Tárlat formájában ütötte fel a fejét Csíkban a pestis

Valószínű, hogy már az ókorban pusztíthatott a pestis, de az első nyilvántartott járványt az orvostörténet Jusztiniánusz császár (i. sz. 527–565) korára datálja. A legerőteljesebb járvány pedig 1348–1350 között tombolt és Európa lakosságának közel harminc százalékát pusztította el. Attól kezdődően húsz-huszonöt éves időközönként jelent meg a járvány, persze olykor kisebb intenzitással gyilkolt. Egészen a 18. sz. közepéig a kontinensünkön megmaradt, sőt a Balkáni félszigeten vagy Oroszország eldugottabb részein még a 19. század végén is jegyeztek pestisjárványt. A világból a mai napig nem tűnt el teljesen a betegség, a harmadik világban olykor felüti a fejét.

A pestis a múlt század 20-as 30-as éveitől gyógyítható, amikor is a baktériumölő szereket, a sztreptomicin származékokat felfedezték. Bár a betegség egyik válfaja a tüdőpestis jelenleg is nagyon veszélyes, mivel rendkívül gyors lefolyású, ha időben azonosítják, akkor ez a pestis típus is orvosolható. A rettegett fekete halál azonban, mélyen beírta magát az emberiség történelmébe. Korabeli felfogások szerint úgy tartották, hogy az élet egyfajta tánc a halál felé és ezt a táncot gyorsította fel és tette démonivá a pestis.

A kiállítás főleg a 16–18. századi korszakból származó műtárgyakat sorakoztat fel. Ahogy belépünk egy olyan termet találunk ahol bábuk segítségével érzékeltetik a pestis tüneteit. Elfeketedő végtagokat, orrot, szájat stb. valamint az úgynevezett bubókat (daganatokat) mutatják be.

Olvashatunk továbbá a három típusú pestisről valamint itt találjuk, azt a tárlót is, amely a betegség valódi okát ecseteli. Manapság tudjuk, hogy a kórokozót a patkányok vérében találhatjuk meg és a bolhák révén került az emberi szervezetbe.

A középkorban azonban, ezt másképp hitték. A vallásos ember úgy gondolta, hogy ez Isten büntetése. Emiatt a betegség nem megelőzhető és nem gyógyítható, egyedül az ima, a megfelelő szenteket ábrázoló amulettek, vagy a menekülés védhet meg. A tárlat egyik része éppen a pestis és a vallás kapcsolatát érzékelteti. Műtárgyak szempontjából ez a kiállítás leggazdagabb része. Kegyességi érméket, amuletteket, Zakariás-kereszteket találhatunk itt.

Szintén eléggé gazdag a pestisről szóló orvosi traktátusok gyűjteménye is. Ezeknek az értekezéseknek az a hozadéka, hogy közérthetően vagyis az egyes nemzetek anyanyelvén fogalmazták őket. Gyakorlatilag a járvány kirobbanása esetén ajánlott teendőket részletezték. Jelentőségük nem a tudományosságban rejlik, hanem inkább, hogy az egyes nemzetek orvosi nyelvezetek kialakulásához vezettek.

Fentebb azt részleteztük, hogy a vallásos ember mit hitt a pestisről, léteztek azonban az orvostudományhoz közelebb álló felfogások is. Az egyik szerint a járványt a levegő megromlása okozza. Illatanyagokkal próbálták a levegőt megszűrni – lehetett ez a büdösebb változat mint például az ecetes párologtatás, vagy az illatosabb variáns gyógynövényes kivonatokkal, virágokkal való párologtatás, füstölés.

A kiállítás 17. században kialakított orvosi öltözetet is bemutatja. Az „egyenruhát” manapság is a velencei karnevál őrzi híven. A korabeli medikusok gyakorlatilag egy csőrszerű maszkot húztak magukra, ami szétszedhető volt és gyógynövényeket illetve illó olajokat töltöttek bele. Tulajdonképpen ez a maszk a gázálarc ősének mondható.

Egy másik elmélet úgy tartotta, hogy a pestis érintkezés útján terjed. Bizonyos rendelkezésekkel, szabályzatokkal próbálták a járvány terjedését megakadályozni. Ekkor dolgozták ki a vesztegzár rendkívül szigorú szabályait, melyeknek megszegése, akár halálbüntetéssel is járhatott. A karantén fogalmunk is a pestis járványok időszakából származik és negyven napos várakozást jelent. Legelőször az olaszországi kikötővárosokban alkalmaztak karantént. A fertőzött hajók személyzetét negyven napig nem engedték partra szállni.

A kiállítás bemutatja a korabeli gyógyszereket, az ezekhez használt tégelyeket népi gyógymódokat. Különben nem csak orvostudományi jellegű mivel a korabeli pestisjárványról született festmények, rajzok és rézkarcok gazdag gyűjteményét is tartalmazza.