A csíksomlyói kegytemplom orgonája csütörtökön, Kisboldogasszony napján lett 80 éves. Erdély harmadik legnagyobb orgonáját vasárnap este a szentmisét követően koncerttel köszöntötték.
2011. szeptember 12., 08:112011. szeptember 12., 08:11
2011. szeptember 12., 14:582011. szeptember 12., 14:58
Erdély harmadik legnagyobb orgonája feltehetőleg az ötödik a sorban a történelem folyamán, amely betölti a kegyhelyet gyönyörű hangjával. 1535-ben már kellett lennie orgonának, mert ebben az évben volt kinevezett kántor. 1659-ben P. Domokos Kázmér rendtartomány-főnök és P. Somlyai Miklós házfőnök idejében Kájoni János ferences atya vásárolta a kegytemplomnak a „nagy” orgonát, melyet Eperjesi János készített Brassóban. Rá két évre a templomot és vele együtt az orgonát a tatárok felégették. 1664-ben ezt a „nagy” orgonát Kájoni János építette újra, és közel 200 évig szolgált a szentmisék alkalmával. 1853–1859. között Kolonics István kézdivásárhelyi orgonaépítő egészen új orgonát épített két manuállal, pedállal és huszonnégy szólóváltozattal – hangzott el az orgonakoncert előtt.
Az orgona jelenleg 40 szólóváltozattal és 2824 síppal rendelkezik
A jelenlegi, immár 80 éves orgonát 1930–1931 között építették: tervezője Geyer József budapesti zeneművészeti főiskolai tanár, a kivitelezők pedig Wegenstein Lipót temesvári orgonaépítő és fiai voltak. Az orgona építésénél felhasználták a Kolonics-féle orgona szekrényének és sípanyagának egy részét is. A mostani játszóasztalt teljes egészében Németországból hozták. Az 1985–1991-es években generáljavítást eszközölt az orgonán prof. Walter Kindl, a temesvári alsóvárosi dóm kóruskarnagya, Hermann Binder nagyszebeni orgonaépítő mérnök többszöri konzultálásával. Ennek eredményeképpen, több regiszter áthelyezést nyert az orgonaszekrényben, új sípokat is beépítettek. Jelenleg 40 szólóváltozattal és 2824 síppal rendelkezik az orgona.
Lászlóffy Árpád orgonaművész
A vasárnap esti szentmisét követően Lászlóffy Árpád Székelyudvarhelyen élő orgonaművész, zenetanár Bach-, Pachelbel- és Liszt Ferenc-műveket játszott a nyolcvan éves csíksomlyói orgonán.
A patakmederben találták meg egy férfi holttestét a Csíkszentgyörgy községhez tartozó Menaságújfaluban szerdán este, a halálának körülményeit még vizsgálják.
Alapos külső és belső átalakuláson esik át a Csíki Játékszínnek és a Hargita Székely Néptáncszínháznak otthont adó épület. A szerdai építőtelep-bejáráson kiderült: restaurált művészeti értékek is várják majd a közönséget a nyári átadás után.
Jogerőssé vált az a bírósági végzés, amely hatályon kívül helyezte a tusnádfürdői önkormányzat azon határozatát, amellyel a város kisajátította a Csukás-tó területét. A városvezetés eleget tesz ennek, de a kisajátítás újraindítására készül.
Nem lehet kizárni, hogy megváltozhat a csíkszeredai Octavian Goga sétány, de akár a főgimnázium neve is, mert törvény tiltja, hogy a fasiszta propagandával kapcsolatba hozható személyekről köztereket, intézményeket nevezzenek el.
A kolbászkészítésre is igaz, hogy ahány ház, annyi szokás – kinek sósabban, kinek paprikásabban ízlik jobban a termék.
A tavalyi megszorítások után idén is csak mértékkel biztosítják a finanszírozást a csíkszentkirályi tanuszoda folyamatban levő építésére, így várhatóan lassú lesz az előrehaladás. Ha minden jól megy, legalább félig elkészülhet a beruházás.
Az átlagosnál is jobban megviselte a Csíkszereda peremterületein levő makadámutakat a szigorúbb téli időjárás. Az ideiglenes sürgősségi beavatkozáshoz keresik a megoldást, de nagyobb javítás csak a több hónap múlva lehetséges.
A medvék által oly gyakran látogatott Tusnádfürdőn állították fel a turistalátványosságnak szánt, négy méter magas medveszobrot. Az impozáns fémalkotást szerdán avatták fel.
Jelenleg nem lehet módosítani az adók mértékén – tudomásul vette a csíkszeredai képviselő-testület keddi azonnali ülésén a pénzügyminisztérium hivatalos levelét.
Baleset történt Szentegyháza és Csíkszereda között kedden délelőtt, egy ember megsérült.
szóljon hozzá!