Ősanya és királynő a Tarisznyás Márton Múzeumban

Boldogasszony címmel nyílt tematikus kiállítás a gyergyószentmiklósi Tarisznyás Márton Múzeum és a Forrás galéria együttműködésének eredményeként. Az ősi eredetű kulturális jelkép útját, változatait, személyes értelmezéseit láthatjuk a kiállításon, az angyali üdvözlettől a gyermekét kezében tartó anya örök alakjáig, 26 képzőművész alkotásán keresztül.

Csibi Márti

2010. október 31., 21:062010. október 31., 21:06

2010. november 01., 12:402010. november 01., 12:40

Itt állíthatja be, hogy a Google-találatokban elöl legyen a Székelyhon!

Fotó: Csibi Márti

Magasztos kulturális eseménynek lehettek tanúi, akik részt vettek a pénteken este hat órától tartott Boldogasszony kiállítás megnyitóján a Tarisznyás Márton Múzeumban.

„Gyergyószentmiklóson van a leginkább otthon ez a kiállítás, ahol a székelyek bátor kiállása ma is életben tartja a Boldogasszony kultuszát” – fogalmazott Mezei János a kiállítás megnyitóján.

Balogh György konzul, a Magyar Köztársaság Csíkszeredai Főkonzulátusának ügyvivője megnyitó beszédében úgy fogalmazott, a művészek ugyanazt hozzák felszínre, ugyanazt mutatják be, ami valójában bennünk is megvan, csak lelkünknek és szellemünknek egy ősi rétegében, ahonnan már-már csak megmagyarázhatatlan mozdulatok, gesztusok törnek elő.

Tóth Norbert, a Forrás galéria ügyvezető igazgatója hozzátette: a kiállítást és a hozzá illeszkedő előadások, programok sorozatát minden felkért alkotóművész és gondolkodó szívesen támogatta. A tervek között szerepel egy televíziós műsorsorozat és dokumentumfilm készítése is a tárlat útjáról: a generációkat és nemzeteket, népeket összekötő Boldogasszonyról.

Fotó: Csibi Márti

Mit is jelent számunkra a Boldogasszony alakja, szellemisége, hogyan mutatják be Kárpát-medence védőasszonyát a mai kor meghatározó alkotói – erre kaphatnak választ azok, akik megtekintik az olajfestménytől a grafikáig, szobortól a reliefig terjed a művek sorát, melyek hol látomásos erejű pillanatokat láttatnak, hol a Bibliához igazodnak, hol pedig a hagyományos népművészeti ábrázolásokhoz, ismert jelképrendszerekhez nyúlnak vissza.

Az avantgárd törekvések átalakulása, a szakralitás és a profanitás, a teológia és a hit viszonya, a panteizmus és a teremtett világ eltérő mivolta, a templomépítészet kihívásai, az angyalszobrok faragásakor nélkülözhetetlen tájékozódás, a hit személyessége és változása mind helyet kap a Tarisznyás Márton Múzeum kiállítótermében.