Retro book-art: csirizelni tanultak a kisdiákok

A hétfőn délelőtt kezdődő nyílt napon részt vevő fiatalok előbb a modern és régi előzéklapokkal ismerkedtek meg. A könyvborító belső oldalát díszítő, napjainkban már nyomtatott színes felület valamikor, a „nyomdászat fénykorában” csirizes technikával készült, az ügyes kezű nyomdászok sokszor maguk festvén ezeket. „A technika lényege, hogy enyhén nedves felületre felvisszük a színezet, keményítőből és vízből kevert csirizt, majd ebbe különböző mintákat rajzolunk” – okított Róth. Az így elkészült, ottjártunkkor még javában száradó munkák kerülnek majd a könyvtár munkatársai által elkészített, két népmesét tartalmazó mesekönyvek elejére és végére.

„Minden résztvevő kis nyomtatványt kapott, ezekben két népmese, Az elásott pénz és A csirketojás szerepel. A meséket előbb közösen felolvastuk, majd a diákok elkészítették az előzéklapokat, végül pedig saját rajzaikkal illusztrálták mesekönyveiket” – mondta Szabó Károly könyvtárigazgató.

A csirizes technika egyszerű, tudtuk meg Benkő Dóra negyedik osztályos diáklánytól, csupán „festék és türelem kell hozzá”. A buzgón helyeslő Dániel Eszter első osztályos tanuló megjegyezte, sok másra is fel lehet használni az így nyert színes papíríveket.

„Az előzménylap készítésének régen két módozata volt, egyik a papírmárványozás útján nyert ún. török papírt használta fel, de mivel a márványpapír meglehetősen borsos árú portéka volt, a korabeli nyomdászok a csirizes technikára váltották” – magyarázta Róth. Az előadó kifejtette, az előzménypapír a könyv, a kötet hipertext része, a szöveges rész mellé nyújt bevezetést a könyv elején, és kivezetést a végén. A csirizes festéssel készített papír háztartásbeli felhasználása sem új keletű dolog: mielőtt népszerű csomagolópapír lett belőle, nagyanyáink konyháinak polcait, pultjait vagy akár a kályha mögötti falat díszítették és védték meg a szennyeződéstől.