Fotó: Iochom Zsolt
Bogdán László, József Attila-díjas költő, Déry Tibor-díjas író, újságíró volt a Székelyföld folyóirat szerkesztőségének vendége csütörtök este. Eredeti módon, beköszöntő versben intézte hozzá kérdéseit Lövétei Lázár László, a Székelyföld megbízott főszerkesztője. A vendég megfelelő módon, legtöbbször versben vagy prózában válaszolt.
2011. január 20., 21:002011. január 20., 21:00
2011. január 21., 09:502011. január 21., 09:50
Bogdán László könyvét dedikálja
Tehette, hisz eddigi életműve is már hatalmas, hogy csak a Promenád című, kilenc regényből álló ciklusát említsük, vagy tucatnyi verseskötetét, ami megjelent. A tizenöt (vers és próza) kötetből álló Vaszilij Bogdanov kitalált név alatt írt ciklusból eddig csak részletek láttak napvilágot. Ez nem véletlen, hisz akkor szeretné kiadatni, amikor teljes terjedelmükben megírta.
Bogdán Lászlóra jellemző a nyelvi játékosság, több kitalált személy mögé búvik meg olykor, a történetek egy része az önéletrajzból fakad, de rengeteg a fikció is. Továbbá rendkívül eredeti módon szüli az átiratok vége nem látható sorozatát. Új oldalról és meglepő részletekben világít rá a klasszikus irodalmi művek lényegére. Talán legismertebb a A Szindbád a taligán című verseskötetében az Arany János: A walesi bárdok stílusában megírt A bráni lakoma című verse, melyet a Kárpátok géniuszának dedikált és csütörtök este is felolvasta. Ebből idézünk egy részt:
Az író-költő műveiből olvasott fel
Hős pártfőtitkárunk, Csausz,
száll helikopterén.
Hadd látom, él-e, s mennyit ér
az erdélyi remény?
Van-e ott gyár? Vegyi üzem?
Járnak-e turbinák?
Mit csinálnak a magyarok?
Szítnak-e belviszályt?
Hogy él a népem? Értem él
az együgyű paraszt?
Reménytelen-e? Elvtelen?
hallok-e még panaszt?
Csausz! Családi haciendád
éke Szilvánia.
Csak ritkán hallik Csíksomlyóról
az Áve Mária.
Ezt a költeményét, azért tartja fontosnak, mert szerinte ebbe mélyen beivódik önéletrajza. Érdekes a költemény története, hisz az átkosban a költőket, írókat állandóan sarkallták a behódolt főszerkesztők, hogy írjanak verset a vezérről, a kommunista párt főtitkáráról, Nicolae Ceaşescuról. Bogdán László megtette, csak nem az Aranykorszakban, hanem az ezredforduló szilveszterén, a tőle megszokott stílusban: szókimondóan.
Különben nem tartja fontosnak önéletrajzát, nem szeretne erről írni, inkább kedveli a szerepjátszást, a mások bőrébe való bújást. Vaszilij Bogdanov személye már nagyon kiforrott, sőt életrajza is terjedelmes, egyre több történet születik róla. Ha Bogdán Lászlót akarjuk megismerni, talán érdemesebb erről az oldaláról megközelíteni. Amúgy Vaszilij Bogdanovról néhány részletet megismerhetünk a Székelyföld januári számából is.
Rendszeres látogatója lett a medve a csíkszeredához tartozó Szécsenynek: kevesebb mint 24 óra alatt harmadszor tűnt fel ugyanott.
Új emlékjellel gyarapodott pünkösdhétfőn a nyergestetői kopjafaerdő, a szabadságharc egyik utolsó ütközetének helyszíne. Sulyok Tamás magyar köztársasági elnök a kopjafaavatást követően a székely hősök emlékművénél is fejet hajtott.
Három gépjármű balesetezett Csíkrákoson hétfőn, három személyt kórházba kellett szállítani – tájékoztat a Hargita megyei tűzoltóság sajtóosztálya.
Ezrek zarándokoltak idén is a Gyimesekbe, ahol imával és mély lelki tartalommal ünnepelték pünkösdvasárnapot a kontumáci templom melletti szabadtéri oltárnál bemutatott szentmisén.
A csíksomlyói nyeregbe sokan nemcsak imával, hanem kisszékkel is érkeztek. A búcsúra zarándoklók között egyre többen választják a kényelmesebb megoldást, összeállításunkban megtekintheti, milyen ülőalkalmatosságokat hoztak a Csíksomlyóra látogatók.
Naptári szempontból igencsak kitolódott az idei pünkösd, de ez még így, ebben az időszakban is szokatlan: 30 Celsius-fok volt szombaton a legmagasabb hőmérsékleti érték Csíkszeredában.
Nem az a medvebocs tévedt a csíkszeredai Kalász lakótelepre, amelyiket a nyeregből elhajtottak, de az biztos, hogy ezt most már nem fogják mással összetéveszteni – részletek a tegnap éjjeli „medvevadászatról”.
Medve jelenlétéről küldött Ro-Alert figyelmeztető üzenetet a csíkszeredaiaknak a Hargita megyei katasztrófavédelem. A vadállat az emberektől való félelmében egy fára menekült, ahonnan csak később, elkábítva tudták lehozni.
Korán keltünk és annyi időt töltöttünk Csíksomlyón, amennyit csak tudtunk – beszélhetik egymás közt a zarándokok, megosztva a szombati élményeket. De mondhatják fotóriportereink is, akik egy kicsit másfajta szolgálatot, sajtószolgálatot teljesítettek.
Noha rendszerint eső, sőt gyakran zápor zavarja – illetve ha úgy tetszik, áldja – meg a zarándokokat a pünkösdi búcsú idején a csíksomlyói nyeregben, 2025-ben szó sem volt hűsítő csapadékról.
szóljon hozzá!