Hamarosan a pénz beszél a múzeumban

A készülő A pénz beszél című kiállítás látványterve

Sófalvi András régész-történész Erdélyben egyedi légi felvételei a múzeum első emeleti, időszakos kiállítótermében kapnak majd helyet – mondta Miklós Zoltán múzeumigazgató. Az udvarhelyszéki régészeti objektumokról, helyszínekről készített fényképekből álló tárlat megnyitója augusztus 20-án 12 órakor lesz, tudtuk meg az intézményvezetőtől.

A múzeum saját numizmatikai gyűjteményét augusztus 21-én, vasárnap teszi közszemlére A pénz beszél... című állandó és újszerű kiállításba rendezve. Tekintve, hogy előrelátható ideig a Kossuth utcai épületben maradhat a múzeum, nagyobb beruházással állandó kiállítást alakítunk ki az alsó emelet két hátsó termében – magyarázta Miklós Zoltán. Az intézmény tulajdonában lévő több mint háromszáz ezüst, arany stb. érméket plexidlemezből készült álló falakba helyezve tekintheti majd meg a közönség, a tárlat nem hagyományos látványtervének megálmodója a gyergyószentmiklósi Baróti Hunor képzőművész.

A pénzérmék így szemmagasságban lesznek kiállítva, a tizenkét tároló belsejében pedig gravírozva lesz olvasható a kísérőszöveg. A tárolókat alulról és felülről világítjuk meg, így látható a lézerrel gravírozott szöveg, amolyan „star-trek” hatást keltve – avatott be a múzeumigazgató. A több mint féléves tervezést igénylő elrendezés nagy előnye, hogy a hagyományos érmekiállításokkal szemben itt a pénzek mindkét oldala megtekinthető lesz.

A numizmatikai gyűjtemény legrégebbi példánya az időszámításunk előtti IV. századból származik, a kiállítás innen indulva kronológiai sorrendben vonultatja fel az ókori görög és római érméket, 23 darab ókori és középkori aranyérmét, valamint az Árpád-ház, a vegyesházi királyok, az Erdélyi Fejedelemség, a Habsburg-, valamint a Habsburg–Lotaringiai-ház pénzleleteit, egészen az 1848–49-es pénzérmékig és a 20. század közepéről származó bankjegyekig, majd az emlékérmékig. A tizenkettedik tárolóban máréfalvi, udvarhelyi és telekfalvi régészeti ásatásokba kapunk bepillantást. A tárlat a régi kollégiumi pénzesládával egészül ki, melyben a tanintézmény a kiállításon is látható érmék egy részét kapta adományként a 19. században.

A Haáz Rezső Múzeum nemrégiben közzétett, Mi kiállítjuk a nagymama perselyét című felhívása is a kiállítás gazdagítását célozza meg: az intézmény már meglévő három perselye mellé keres újabbakat a lakosság bevonásával. A gyűjteményben lévő perselyek egyike egy 1807-ből származó felsőboldogfalvi templomi persely, ezek mellé hoztak még be néhány darabot Udvarhelyről – mondta el Miklós Zoltán. A múzeum munkatársai továbbra is szívesen fogadják a lakosság hozzájárulását, az adományokat pedig a kiállításon belül üvegkalitkákban teszik majd közszemlére.

Természetesen a már megszokott információs táblák is színesítik a 21-én nyíló kiállítást, a látogatók a legkisebb, legszebb, legnagyobb fémpénzekről, az erdélyi pénzverő műhelyekről olvashatnak majd érdekes tudnivalókat. A kiállítás azért különleges, mert teljes keresztmetszetet ad az ókortól 1944-ig a Kárpát-medencében forgalomban lévő pénzekről – summázott a múzeumigazgató. Az intézményvezető kiegészítette: a numizmatikai kiállítás nem feltétlenül gyerekcentrikus, hisz az érmék, bár értékesek, nem annyira látványosak. Mindezek ellenére az iskolakezdés után újból lesznek múzeumpedagógiai foglalkozások a jelenleg is látogatható pecsét-, illetve a két megnyitandó kiállítás apropóján.