzéki képviselők egy csoportja alkotmányellenesnek tartja.

Nicușor Dan referendumot kezdeményez a bírák és ügyészek körében, az ellenzék az államfő felfüggesztését kéri
2025. december 21., vasárnap

Néma, gyertyafényes kiállás a ditrói kórházért

Néma kiállás a ditrói kórházért – ezzel a mottóval hívták az embereket vasárnap délutánra a helyi plébániához. A kórházépület tulajdonosa, a katolikus egyház igényeit a használó intézmény nem tudja teljesíteni, ezért a kórházat bezárták.

Néma, gyertyafényes kiállás a ditrói kórházért
Hirdetés
2025. december 21., vasárnap

Augusztusban folytatódik a Száz év magány sorozatadaptációja

Egy poszter közzétételével, hivatalos oldalán jelentette be a Netflix, hogy 2026 augusztusában folytatódik a Nobel-díjas Gabriel García Márquez leghíresebb regénye, a Száz év magány alapján készült sorozatadaptáció.

Augusztusban folytatódik a Száz év magány sorozatadaptációja
2025. december 21., vasárnap

Harminchat év szabadság után itt tart Románia

Nicușor Dan államelnök vasárnap koszorút helyezett el az 1989-es forradalom hőseinek fővárosi emlékművénél. Ilie Bolojan kormányfő pedig üzenetet tett közzé.

Harminchat év szabadság után itt tart Románia
2025. december 21., vasárnap

Két földrengés is volt vasárnap

Két enyhe földrengés következett be vasárnap reggel Buzău megyében Vrancea szeizmikus térségben – közölte az országos földfizikai intézet.

Két földrengés is volt vasárnap
Két földrengés is volt vasárnap
2025. december 21., vasárnap

Két földrengés is volt vasárnap

Hirdetés
2025. december 21., vasárnap

Lebilincselő olvasmányok, amelyekkel ráhangolódhatunk a karácsonyra

Varázslatos mesék a gyerekeknek, megható szerelmi történetek és izgalmas krimik a felnőtteknek – az ünnepi időszakban számos tematikus olvasmány közül válogathatunk. Összeállításunkban a székelyföldi könyvtárak karácsonyi ajánlójából mazsolázunk.

Lebilincselő olvasmányok, amelyekkel ráhangolódhatunk a karácsonyra
2025. december 21., vasárnap

Most jön a leghosszabb éjszaka

Vasárnap kezdődik a csillagászati tél, a napforduló délután 5 óra 3 perckor lesz. A téli napforduló az a pillanat, amikor a Föld forgástengelye a legnagyobb szögben „hajlik el” a Nap sugaraitól.

Most jön a leghosszabb éjszaka
Most jön a leghosszabb éjszaka
2025. december 21., vasárnap

Most jön a leghosszabb éjszaka

2025. december 21., vasárnap

Avatar: Tűz és hamu – hiába a lenyűgöző látvány ha majdnem ugyanazt nézzük mint három évvel ezelőtt

Ezt a filmet három éve már láttam – futott át többször is az agyamon az Avatar most mozikba került Tűz és hamu (Fire and Ash) alcímet kapó, harmadik felvonásának nézése közben. Kritika.

Avatar: Tűz és hamu – hiába a lenyűgöző látvány ha majdnem ugyanazt nézzük mint három évvel ezelőtt
Hirdetés