Egy néprajzi kiállításban rejlő részletek

Fotó: Nagy Gyöngyvér;  Kádár Kincső a diákok körében

– Mi a célja az állandó kiállításhoz kötődő foglalkozássorozatnak?

– Októbertől kezdtük beindítani a Hagyományos Népi Mesterségek Csíkban című tárlathoz kötődő foglalkozásokat, de igazán novemberben kezdtek jönni az érdeklődők. Eredetileg az iskolai évhez próbáltunk alkalmazkodni, így októbertől júniusig lehet jelentkezni a már meglévő témakörökre, vagy ha a rendelkezésünkre álló tárgyi gyűjtemény ezt lehetővé teszi, újakat is lehet javasolni. Szeretnénk felhívni a diákok figyelmét arra, hogy legyenek nyitottak az iskolán kívüli ismeretszerzés lehetőségére. Továbbá a tanároknak is segítséget szeretnénk nyújtani azzal, hogy bizonyos tananyagokat a múzeum segítségével bontsanak ki. Az elméleti tudást így jól ki lehet egészíteni a gyakorlati ismeretekkel. Célunk elősegíteni a diákok pályaválasztását is, tehát ne csak bemutatófüzetek alapján tudják meg, hogy egy-egy múzeumban is gyakorolt szakma miről szól, hanem bele is kóstolhassanak a restaurátorok, régészek, néprajzkutatók tevékenységébe, természetesen az illető szakemberek segítségével. A foglalkozásokra visszatérve, készítettem egy hasznosítási tervet, hogy a gyerekek és a felnőttek szempontjából hányféleképpen lehet okosan kihasználni a kiállítótereket. Így indult ez a sorozat négyféle tematikában.

– Milyen témaköröket, témákat indítottak eddig be?

– A nagyobb témakörök: a mesterségek és foglalkozások, ünnepek és szokások, túrák és érdekességek, valamint egy negyediket is kezdeményeztem, amely konkrétan az iskolai tananyaghoz kötődik. Havonta három-négy új tevékenységet indítunk, a már meghirdetettekre pedig júniusig lehet jelentkezni. Az Azért gyűltünk össze... című téma arról szól, hogy az ünnepek összetevőit elemezzük. Felsoroljuk a fontosabb egyházi ünnepeket és történelmi évfordulókat. Részletezzük, hogy melyikhez milyen vizuális, akusztikus, kinezikus kódok tartoznak (szimbólumok, énekek, táncok, folklórszövegek, mozgások, növényi- és állati jelképek), és ezeket az összetevőket felhasználva létrehozunk egy saját – kitalált – ünnepet.

A Tűzzel-vassal dolgozunk, hogy ne legyen vashiányod! című foglalkozás során betekintést nyernek a fémmegmunkálás részleteibe, és mivel nálunk főleg kovácstermékek vannak, az illető teremben zajlik a foglalkozás. A Mindennapi kenyerünk témakörből nem csak azt ismerhetik meg, hogy miként lesz a búzából kenyér, hanem az ehhez kötődő népi hiedelmeket, rítusokat is. Ha például leesett a lapátról a kenyértészta, akkor őseink ebből bizonyos következtetéseket vontak le, valamit jósoltak.

A Famegmunkálás foglalkozáson nem csak a kádár és az asztalos mesterséget ismerik meg a résztvevők, hanem egy „múzeumi matematikaórát” tartunk. Vékával mérünk, megtanuljuk használni a kádár körzőjét. Az iskolában megtanulják a mértékegységeket, itt meg gyakorlatban tudják kipróbálni, hogy mekkora egy icce, egy hordó, egy véka, egy láb.

A Betegségek, népi gyógyászat az egyik legnépszerűbb témánk. A foglalkozáson nem csak a gyógynövényekkel való gyógyítással foglalkozunk, hanem mivel Csík főleg katolikusok által lakott vidék, az imával való gyógyításra vagy a Szent Antal-kultuszra is részletesen kitérünk. Továbbá a rontással, a boszorkánysággal és az elhárításokhoz kötődő hiedelmekkel is foglalkozunk. Az egyéb foglalkozástémákat (pásztorkodás, növényi szimbólumok, állati jelrendszerek) megtalálhatják a múzeum honlapján (http://csszm.ro/rendezvenyek.php).

– Észlelt-e valamilyen változást a foglalkozáson részt vevők a kiállításhoz való viszonyulásában?

– Legtöbb foglalkozáson valamit elrejtünk, így amikor keresgélik az illető tárgyat, felkeltjük a figyelmüket iránta. Szerintem nagyon fontos, hogy megtudják, hányféle szempontból lehet elemezni egy néprajzi kiállítást, egy tárgyat, és hogy ezek kutatása milyen problémákat vet fel. Próbálunk minél több tudományt bevonni. Úgy gondolom, ennek a módszernek köszönhetően jóval alaposabban nézik meg a kiállítást, mint eddig tették. A tapasztalat azt igazolja, ha nem határozunk meg valamilyen szempontokat, a nyolctermes kiállítást – mindössze – tíz perc alatt megnézik. Úgy érzik, mindent láttak, holott csak egy foglalkozás során, egy témával 60–90 percig lehet dolgozni, és ez még mindig csak egy szempont. Ha ráirányítjuk valamire a figyelmet, sokkal átfogóbb képpel távozhatnak a néprajzi kiállításról.

Fontos tudnivalók

A foglalkozásokra hétköznapokon keddtől péntekig, 10 és 15 óra között, maximum 30 fős osztályokat, szervezett csoportokat várnak. Egy tevékenység időtartama igény szerint 60–90 perc. A részvételi díj egy főre 3 lej, a kísérőknek ingyenes. A részvételhez előzetes bejelentkezés szükséges! Kérik, a tervezett múzeumlátogatás előtt legalább egy héttel jelentkezzenek. Bővebb tudnivaló, bejelentkezés: a 0266/372024 (titkárság) vagy a 0751/859653 (Kádár Kincső) telefonszámokon, illetve az info@csikimuzeum.ro e-mailen.