
Fotó: Gergely Imre
Pénteken este került sor Magyar Kultúra Napja alkamából szervezett négynapos gyergyószentmiklósi eseménysorozat gálaműsorára. A Gyergyói Magyar Kultúráért díjjal Petres Lajos nyugalmazott gyergyóditrói zenetanárt tüntették ki.
2010. január 23., 23:472010. január 23., 23:47
2010. január 24., 12:432010. január 24., 12:43
Fotó: Gergely Imre
Nincs magyar kultúra gyergyói nélkül, és nincs egyetemes kultúra magyar nélkül. A gyergyói kultúra és művelődés ügye nem lehet azonos a gyergyói kulturális vagy művelődési intézmények ügyével. A kultúra valójában mindezeket jelenti egyenként – hangzott el a Magyar Kultúra-napi gálaműsor nyitóbeszédében, a gyergyószentmiklósi Művelődési Központ színháztermében.
Fotó: Gergely Imre
Fotó: Gergely Imre
Tanítványaik az évek során a Kárpát-medence minden szögletébe elhordozták a tőlük tanult népi, zenei, egyházi értékeket. Generációkon át ezreket tanítottak népdalra, egyházi, világi énekekre, hangszeres zenére.
Az együtténeklés lélekemelő, nemzetmegtartó erejében akkor is hittek, amikor ezt kemény cenzúra ellenőrizte. A négygenerációs művészmúltú, nagyérdemű Petres családból Petres Lajos, nyugalmazott zenetanár vehette át a Gyergyói Magyar Kultúráért díjat.
Petres Lajos több mint 40 éven át tanított, adott esetben hét énekkart vezetett – hangzott el a méltatásban.
Az idei, Magyar Kultúra-napi négynapos rendezvénysorozat a Hargita Megye Tanácsának Gyergyószárhegyi Alkotóközpontja, a Figura Stúdió Színház, a városi könyvtár, a Művelődési Központ, és a Tarisznyás Márton Múzeum együttműködésében jött létre, a gyergyószentmiklósi és a megyei önkormányzat támogatásával.
Huszárokkal, zászlókkal és kokárdákkal, tánccal és énekkel, időnként pedig elcsendesedve ünnepelték március 15-ét Csíkszeredában, Gyergyószentmiklóson, Kézdivásárhelyen, Marosvásárhelyen, a Nyergestetőn, Sepsiszentgyörgyön és Székelyudvarhelyen.
A nemzeti ünnep alkalmából új keresztet szenteltek fel Gyergyószentmiklós keleti kijáratánál, a Both-vára aljában vasárnap. Az eseményen résztvevők az elődök hagyományát folytatva állítottak emléket, amelynek gondozását többen is magukra vállalták.
Megérkeztek Borszékre azok az elektromos autóbuszok és kisbuszok, amelyek révén várhatóan már az ősztől elindulhat az újdonságnak számító városi és térségi tömegközlekedés a fürdővárosban és környékén.
Első alkalommal szervezik meg a március 16-tól két teljes hetet felölelő fesztivált, a Gyergyói Bábos Heteket, amely előadásokkal, kiállításokkal, közösségi programokkal hozza közelebb a bábszínház világát a Gyergyói-medence közönségéhez.
Gyergyóiak az 1848–1849-es forradalom és szabadságharcban címmel tart előadást március 10-én, kedden délután hat órától a gyergyószentmiklósi Tarisznyás Márton Múzeumban B. Garda Dezső történész.
Négy évvel a kiköltözés után még mindig várat magára a város kulturális központjának újranyitása. Bár az energetikai korszerűsítés a finisbe ért, a belső terek teljes megújulásához további jelentős forrásokra és kivitelezési munkákra van szükség.
Noha például egy átlagos, kétszobás tömbházlakás értéke az elmúlt tíz évben többszörösére nőtt, mára az ingatlanok árai, valamint a bérleti díjak elértek egy olyan „plafont”, ami fölé már a vásárlók és a bérlők nem hajlandók menni.
Egyszerre két örömhírt is megosztott közönségével a gyergyószentmiklósi HalVirág Bábszínház: közösségi összefogásnak köszönhetően sikerült kisbuszt vásárolniuk, miközben szombaton új előadás premierje következik.
Megkezdődött a gyergyószentmiklósi Szent Miklós-templom tornyának felújítása. Csütörtökön leemelték a keresztet és a toronygombot, amelyből 158 év után előkerült az időkapszula – benne egy korabeli levéllel, pénzérmékkel és néhány meglepő tárggyal.
Több mint kétszázhetven fogyatékkal élő gyergyószentmiklósi kapott adókedvezményeket 2025-ben. Miután minden ilyen kedvezményt megszüntetett a kormány, most újra számíthatnak könnyítésekre. Így az 50 vagy 100 évnél idősebb lakások tulajdonosai is.
szóljon hozzá!